Azt hiszem abban egyetérthetünk, hogy a fenti fürdőszobán semmi sírnivaló nincs. Nem túl nagy, az igaz, de ezt leszámítva teljesen pöpec darab. Hogy miért kell mégis sírni rajta, pontosabban benne, azt az alábbi levél részletesen kifejti, fotókkal és egy - még a fotóknál is lehangolóbb - videóval turbózva. És tudjátok mi a legelkeserítőbb? Hogy tulajdonképpen semmi extrém durva nincs benne. A képeken és a videókon látható megoldások egyszerűen egy a hazai építőiparban jelenleg fellelhető Átlag Béla mekkmester hétköznapi, hol szakmaiatlan, hol csak igénytelen gányolásai, amivel aztán a Kovácsok, a Nagyok meg a Tóthok megtanulnak együttélni, mert mi mást tehetnek. Ritka hosszú levél jön 2 felvonásban.

Lakásfelújítás?? Szopni fogsz!

Sziasztok,

Utólag is elnézést kérek a "kifejező" címért, de azt gondolom, hogy fontos őszintén beszéljünk arról, hogy mi zajlik ma Magyarországon fürdőszoba és wc-felújítás címén, mit jelent a minőség, az ember évekig kuporgatott pénze mivé szublimál, amikor _szakemberekre_ bízza kis lakásának renoválását, mert ez a téma sokakat érint CSOK-kal és lakáskasszával dúsított életünkben.

Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy van-e kedvetek egy totálisan reményvesztett olvasótok (én) példáján keresztül bemutatni az olvasóitoknak, hogy mi vár azokra ma Magyarországon, akik hozzám hasonlóan rendbetennék lakásuk egy szegletét?

Néhány példa a felmerülő gondokból:
- Van szerződés a kivitelező és köztem. A munka megkezdése előtti nap este fél tízkor kapom meg, amin a korábban megbeszélt ár hirtelen átváltott nettóba (vagyis ugrott 27%-ot rögtön fölfelé)
- Munka megkezdésének reggelén: a "főnök" hozza egy emberét, s rögtön nekiáll egyeztetni vele, hogy minek fogjon neki --> közben elkezdjük a papírmunkát, de aláírás előtt kérdőre vonom a meglepő árváltozásról --> eközben elkezdi vésni a falat a másik ember. Ordítva rohanok ki, hogy a megígért függöny/fólia/akármi elmaradt és a lakás máris úszik a kőporban! Leállítom a véső embert, elkezd feltenni egy fóliát. Vissza a papírmunkához: a főnök közli, hogy ha nem tetszik az ár, ők akár el is mehetnek. (eközben a fél fürdő már lebontva a vésővel, ugye).
- 12 napos határidővel vállalták a munkát. Augusztus 27-én kezdtek kedden, ma Szeptember 26. Még nincsenek kész. Napi 2-3 órát dolgoznak itt a helyszínen és minden nap mennek máshova rombolni. Ma is 9 után érkeztek, 12:39-kor léptek ki az ajtón távozáskor, és egy mondatban képes volt azt mondani a kivitelező ember, hogy kész vannak és hogy még egy hétig ide járnak, hogy kész legyen, mikor számon kérem őket, hogy folytassák, mert egy halom dolog hátravan.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

- Szakmai érdekességek: ahogy a képeken is látjátok, se esztétikailag, se technikailag nem korrekt, amit alkotnak: a zuhanyzó aljzata nem lejt a lefolyó irányába, a csempe vágások, fugázás undorító és hiányos, az élvédők igénytelenül felrakva utólag és nem a csempék síkjában, hol csemperagasztóval, hol szilóval rögzített csempék, 3D-s tervektől való eltérés (kezükbe adtuk színesben kinyomtatva és előzetesen is elküldtük nekik digitálisan is), fordítva működő villanykapcsoló, balra lejtő mosdókagyló, prémium zuhanykabin szétesős érzetű összeszerelése, csempe élek rossz helyre kimérve.
- Szerelvényekre nem vigyáznak, lefolyót szét is törték egy ráeső csempével, zuhanykabin króm élvédőjével támaszt csempét az ember, stb.
- Kérdés nélkül használják a dolgainkat a munkáik során.
- Az előszoba falát teljesen összehányták építési kosszal (természetesen nem lemosható módon).
- Folyamatos ígérgetések, hazudozások, utólagos "ja de hát ezt nektek kell beszerezni" reakciók.
- stbstbstb.

