A mogyorókrém tipikusan egybites imádom/utálom kategória, de hogy rajongóit arra is rá bírja venni, hogy egy ismeretlen eredetű tubusos tárgyat (űrhajóskaja!) hazavigyenek, mint cidalain, az azért durva:

nemsok olyan ehető dolog létezik amit fémtubusban árulnak. a hansági májkrémet, és óvodáskorom kedvencét a gabifogkrémet (most mivan, jó íze volt, több ment a gyomromba belőle mint a fogamra annó) kivéve. de nemrég sikerült egy olyan terméket találnom (veszprémi vásárcsarnok, egyik kisbolt, pénztárnál a rágók mellett) ami szintén ezt a remek csomagolást kapta. szerintem senkisem gondolná, hogy mogyórókrémről van szó.

Kezdjük egy kis fejtörővel: mire fog panaszkodni Séra Tamás abban a levélben, ami ezzel a pompás mondattal kezdődik? "Ma rájöttem, hogy a túlzott gondolkodás, a sok morfondírozás, meg hogy minden eshetőséget figyelembe veszel vezethet oda, hogy reménytelen helyzetben érzed magad és lemondassz a küzdésről, feladod."

Megoldás és fotók hajtás után.

Bogi 140-ért lőtte a hatvani Henkelben azt, amiről a hátulsó szöveg azt állította, hogy

200 éves múltra visszatekintõ Japán receptúrák alapján készült ízesített rizskrékerek, magvak, amelyek alapkövei lehetnek az egészséges táplálkozás megvalósulásának a nassolás élvezete mellett. Bízunk az ízlésében!

A túloldali meg azt, hogy

napraforgómag: 41%, csokoládé:33%, cukor, színezék: E171, E102, E110, E129, zselatin, máz: E903

Ló, azaz robogóhalálban siettem haza, ahol már ott vártak a vendégek; 20 perc alatt kellett kaját rittyenteni 3 felnőttnek és 4 kiéhezett óvodásnak. Csak ezzel magyarázható, hogy egy csalafinta asszony jól be tudott ültetetni a brindzás bödönbe a Hold utcai csarnokban, ahol például a város egyik legjobb halsütője is lakik. A bűnös stand a legelső jobbra, ha az ember a Hold utcai bejáraton érkezik, a tejtermék-vegyes élemiszer. Olivaolajra volt szükségem, álnépies modorban "valami jófajta, leginkább extra szűz" olivaolajat kértem, mire az asszony a fenti üveget adta el nekem.

Lassacskán tényleg újjáélesztjük kedvenc homáros sorozatunkat az olcsó kajáldákról. Ezúttal a homokkal, kurvákkal és horgásztavakkal dúsan pettyezett 51-es út menti vidékre látogatott el sógorunk, a Zugügyvéd, hogy megtalálja élete halott birkáját, 800 forint körüli áron, ehhez jön a köret. Jó csámcsogást!

Egy igazi nyári kötöttpólós botványt leplezett le Mitilla, akit Tihanyban külföldi vendégével aláztak le egy 1. osztályú árfekvésű kávézóban:

Kedves finn vendégünket levittük a minap a Balatonra, mit neki a Balti tenger, lássa a magyart is. Azt azonban nem gondoltuk, hogy a „remek“ helyi vendéglátással egy meglehetősen jóhírű cukrászdában fog a maga leplezetlen valójában megismerkedni. Tihanyban tikkadtan a Rege Kávézóba tértünk be egy kávéra és fagyira. Miután megtaláltuk a megfelelő – és egyébként lenyűgöző - kilátást nyújtó asztalunkat, egy ifjú hölgy lépett hozzánk, felvenni a rendelésünket. Már az én csokishake-emre és ásványvizemre is kétszer visszakérdezett, aztán teljesen megzavarodott, amikor a férjem tejszínhab nélkül kérte a fagyikelyhét, de az igaz baj akkor következett be, amikor a finn vendég tudni szerette volna, hogy az „a cup of coffee“ elnevezés vajh‘ a hosszúkávét jelenti-e. Lányka közölte, hogy ő még csak 1 napja van itt, nem ismeri a menüt (!), nézzük meg esetleg a magyar szövegben, hogy mi is ez.

Mindig megy a sírás, hogy le sem szarják a vásárlót, kisemmizik és utána még meg is alázzák, ha neadjisten reagálnak a panaszára. Bálintkának sikerült rácáfolnia erre, ráadásul a Homár közbenjárása nélkül, ami igazán dicséretes proaktivitás. Az egyre kisebb joghurtjairól ismert Danone ugyanis azonnal válaszolt, amikor bepanaszolta náluk kaukázusi kefírjük gyanús állagát. Kedvencünk az a rész, amikor a vásárló egy kefírmentes hét után hajfájásra panaszkodik, bizonyára addiktív a bifidus. A Homár mindenesetre borzongva olvasta az egyre meghittebb odavissza levelezést, aminek természetesen kárpótláskefír lett a vége:

olvasva a Blogokat, szinte csak bosszúságot olvasni. Íme egy sikerélményem (tájékoztató adat miszerint egy doboz Danone Kaukázusi iható kefir ára kb 220 Ft). Nem ízlett a napi kefirem, gondoltam írok a Danone-nak:

A labancok provokatív fellépése miatt évek óta nem tapasztalt magasságba szökött a nemzeti öntudatunk, így nagyvárosi falukutatóként a nép konyhája kezdett érdekelni bennünket. Amikor gyermekként a nép konyhájának közvetlen közelében éltünk a Józsefvárosban, a hamisítatlan ízeket a hitlerszalonna és a sertésköröm jelentették. Mára változott világ, sp a Savoya parkban például bizonyítékot talált arra, hogy a XXI. század  magyar konyháját a hamburger, az utasellátós jellegű, ámde korpás kiflibe burkolt szendvics és a bögrébe nyomott borotvahab fémjelzik, mintegy. Kiváló menüsor másnaposság ellen, bár a Székelyföldön és a palócoknál az öregek állítólag még mindig szappanhabbal csinálják.

Lassan tényleg indul a szezon a Balatonon, előkerülnek a pincéből a pudvás hekkek és sorra tűnnek el a számlák a pultokról. Gőzsy Kati hol máshol, mint a siófoki Aranyparton, a Goldenes Ufer nevű büfében próbált jóllakni, de csak a félezer forintos karfiodarabbal tudott találkozni. (A képen látható állapotában egy kisebb darabot már leharapott róla B., Kati élettársa.) Történet alant.

Nagy Attila kapta le a szomszéd hamburgeresnél, a Go-Go haminál.