Ferenc levelének elolvasása után nem hogy fotóért, de mozgóképért könyörgünk: ahogy a Főkefe unott, alulfizetett, keserű és a napi 8 órányi értelmetlennek érzett munkájába megfáradt alkalmazottja mintegy "kurvaanyátok nektek, nem köztisztaság" gondolattal a fejében messze pöcköli a csikket, az nagyon szép jelenet lenne.

Ma leparkoltam a Kun utcában közvetlenül a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat székháza oldalában. A székház főbejárata előtt egy rövid, barna hajú hölgy dohányzott (gondolom az épületben tilos a dohányzás) és amikor befejezte, a csikket magas ívben kipöckölte a járdára, jóllehet két utcai szeméttároló is van a közelben. Utána, mint aki jól végezte a dolgát bement az irodaházba.

Szívügyünk a főváros közterületeinek tisztasága (pl.), ezért nagyon fájt az, amit silver küldött nekünk. A sziklakertté avanzsálódott dunai lépcsőkön 5 évvel ezelőtt ültünk utoljára, úgyhogy megdöbbentett ez a változás. Mindenkit óvunk attól, hogy oda járjon csókolózni, mert nagyon szúrhat.

Néhány napja a barátnőmmel a Duna-partra mentünk andalogni egy kicsikét,ahol az alábbi állapotok fogadtak. Nem hiszem,hogy csak nekünk lenne szokatlan a látvány, láttam ahogy a turisták is sűrűn kattintgatták eme bizarr látnivalót

Bori húsvétkor klasszikus programot tervezett és ellátogatott a Budakeszi Vadasparkba. A Margitszigetes posztunkhoz hasonlóan itt is van minden, amitől balkáni lehet egy zöldterület, tetejében a pottyantós budival, ami ugye gyerekkel főleg nagy kihívást jelent.

Felnottjegy 700, gyerekjegy 2 (!) eves kortol 400. A parkban ugyan bufe es wc nem volt, asvanyokat viszont lehetett vasarolni egy standnal. A parkon kivul pedig 2 standot is felallitottak, ezek szerint nekik nem kellett engedely, vagy illegalban nyomtak, nem tudom, a klasszik nagyon sokfele gumicukros es a pereces szortiment volt. Csak en gondoltam h majd inkabb bent veszunk kajat meg zoocsemeget, mint az allatkertben, de hat nem volt semmi, ha nincs a baratnomnel fel liter asvanyviz, akkor szomjan is halunk gyerekestol.

Györgyi a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalatnak küldte meg az alábbi panaszos levelét, de inkább a Főkert Zrt-nek kellene, hiszen a Margitsziget, mint kiemelt zöldterület fenntartása és fejlesztése az ő feladatuk. Lenne. A poszt olvasása előtt ajánljuk az Index cikkét a Főváros és a Főkert viszonyáról, bár a víz kitisztítása, az ivókutak visszaszerelése vagy a vízesés működőképessé tevése nyilván nem húsvétkor felmerült vagy hétvégi feladat.

Igen Tisztelt Uraim!

A mai napon a családommal a Margitszigeten sétáltam. Leparkolva, a Japán-kertnél a mellékelt fotókon is látható helyzet fogadott minket:

Lélekmelengető, úgynevezett emberi történet, amit régebben rézmetszeten örökítettek volna meg, a mai pixelizált korban pedig, ahogy nézzük, kamerás telefonnal. Az Ember, akinek feladata a Köz megtisztítása a fizikai szennyeződésektől, néha elfárad, megadja magát a Zsarnoki Perisztaltikának, és odahajol, mint Illyés Gyula a pusztai cselédekhez.

Egy napfényes februári péntek reggelen az ébresztőórám helyett az utcáról jövő kellemetlen fémes hangra ébredtem. Mint kiderült, az FKF alkalmazottai a (kora) reggeli órákat látták a legalkalmasabbnak a járdaszegély melletti kosz felszámolására. Ez mondhatni dicséretes dolog, hiszen így nem zavarták a napközben óránként elhaladó kb. 5-6 autót, viszont mindenki időben indult a környékről munkába, suliba. De nem is ez a lényeg. Csak rövid ideig kellett nézzem a megfeszített munkát az ablakból, amikor váratlan fordulat következett be: az egyik jómunkásemberre rájött a szükség.

Folytatás, terjedelmi okokból, hajtás után.