Slusszpoén: mikor kritikával éltünk a feleségemmel és jeleztük, hogy dokumentálom a helyzetet, akkor rákérdezett, hogy ki áll emögött. Nem értettem a kérdést, de firtattam, hogy valami politikai szereplőre gondol, vagy mi? Mint kiderült igen, de hamar elvarrtam ezirányú gondolatait mondván, hogy minden épeszű ember szóvá tenné a jelenlegi helyzetet.

Talán a cikketek nyomán vagy akár konkrét segítségetekkel átlendülhetek a "minden csak szar!" állapotból a "hogyan oldjam meg?" fázisba, talán olvasóitok, vagy jogászaitok segítségével megtudhatom, hogy milyen jogi, fizikai és anyagi eszközeim lehetnek a helyzet megoldására, amikor a munkadíj majdnem egésze már a kivitelező zsebében van.

Nem cirkuszt akarok, csak túllenni az egészen, de már ott tartok, hogy a nyilvánosság erejét is hasznosabbnak látom, mint tétlenül nézni, ahogy a munkaóráim és a pénzem fogy, ahogy az idegeim és a lakásunk megy tönkre párhuzamosan, miközben immár ötödik hete vadidegenek matatnak napi 2-3 órát a lakásban felújítás címén, hétvégéket is beleértve.

Kíváncsi lennék, hogy vajon milyen lelkiismerettel mennek haza embereink zsebükben a pénzünkkel, fürdenek minden este, miközben mi hetek óta a szomszédos áruházba járunk üríteni és fitness terembe zuhanyozni, és most, hogy 2 napja már végre kipróbálhattuk a lékes zuhanyzót, a feleségem sírva fakad fürdés közben az igénytelen állapotok láttán. Az ő feleségeik is sírnak fürdéskor? 

Üdv,

János

Update okt.19.

Összeszedem, hogy mi is történt azóta, és egy-két életképet is mellékelek, hogy mentek a dolgok.

A lenti sorok olvasásakor fontosnak gondolom, hogy tudja az olvasó, nem egy folyton panaszkodó, megkeseredett lélek írta ki bús magányában a nyűt, hanem olyasvalaki, aki a szépet látva, a jót megélve és a sikert méltatva is tollat ragad olykor-olykor. Nem vagyok rest fórumokban, áruházakban megírni azt sem, ha valamiről jó a véleményem.

AZ UN. 3. ÜTEM

Az egész fürdő-wc felújítás augusztus 27-én kezdődött. Szeptember 16-án reggel a kivitelező főnök egy számlát lobogtatva jelent meg, amelyen az utolsó (3.) ütem, vagyis a szerelvényezés és véglegesítés összege szerepelt, amit ki kell fizetnem. Nos, mivel még a 2. ütem sem volt kész (burkolás), ezért jeleztem, hogy akkor kívánom azt kifizetni, amikor a 2. ütem szakszerűen lezárult. Erre csak annyit reagált, hogy mivel tegnap mikor ő itt járt, már kiszedte a dobozából a mosdót és 1-2 apróságot összeillesztett rajta, ezért a szerelvényezés is megkezdődött(!), tehát köteles vagyok fizetni a 3-ik ütemet is, csak azért nem szólt már akkor, mert hétvégén az utalások úgy sem mennek át. Átnéztem a szerződést, amiben az alábbi sor szerepel:

A vállalkozói szerződésből fennmaradó 20% összeget a vállalkozásnak a megrendelő a burkolások befejezése napján a szerelvényezés megkezdésekor meg kell kifizetni!

