Gondos olló- és csáprezegtetés után azt mondom, hogy ez nekem egy kicsit gyanús. Az alant olvasható Naiv Ügyfél-sztori annyira regényes, mármint a szó bulis-kurvás-lőfegyveres-rejtőjenős értelmében, hogy az ember (a rák) önkéntenül is arra gondol, ez itt egy izomtiborista provokáció. Magyarán szórakoztató fikció. De milyen lendületes provokáció! És végül is történnek regényes dolgok a világban. Minket mindenesetre, gyanakvásunk ellenére, lekenyerezett a sztori homároid hangulata a bekrepáló bankkártyával. Minket innentől nem is annyira érdekel, hogy a szó jegyzőkönyvi értelmében megtörtént-e a dolog. De mit gondol az olvasó? Tessék eldönteni:

A konfliktuskezelés extrém módját választotta Mikulás előestéjén egy gödi söröző üzletvezetője. Egy szalagavató jó nagy közönsége mulatozott a helyen, amikor hajnalban egyszer csak kulcsra zárták az ajtót, és negyedórán át nem engedtek ki senkit, mivel valaki megfújt egy hatalmas üveg sört a pultról. A kollektív büntetés szellemében a többi vendéggel akarták összeszedetni a palack 7 ezer forintos árát. A módszer ígéretes, csodás elképzelni egy bárt, ahol valaki fenéken csípi a pincérnőt, és mindenki kap egy pofont. Levél hajtás után:

Az alanti sztori az irrealitása miatt annyira megejtő. Dixie Flatline ugyanis egy kocsmatöltelékek és egy kidobóember között, egy hullarészeg vendég szinte élettelen teste fölött elhangzott beszélgetést idéz fel. Kedvenc részem az, amikor olvasónk a saját szavait idézi. Én lennék az utolsó, aki kétségbe vonja egy olvasó szavait, de kimondom, hogy legféltettebb ereklyémbe, Szili Katalin kihullott ebfogába fogadok, hogy ez nem ebben a formában hangzott el élőben. Kocsmai tusakodás alant:

Minden idők legtrágárabb fordulata, legkételkedőbb káromkodója és leghidegvérűbb viszontválasza egyetlen levélben! Ritka önfeledt szórakozást ígérhetek annak, aki hátradől, és kényelmesen, sietség nélkül elkezdi olvasni L. Zsolt kételyektől gyötört, mélyen emberi levelét. Az esetnek persze vannak általánosan is megszívlelhető folyományai, el lehetne gondolkodni a spamokról és álspamokról, de a lényeg itt a stílus, azaz pontosabban a stílusváltás, egyszerűen nem bírok betelni vele, legalább tucatszor olvastam végig a levelet, az ősz kiemelkedő műalkotása, köszönjük, Zsolt!!!

Múlt héten megtudhattuk, hogy a rafkós ellenőrök újabban elgáncsolják a kellemetlenkedő férfiutasokat. Mint az várható volt, a törékeny lányokkal sem bánnak kesztyűs kézzel az ikúgettó bajnokai. Mikor söpri el végre a forradalom az idiótaterrort?

Egy kétségbeesett lány vagyok Budapestről. Azzal kapcsolatban szeretnék a nyilvánossághoz fordulni ami a mai napon történt. Húgomat ugyanis (aki szintén pesti) rendkívül megrázó inzultus érte! Budapest egyetlen tömegközlekedéssel foglalkozó cégének "jegyellenőrei" voltak a tettesek. Húgomnak hiányzott a diákigazolványáról az érvényesítő matrica, mivel az iskolája még nem postázta ki, így az ellenőrzéskor nem tudta azt hitelesen igazolni. De az ellenőrök nem jártak el jogszerűen! Szerette volna kifizetni a büntetést amit megérdemelt, de azok (4 nagydarab férfi) ezt nem hagyták annyiban! Lökdösték, fogdosták, kivették a kezéből az iratait! Körbeállták és sarokba szorították! Megalázóan viselkedtek vele szemben, a hangnem amit megütöttek vele szemben minősíthetetlen volt! Kérdem én mit tehet egy szegény védtelen vékony testalkatú lány, ilyen ellenállással szemben?

