Oké, hogy a homár is ember, de mégsem illet volna többször felröhögni a lenti sztorin, hiszen valójában egy komoly Vízművek általi szívatásról van szó. A lakásvásárlás után kapott 200 ezres számla önmagában súlyos, a többi szerencsétlenkedésről nem is beszélve, de nagyon szerettük olvasónk stílusát, elnézést.

A történet 2019 május 16-án kezdődik azzal, hogy vettem egy minigarzont, és becsületes fogyasztóként úgy gondoltam, hogy a nevemre veszem a közműveket.  Mérőszámmal, adásvételivel és birtokba vételi jegyzőkönyvvel felszerelkezve nekifutottam a Vízművek telefonos ügyfélszolgálatának. 

 Az első meglepetés akkor ért amikor a hölgy közölte, hogy az ő rendszerükben ilyen vízóra nincs, de még csak ilyen cím se létezik, úgyhogy ez valami almérő lehet, nem az ő kompetenciájuk. Kissé hitetlenkedve megköszöntem a tájékoztatást, és ennyiben maradtunk. Megkerestem a lakás előző tulajdonosát, aki roppant készségesen rendelkezésemre bocsájtott egy régebbi számlakivonatot, amiből egyértelműen kiderült, hogy eddig a Fővárosi Vízművek számlázott erre az órára.

Kis türelmet kért olvasónk új vízóráinak regisztrálására a Vízművek tavaly. Igaz, azokat a vízórákat  egy kicsit is rigorózusabb illető már biztosan nem mondta volna újaknak, tekintve, hogy 2015-ben kerültek beszerelésre, de ezen lépjünk is túl, ahogy a Vízművek és B. is tett. Teltek a napok, múltak a hetek, évszakok váltották egymást. B.-nél a múló időt túlfizetés miatti nullás számlák csipkézték hónapokon át. De a látszólagos változatlanság ellenére az adminisztráció malmai  csendben őröltek a háttérben, és aztán 3 év elteltével váratlanul kiköptek egy több mint százezres tartozást. Hiába, jó munkához idő kell. Megkérdezzük, mit lehet tenni.

Tisztelt Homár!

Az alábbi problémával fordulok Önhöz:

2018. szeptember 13.-án érdekes üzenet fogadott a mailboxomban, konkrétan egy Díjnet értesítés (ezen keresztül fizetem a közüzemi számláim jelentős részét). Az üzenet lényege kettő, összesen majdnem 103.000,- forint végösszegű fizetetlen számla volt a Fővárosi Csatornaművektől és a Fővárosi Vízművektől, ami főleg annak fényében érdekes, hogy ezidáig egy fillér elmaradásom sem volt.

Mint említettem a számláimat a díjneten keresztül fizetem, a díjbeszedő jelen esetben a DBH (Díjbeszedő Holding), aki a Fővárosi Csatornaművek Zrt.-nek, valamint a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek is végzi a számlázást. A terhelési összesítőben azt láttam, hogy nagyjából 2015.01.01. -es kezdettel 2018. augusztusáig kiszámláztak több tucatnyi tételt mindkét számla esetében, ami mint írtam azért érdekes, mert nem volt elmaradásom, erről értesítést semmilyen formában nem kaptam.

Hát így első blikkre ezzel a délután 1 és 2 közötti érkezéssel nem adtak sok esélyt maguknak a Vízművek munkatársai, amin a másnapi 2-4-ig intervallum sem javít sokat. Azért, hogy ne legyünk igazságtalanok: az értesítő alján volt egy mobilszám, reméljük azt sokan igénybe vették, és mindenki boldog lett a végén.

Kedves Homár Blog, kedves Szakértők,

2017. 02. 24-én pénteken délután (!) 5 óra után tette ki a vízművek a mellékelt plakátot, hogy a kötelező éves leolvasás hétfőn, 2017.02.27-én 13-14 óráig lesz. Pótleolvasás másnap (kedden) 14-16 óra között.

Türelmes vagyok, de azt gondolom, hogy a határidő kissé mintha szűkre lenne szabva és ez nem teljesen szabályos eljárás a szolgáltató részéről. Elvárható, hogy mindenki ilyen rövid határidővel szervezze át az életét? Csak kb. tucatnyi lépcsőház lehet érintett...

Üdvözlettel:

egy mindig határidőre fizető fogyasztó

Rutinos Homár-olvasóknak mondanom sem kell, hogy levélírónk az ominózus helyszíni szemlét megelőzően is igyekezett magánszemély mivoltát bizonygatni, csak hiába. És bár sokáig ez az abszurd vonal tűnik a fő csapásiránynak a sztoriban, az igazi homárfaktor a végén üt be. Klasszikus arcletépő "Kalandok bürokráciában" opusz, ezúttal a Vízművek vezényletével. 

Sziasztok,

Most olvasom, hogy a Fővárosi Vízművek reklamál, amiért a viccpárt poénos szövege szerintük megsérti a társaság jó hírnevét. Nos, hát akkor álljon itt a mi történetünk, amire szokás mondani, az élet a legjobb rendező. A jó hírnév pedig ennek fényében még költői túlzásnak is erős.

Tavasszal vásároltunk egy budapesti ingatlant amely összközművesített. Az áramot, gázt sikeresen átírtuk az előző tulaj nevéről a sajátunkéra, azonban a vízművekkel nem volt ilyen szerencsénk. Az előző tulajdonos ugyanis Kft-ként szerződött a szolgáltatóval, így már rögtön az iratok leadásakor jelezték a problémát, ők magánszemélyként velem így nem tudják, hogy tudnak majd szerződést kötni. Ott és akkor azonban ez annyiban maradt, mondtam, hogy márpedig - mint ahogy az adásvételin olvasható - én magánszemélyként vásároltam a helyet, úgyhogy legyenek kedvesek elkészíteni a papírokat, kiküldeni, a belső bürokratikus rendszerükkel meg küzdjenek meg ők maguk.

Teszi fel a kérdést kalandos házépítés gigaprojektje végefelé járó olvasónk. Válasza biztosan nem helyes megoldás, de több áll-leesős pillanat is van a levelében. Vigyázat, a posztban nagyon nagy számok és fura események szerepelnek! Csak saját felelősségre!

Jó-e Fővárosi Vízműveknek, ha lopom a vizet?

Igen, jó. Ennyi tanulságot lehet csak levonni az alábbi történetből.

Amikor építkezni kezdtem a budai hegyoldal csendes zsákutcájának a végén, építési engedély birtokában tettem, amihez a  vízművek kiadta a hozzájárulását, leírva az épület vízellátásához megvalósítandó műszaki tartalmat.  Első lépésben állítólagos nyomásproblémák miatt át kellett kötni a vezetéket a nagynyomású hálózatra (600 000 Ft). A szomszédok szerint az összekötés egyébként már régen megtörtént, csak egy csapot kellett kinyitni. Kétségtelen, hogy munkavégzést nem láttam.