Köhömm. Most akkor a szerelvényezés megkezdésekor, vagy a burkolás befejezésekor? Mert ugye még nem fejezték be, de már "szerelvényezés" címén nekiállt kibontani a csomagokat. Ehhh!

Mivel nyilvánvalóan nem akartam kifizetni a burkolás befejeztéig, közölte, hogy 14h-ig ad haladékot, ha addig nem kapja meg a pénzt, elcsomagolnak és elmennek.

Elmentek.

Feleségem sír, én a sírás határán, fürdő és WC használhatatlan állapotban. Ekkor felhívtam a boltos embert, aki eredetileg ajánlotta őket és hallhatóan ő is meglepődött a sztorin, amit gyakorlatilag a nyakába öntöttem mindent és akkor jelezte, hogy beszél velük is. Beszélt. Lényegében annyit sikerült a közreműködésével kiboltolni, hogy a nagságrendileg kifizetetlen 200e Ft-os összegből 100-at még ki kellene fizetnem mindenképp, hogy folytassák a munkát és a végén 50-et, ha befejezték. A 100 az embernek azért kell, mert nem bízik(?!) abban, hogy kifizetem az összeget. Erre mondtam a boltosnak és később a főnöknek is, hogy eddig én mindent(!) időben és maradéktalanul megtettem a szerződés szerint, de ők már összerongálták a falaim, az új fürdőszoba kellékeit, nincs kész a 2. ütem és stb-stb, úgyhogy akinek okkal lehetnek kételyei a másikban, az én vagyok.

A gond csupán, hogy másik kivitelezőt ugyebár nem találok 1-2 napon belül, márpedig mi se fürdeni, se alapvető higiéniás dolgainkat nem tudtuk elintézni az adott állapotok között, tehát még így is ez volt a legkecsegtetőbb forgatókönyv abban a pillanatban, de egy feltétellel toldottam meg a dolgot: belemegyek, de aláír egy papírt, amin felsoroljuk a hiányosságokat és minőségi kifogásainkat, hogy akkor tekinthető befejezettnek a munka, ha minden javítva, és szakmai normáknak megfelelően befejezve. Az aláírt lapon további 4 napot adtunk meg határidőnek (aminek nem tudom, hogy van-e bármilyen gyakorlati haszna/előnye, de a kérdésekről egy picit később). Aláírta. 

Nos, rögtön aláíráskor már a segédmunkás sráccal együtt jött és folytatták. Ugyanazt. Alig 1-2 órát dolgoztak egy-egy nap, még több mindent összeszilikonoztak, a csavarok helyett is a szilikon volt a menő (ajánlom a fotókat, pl. a WC lámpájánál, vagy a fürdőszobai szekrény oldalán), mégjobban összefurkálták a falat.  Egyik nap hívom az embert, mert délben még sehol senki. Nem érem el. Feleségem is felhívja, nem veszi fel. Este 17h tájban felhív, hogy ne haragudjak, de volt egy sürgős kivitelezői-karbantartói meló egy bérházban és hogy azt szerződés miatt meg kellett gyorsan csinálják. Mondom, dehát nekünk is szerződésünk van, amelyben foglalt 12 napos határidő már hetekkel ezelőtt lejárt, sőt a kiegészítésünk is (amit ugye külön aláírattam velük a hibák felsorolásával) végéhez közeleg. Válasz: "Jó de az fontosabb." Erre csak annyit tudtam mondani, hogy így nem sok értelme van szerződést írjanak, ha már határidőn kívül sem tudják lassan teljesíteni, nem hogy időre.

AZ ELFUSERÁLT SZEKRÉNYES SAROK

Szeptember 30, majdnem pontosan 5 hete "folyik" a munka. Elhűlve láttam, hogy a szekrényt jó 15 cm-rel a saroktól beljebb fúrták fel, gyakorlatilag meggátolva a mosógépet is a kinyitástól, de legalább volt a sarokban így egy 15 cm-es teljesen kihasználhatatlan levegőrés a fal és a szekrény között. Kiderült, hogy a feleségemet a távollétemben odahívták, hogy nem tudják így feltenni oda a szekrényt, mert akkor eltakarja a szekrény oldala a konnektort és be sem lehet dugni oda semmit. A feleségem lobogtatta a kinyomtatott terveket nekik, hogy de annak sarokban a helye, de a kivitelező nem adta meg magát arra hivatkozva, hogy a terv az csak egy vázlat, és meggyőzte a feleségem arról, hogy a szekrénynek ott beljebb kell lennie.

