A KFC-ügy bőven túlmutatva önmagán többek közt az ország lelkiállapotáról is erős tükröt tartott elénk. Bea ennek és nemrégen szerzett távolsági buszos élményének kapcsán elmélkedett egy sort az egymásra figyelés, a türelem és az emberi hangnem használatának fontosságáról. Ezzel maximálisan egyet is lehet érteni. Végkövetkeztetése viszont - mely szerint, a jövőben marad számára az autóval közlekedés - egész biztosan nem fog pozitív változást hozni közös hétköznapjainkban. Épphogy nem kivonulni, hanem normálisan csinálni kell ezt az élet dolgot.

Tisztelt Tékozló Homár, 

tudom nem egy KFC - vevő verés szintű téma és igazán még csak felháborodást sem kellene bennem keltenie az ilyesminek, de én mégis csalódott vagyok. Csalódott, mert én olyan ember vagyok, aki igyekszik a legpocsékabb napján is türelmesen, kedvesen szólni másokhoz, ha pedig ehhez energiám nincs, akkor csak hallgatok. És bizony elegem lett. Elegem lett abból, hogy már olyan személytől sem számíthatok hasonló reakcióra, aki azért kapja a fizetését, mert én és sokan mások igénybe vesszük a munkáltatója által nyújtott szolgáltatást.

Jöhetnék most a számtalan eladóval, aki még csak arra sem méltat, hogy fogadja a köszönésem, de ezúttal egy egyszerű utazás volt az, ahol szembesülhettem azzal, hogy az emberek nagy többségének valószínűleg természetes, hogy gondolkodás nélkül bunkó megjegyzéseket tegyenek a másiknak. Tudom, hogy a tömegközlekedés mindig is a bunkóság elvén működött, de köszönöm, ebből a jövőben én inkább nem kérek.

Naiv ügyfél vasárnap kísérelt meg jegyet vásárolni a Zeneakadémián, de túl korán ért oda, és nem jutott be:

Március 16 vasárnap délelőtt 11.25 körül felkerestem a Liszt Ferenc tér felőli bejáratnál a Zeneakadémiát, hogy 2 jegyet vegyek, de az ajtót zárva találtam. Fontos tudni, hogy a honlapjuk szerint nyitva vannak minden nap 11 és 18 óra között, így vasárnap is. Biztos, hogy zárva volt az ajtó, mert erősen meg is rángattam ki-be, de nem nyílott. Be is néztem az épületbe az üvegajtón át, ahol a fények égtek ugyan, hátha tudok valakinek inteni, hogy engedjen már be, de sehol senki, pedig percekig leskelődtem, már nekem volt kínos.Hívom őket, nem veszi fel senki.