Egészen friss élménye van Tamásnak: a Deák téren találkozhatott a magas beosztásokban fehérgalléros tolvajokat, alacsony pozíciókban pedig agresszív bűnözőket alkalmazó BKV ellenőreivel. A boldog végkifejletet némileg akadályozta, hogy az ellenőr olvasónkat el akarta gáncsolni, és olyanokat mondott neki, hogy a címbe kénytelenek voltunk korhatárjelzést tenni. Azzal együtt, hogy a Naiv Ügyfél nem adta át időben a bérletét, még a Budapesti Végkielégítési Vállalattól is meghökkentő az ilyen fokú, indokolatlsn agresszió. Sztori alant:

A BSA és Jeszenszky Zsolt legrosszabb pillanatait idéző fenyegetőző levelet kaptunk Dr Ezésez Gézától, mármint nem minket fenyegetett Dr Ezésez, hanem döbbenten forwardolta L. kemény sorait. A fenyegetőző fél az egykori állami kottakiadó monopólium, a Zeneműkiadó Vállalat utódja, a mostanában az Universal Music tulajdonába tartozó Editio Musica Kft. egyik igazgatója. A címzett egy zeneiskola vezetője. A levél csodás mintapéldánya a szereptévesztéses balekbeijesztésnek. A levélíró persze nem meri azt állítani, hogy a címzett csaló lenne, de végig azt érezteti, hogy nyilván az, és ijesztően csendőrös tempóban próbálja betojatni az Ismeretlen pedagógust. Szinte halljuk, ahogy a tenyerében csattogtatja közben a bikacsököt. A szerző a nagy rémisztgetés közben ügyesen elkerüli, hogy színt valljon: ellenőrzéssel fenyeget, de azt homályban tartja, hogy ő maga végzi-e majd azt, vagy csak tud róla, vagy simán blöfföl, hátha megtörik a feltételezett tolvaj. Függetlenül attól, hogy a kottamásolás törvénysértés, az ilyen agresszív, nyomulós gyanúsítgatástól égnek mered a csápunk. Levél alant.

Duarte Freitas Carvalho do Rego Ramalho igazi magyar reformer. A "Törvényesség, rend, béke, sportszerűség" jelszavával ugyanis úgy akarja európai értelemben vett folyóvá tenni a Dunát, hogy a reform alanyait, a motorcsónakosokat már levele subjectjében leköcsögözi. (Aki próbált valaha szép csendben horgászni, heverészni vagy evezgetni a Dunán, az azért nem lepődik meg a yachtellenes hevességen.) Ha azonban túltesszük magunkat a pannon reformdühön, abszolúte van értelme annak, amit hosszú nickű barátunk mondani akar.

Miklós - sok honfitársunkhoz hasonlóan - szeret bekapcsolt mobillal aludni, ami, lássuk be, emberi jog. De nem az EME ügyfeleinél, a tréfás kedvű cég ugyanis kegyetlenül megbünteti azt, aki éjjelre nem teszi magát elérhetetlenné.

Ez sem lesz rövid olvasmány, de mindenkinek forrón ajánlom, ugyanis még a Homár is ritkán kap ilyen erős, mondhatni letaglózó levelet. A Magyarországon befogadott, állítólag rasszista görögöktől eljutunk a Homéroszt tanító szkíta mágusig, közben olvasónkat egyszerűen kiteszik egy buszból Görögország közepén. Fantasztikus fordulatok, mellbevágó versidézetek, váratlan nemzetkarakterológia, oláhozás a XXI. században, nem túlzok, hogy soha nem volt ehhez akár csak hasonló utazási irodás sztorink. A történet annyira cifra, hogy az érintettek véleményének ismerete nélkül a világért sem mernék állást foglalni róla, de olvasmánynak elsőrangú.