Őszinte leszek: először borzasztó mérges voltam a feleségemre is, hogy végül ráhagyta mintegy "felhatalmazva" a kivitelezőt egy alaposan átgondolt tervtől való eltérésre, de röviddel a mérgem után rádöbbentem, hogy nem várható el tőle sem (és tőlem sem), hogy a saját munkánk végzése közben egy egész másik problémakörön agyalva egy másodperc alatt olyan döntést legyünk képesek a szakmánkon kívül hozni, ami alaposan átgondolt és minden következményt figyelembe vesz.  A konnektort kellett volna kintebb hozni, de ha már megtörtént, hogy a burkolás is rosszul került fel az aljzatnak szánt lyukkal, akkor inkább takarja el azt a szekrény.  A szekrényt persze úgy kell felfúrni a falra, tehát ott frankó lyukacskák keletkeztek a pőre falon, de akkor sem lehet így hagyni. Ott hagytam hát őket, hogy a korrigálják a hibát, vagyis a sarokba kerüljön végre az a szerencsétlen szekrény. Nem lett volna szabad.

MIÉRT ÜLTEM VISSZA DOLGOZNI?! Hát nem látom, hogy szakmai analfabéták??????

Miközben párommal ülünk a gépeink előtt mindenki a maga munkájával elfoglalva (még bőven munkaidő), a feleségem felfigyel a viszonylag hosszan tartó matatásmentes csendre. Kérdezte, hogy "Te, ezek elmentek már?". Mondom, hogy nyitva a bejárati ajtó, csak nem lépnek le így szó nélkül. ...De! Felhívom, hogy WTF?! Azt mondja, hogy csak elugrottak dugóért a törölközőszárítós radiátorhoz, mert azt nem adtak hozzá. Mondom oké, de nem kéne legalább becsukni azt a zsanérokon fityegő haladás-gátló szerkezetet maguk mögött, hogy a szomszédaink esetleg ne járjanak ki-be a lakásunkba? Majd egyből vettem is az irányt a fürdő felé, hogy amíg vonalban van, felmérjem, hogy mit műveltek.

NA, ITT DURRANTAM EL A PICSÁBA'!  A fürdőszobai szekrényt közelebb tolták a falhoz pár centivel, így "szerencsére már csak" 6-7cm maradt kihasználatlan a szekrény és a fal között, és a mosógép ajtaja is már-már kinyitható. Nem tudom, hogy ehhez kellettek-e újabb fúrások a falon, de rögtön ott a vonalban megkérdeztem, hogy mi a jó fészkes fenét jelent neki a sarok szó és hogy a terveken látható eredményt mi a tökömért képtelen elérni? Erre a "nem fér el ott a fúró, nem tudom közelebb fúrni" kifogás zúgott bele a már robbanásig feszült fejembe a fülemen át.

De az, hogy ott ülünk kb. 10 méterre a lakás másik oldalán, az hogy a fütty-fenébe akadályozta meg abban, hogy megkérdezze tőlem, a megrendelőtől, attól, aki eddig nem győzött neki fizetni, mint a katonatiszt, hogy mit szeretnék. Nem, ő vélhetően fúrt egyet picit arréb, csak hogy egészen biztosan ne legyen makulátlan a csempe ha majd végül csak berakom a sarokba helyette is.

