Ön ott lehet, mármint a cukiság élvonalában, ha nem sajnál 29 fontot (erõs 11ezer forint) egy cukorszóró párocskára. A szarvas kis ördögöket ugyanis csak júniustól kapni.

Ha van valami, ami vallásra, bõrszínre és társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül összeköti a világon ma élõ úgy hárommilliárd férfit és ezerötszáz szakállas nõt, akkor az a kreatív játszadozás az arcszõrzettel. Kedvenc bajuszfotósunk, Peyman Hooshmandzadeh foglakozásának nevéhez méltóan az orr alá koncentrál.

Pár szívbemarkoló prototípust láttunk a milánói kiállításról beszámoló blogokban, fõleg lámpa és egyéb kisebb kiegészítõ-vonalon. Alant egy pár különösen ígéretes példány a designbeansrõl.

Attól, hogy a speceinvaderses minta közhelyesebb, mint a Bonsai Kitten, mi még be merjük vallani, hogy ha lenne baszom nagy falfelületünk a nappaliban, mondjuk ha a Homár titkos részvényesei megajándékoznának egy lofttal, akkor szívesen kiragasztgatnánk a készletbe tartozó nyolc darab tányér méretû ûrhajót.

Furcsa. Sohasem vágytam veszettül gyógyászati segédeszközre, sõt, ha kíméletlen akarok lenni önmagammal, még egy icipicit sem bizseregtem semmi után, ami gyógyítással kapcsolatos, kivéve a nõvérkeszexet, de végül soha nem erõszakolt meg senki sipolykezelés elõtt vagy után. Egészen egy pár perccel ezelõtti pillanatig ennyire elzárkózó voltam, amikor megláttam a Boo Boo tapaszt.

Majdnem ikra. Meg amúgy is: ki ne képzelegne szívesen arról, hogy egy ilyenben lakik? Különösebb részleteket nem tudunk róla, Dániában van, betonból épült és Voetmann tette fel õket a Flickr-re.Ha valakit érdekel a dolog, mert építene ilyent, kérdezze meg Voetmannt a Fickr-en, aztán írja meg nekünk a lényeget!

Ágyban kompjúterezni nagy hülyeség, de ha valakinek direkte ez a heppje, akkor is jobb különválasztani a hentergés meg a billentyûzés szféráit. Ezt a feladatot fölényes eleganciával oldja meg a földhözragadt nevû The Computer Bed.

Miután sokadik bringánkat privatizálták a földi javak újraelosztásáért harcoló ismeretlen aktivisták, értelemszerûen egy szakértõhöz, egy biciklitolvaj ismerõsünkhöz fordultunk tanácsért. Mellesleg az illetõ már a társadalom hasznos tagjának számít, régóta jó útra tért, miután egy idegesebb biciklitulajdonos a lelkére beszélt. Felépülése után átnyergelt pi-vízzel való ügynökösködésre és már sok csodás gyógyulásról tud beszámolni. Privatizátori tudása azonban nem kopott meg és õ az U-acélos bringazárakat ajánlotta, mondván, hogy azokat elég macerás levágni. Rögvest elbaktattunk a Hajti Pajti szaküzletbe, ahol potom 2000 forintosért egy Bike Positive márkájú, acélköpenyes, acélsodronyos bringazár tulajdonosai lettünk.

Régóta sóvárog egy sárkányos tetoválás után, de nem akarja magára haragítani polgárikörös kártyapartnereit? Összes csajának/pasijának beígérte a közös szivecskét, de mindegyiket máshogy hívják? A megoldás egyszerû, csak kimondani nehéz, ezért inkább linkoljuk.

Azzal akartuk kezdeni, hogy megfeszített brainsztorm-hegyekkel nyilvánvalóan van még mit kiaknázni a Gyõzike-mörcsandájzból, de aztán kiderült, hogy vájtszemû olvasónk, László vélhetõen egy illegális paklit vásárolhatott, legalábbis gyanús, hogy az irritáló szórakoztatóipari család, mint olyan nem kapott helyet a showmanrõl elnevezett kártyajátékban:

Szeretném felhívni a figyelmet a magyar játékkártya ipar egyik rendkívüli gyöngyszemére ami a méltán népszerû :) Gyõzike márkanév ragyogása alatt került a boltokba. Nem kevesebbrõl van itt szó mint a Gyõzike Veszekedõs Kártyajátékról! Hát gondoltam ezt mindenképpen meg kell venni, elvégre kinek lehet teljes az élete egy ilyen csoda nélkül?