THIS IS THE END

Egyszerűen nem tudtam mit mondani erre, inkább gyorsan csekkoltam a fürdőszobában a további napi eredményeket. Itt az az irgalmatlan vékony cérna is elszakadt bennem: HOGY A FRÁSZBA KERÜLT FEL A TÖRÖLKÖZŐSZÁRÍTÓ A PLAFONRA?!!! Ez mi a ********* ******* ***************** hogy ******* ****!!!  Jó, nem a plafonon volt, de egészen fent, amiről szó nem volt.

Mire ő: "Ott van, ahol a terveken is."
Erre én: "De hát ez nincs is rajta a grafikus terven, ez egy szóbeli megállapodásunk volt még a szerződés előtt."
Erre ő: "A fűtésszerelő külföldre ment dolgozni, nem tudja a csöveket leszedni és ott fért csak el a falon fent."
Erre én: "De ember! Ott ültem kint a nappaliban alig pár méterre, hogy nyüves életbe nem sikerült erről sem megkérdezned??? Ha ott sincs hely, akkor a folyosóra szereled fel anélkül hogy megkérdeznél???" 

Még volt 1-2 olyan mondat, ami gyakorlatilag totálisan fölöslegesen nyújtották tovább 1-2 másodperccel az interakciónkat. Mármint nem a telefonosat, hanem úgy általában véve. Merthogy most vagy bekamuzták, hogy dugóért szeleltek el, s hagyták tárva-nyitva a lakás bejárati ajataját, vagy elegük lett 5 héttel a "munka" megkezdése után, de azóta sem láttam őket. 

HOGY MI TÖRTÉNT AZÓTA?

• Felhívtam a boltos embert többször is (aki egyébként alapvetően mindig segítőkész volt), hogy nézze már meg, hogy kiket ajánlott, azt ígérte, hogy a napokban megnézi.
• Október 15-én volt itt egy másik szakember. Összeírtunk mindent pontról pontra, ami szakmai gondunk (laikusként hehe, de rohadjak meg, ha ezeket egy szakembernek nem kéne tudnia) a végeredménnyel. Végigmérte a végeredményt, gyakorlatilag végigsorolta a saját észrevételeinket is. Mindenesetre hajlandó lesz egy minőségi és szaklmai kifogásokat tételesen felsoroló anyagot átnyújtani nekünk, ha arra igényt tartunk.
• És akik eddig bírták velem a borzalmakat: a szakember konklúziója az, hogy a bútorok, szerelvények menthetők, de a teljes burkolatot, zuhanykabin-aljzatot újra kell csinálni, ha rendeset akarunk. Vagyis minden falra rakott csempénk, a fuga és ragasztó ára kidobott pénz, idő, és könnycseppbe került. Se az éleket, se a léceket, se az aljzat egyenletességét és lejtését nem lehet korrigálni falon hagyott burkolattal. Végeredményében a 12 napra vállalt, de végül 5 hét alatt befejezett(?), a 755e Ft-ra megállapodott, de 960e Ft-ért megkezdett (27% áfa) munka 1 vezető és 3 segédmunkás közreműködésével eddig tudott eljutni. Megannyi munkaórám és ennek megfelelő bérem, 4-5 szál hajam (a többi már korábban kihullott), a rengeteg műszaki vackom extrában látta mindennek kárát, ez utóbbi ugye a nem kevés kiszabadult kőpornak hála, ami pillanatok alatt belepte a nappalit, de arra már-már alig emlékszem.

Az olvasóban ugyanakkor joggal és okkal felmerülhet a kérdés (vagy akár többször is felmerülhetett a fentieket olvasva), hogy ekkor és ekkor miért nem mondtam nekik, hogy "Állj!"?

DILEMMÁK

Hadd zárjam kesergésem a dilemmáinkkal, amik a kivitelezés alatt folyamatosan őröltek minket, s amelyek léte talán választ adhat a fenti kérdésre (vagy nem):

• Ha bármikor szólok, hogy takarodjanak, nem leszek-e hirtelen én az oka, hogy nem tudták a szerződésben foglaltakat teljesíteni?
• Apropó, szerződés dátuma: mire megyek vele? Ha nem fejezik be az ígért/aláírt dátumra, akkor...? Akkor elzavarom őket, visszakérem a pénzem? Hova járok addig fürdeni? Mik a gyakorlati/praktikai előnyei, ha van dátum a szerződésben és mik a jogi lehetőségeim általa?
• Ha valaki ajánlotta őket, akkor nem lehet-e, hogy csak én ítélem meg rosszul a dolgot és jól fog a végére elsülni, nem lehet, hogy csak nem értek hozzá? (én nagyon alárendeltem magam annak a ténynek, hogy ajánlással jutottak el hozzám, nem csak úgy ismeretlenül)
• Amikor az elején megkezdték a bontást és közben kiderült, hogy áfával még terhelik az összeget, már ott el kellett volna zavarnom? (persze, utólag könnyű)
• Milyen szakaszban és hova kellene fordulnom, hogy minimalizáljam a káromat?
• Egyáltalán mi a károm? A kiesett munkaidőm? A mindent befedő kőpor (ld. nyikorgó billentyűzet, erősítő, tv rácsain beszivárgás, képernyőkre rakódás, stb)? Az 5 hét lakhatatlan állapot (nem lehúzható WC, nincs fürdési lehetőség)? A nem tervek szerint felszerelt dolgok? A nem lefolyó víz az aljzat rossz irányú lejtése miatt? A megfúrt csempék? A folyosón összemaszatolt fal? A mindenre rákent szilikon (igen, mindenre, a bejárati ajtó kilincsére is)? A 2db vadi új 3e Ft-os Vileda felmosófej kérés nélküli használása csemperagasztós szutyok felmosására? Az eltört szemétlapát? A teljesen összedzsuvázott fellépő? Ki és mit fizet ki nekem ebből?
• Van arra mód, hogy a káraimat úgy enyhítsem, hogy ne csak tetézzem a bajt a további kieső munkaidőmmel, amit az esetleges pereskedéssel járó procedúra fog igényelni tőlem?
• Van arra mód, hogy a kivitelező nevét hitelrontás rágalma nélkül hozzam nyilvánosságra? A cikkem részben épp azt a célt igyekszik szolgálni, hogy megelőzze, hogy más is találkozzon ezekkel, vagy hozzájuk hasonló barbárokkal. Sem emberileg, sem szakmailag nem tartom méltókat arra, hogy jóhiszemű emberek beengedjék őket a lakásaikba. Akkor sem, ha ők fizetnek.
• Ha egy másik szakember tételesen minősíti az elvégzett munkát aláírva, azzal előrébb vagyunk? Mit tudok egy olyannal kezdeni?
• Van erre biztosítás? Lehet, hogy én is biztosítva vagyok ilyen esetekre? Ostoba kérdésnek tűnhet, de nem az általam beszélt nyelven írták meg ezeket a sok-sok oldalas anyagokat és a biztosítóknak nem lesz érdeke megkeresni nekem, hogy miket kéne fedezzen pl. a lakás és ingósági biztosításom.

Nem kicsit sír a lelkem egy olyan dolog miatt, ami tényleg nem rólam szól, nem a pénzemről, nem az időmről: ez a kivitelezői munka a nem szép részével együtt is (ld. bontással járó kosz és zaj) egy gyönyörű és kreatív munka. Egy olyan szakma, ami szépségét önmaga definiálja. Megrendelői oldalról nézve pedig maga a megújulás, a jól megdolgozott hétköznapok egyfajta gyümölcse, ami a fáradtságon túl nettó örömben és távolba mutató tervek formájában manifesztálódik.

Jelen esetben maga a pokol. Nagyon-nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki hozzá tud így vagy úgy tenni a dilemmáimhoz, tényleg egy tétova balféknek érzem magam, de talán a nyilvánosság ugyanúgy a hasznomra tud lenni, ahogyan az esetem megírása is a niylvánosság hasznára lehet.

J

Megkérdeztük tanácsadóinktól, milyen eszközök vannak/lehetnek a kezünkben lakásfelújítás és építkezés esetén.

Kedves János!

Megértjük felháborodásodat, nagyon kellemetlen, amikor megbízunk egy szakembert szakmunka elvégzésével, de szinte csak a problémákkal találkozunk. Felújítási kérdésekben sajnos nincs tökéletes válasz, mert manapság elég nehéz megfelelő szakembert találni, és ha találunk is kicsi az esély, hogy egyik napról a másikra el is vállalja a munkát.

Az ügyedben az alábbiakat tanácsoljuk:

Fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az elvégzett, felvállalt munkáért a vállalkozó kellékszavatossággal tartozik. Hibás teljesítésről, nem megfelelően elvégzett munkáról beszélhetünk, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A kellékszavatosságra hivatkozva kérheted a hibák javítását, amennyiben a vállalkozó ezt megfelelő határidőben nem vállalja, akkor dönthetsz úgy, hogy más szakemberrel kijavíttatod a munkát, és a számlával igazolt költséged megtérítését kéred a vállalkozástól.

A fent leírt jogszabályi rendelkezésekre hívd fel a vállalkozás figyelmét és írásban is jelezd azokat a hibákat, amelyeket a szakmai érdekességek résznél taglaltál. Tűzz ki egy végső határidőt, amelyet hajlandó vagy kivárni a munkájára.  Az írásbeli, részletes minőségi kifogás mindig az első lépés. Ha a vállalkozó nem tud vagy nem hajlandó javítani, akkor nem kell rá várnod, a leveledben jelezd felé, hogy ebben az esetben mással végezteted el a munkát, az ő költségére.

Ha a vállalkozó nem reagál vagy végső esetben a mással elvégeztetett munka költségét nem hajlandó megfizetni, akkor Békéltető Testületi vagy közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhetsz. 

 

Néhány általános tanács felújítási munkák kapcsán:

- Tájékozódjunk, érdeklődjünk a vállalkozás munkáiról.  Győződjünk meg arról, hogy a vállalkozás valóban létezik. Ha van rá lehetőségünk több vállalkozótól kérjünk árajánlatot.

- Kerüljük azokat a szakembereket, akikről nem tudhatunk meg többet csak a nevüket és telefonszámukat.

- Fogyasztói jogviszony csak akkor jön létre, ha bejelentett vállalkozóval kötünk megállapodást.

-  Ha megtaláltuk a számunkra megfelelő szakembert az első lépés, hogy kössünk szerződést a vállalkozóval. A szerződésben kerül részletezésre a munka pontos meghatározása, díja, teljesítési határidő, esetleges kötbér kikötése. Természetesen szóban is meg lehet állapodni, azonban írásbeli szerződés nélkül egy esetleges jogvita esetén nehezebb bizonyítani, hogy a felek miben állapodtak meg. Sajnos a szerződés megléte sem zárja ki azt, hogy a vállalkozó hibásan teljesítsen, de ilyenkor több esélyünk van arra, hogy sikeresen reklamáljunk.

- A szerződés tartalma a felek közös akaratán múlik, így ha már az elején, a szerződéskötés pillanataiban nem tudunk megegyezni, például a díjazásban, akkor ne kössünk szerződést.

- Figyeljünk arra, hogy megkapjuk a kifizetésünk után a számlát. A számla megléte is sokat segíthet, mert igazolni tudjuk, hogy van köztünk jogviszony, részünkről megtörtént a kifizetés, és a vállalkozóra vonatkozó adatokat is leolvashatjuk róla, azonban a legjobb, ha van szerződésünk is.

 - Ha probléma merül fel az elvégzett vagy el nem végzett munkával, akkor azt haladéktalanul jelezzük a vállalkozó felé, ügyeljünk arra, hogy ennek írásbeli nyoma is legyen. Tehát akár e-mailben is jelezhetjük minőségi kifogásunkat. 

Felhasznált jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

UPDATE okt.22.

Kedves emberek, örömmel jelentem, hogy van remény, van még rendes, lelkiismeretes burkoló! Jöjjön Péter levele, akit a szakma képviselőjeként mélységesen elszomorított és felháborított, amit a posztban olvasott és látott.