Beryék házában zajlik az élet, bizony előfordul a bebaszva pörgés-forgás, a lakóközösség azonban nem vevő a kortárs művészet korlátokon végighányó válfajára. Ejnye "Robi"!

A lakók újra lesújtottak! Egyszer már szóvá tették, most azonban az inkriminált események hatására úgy gonolták, hogy újra támadnak! A minap újra egy érdekes kiírásra lettem figyelmes társasházunk üzenő-falán. Tudni kell, hogy e házban úgy közlekedünk mi egymás mellett, mint azok a multinál edződött, a vállalatpolitikai szentírással átmosott agyú droidok, akiket akkor látsz, ha belépsz valamelyik telkó, vagy fmcg-szegmensbe tartozó céghez.  Korábban úgy gondoltam, hogy csupa jól szituált, kulturált személy található lakókörnyezetemben. Tévedtem! A képen látható intellektuálisan izgalmas, már-már reklámszövegírókat megszégyenítő tömörséggel hozzák tudtomra, hogy renitens ember(ek) is lakják a házat. Olyan emberek, akik nem hajlandóak konform módon viselkedve beállni a sorba. Halleluja, gondoltam, nem vagyunk egyformák. Sokan vagyunk, sokfélék. Egy buli után pláne. Szerinted!

"Fránya idegen nyelvek"-sorozatunk újabb epizódját köszönjük Péternek és ern0nek. Az első egy igazán hod balatoni városban, Siófokon készült, a másik a budapesti Béke úti munkaerő-közvetítőnél olvasható.

Timi megtalálta a fogyókúrás, illetve ultraliberális nők álmát, a bármivel, így akár semmivel is megtölthető gombócot. Túlsúlyos ügyfelek is megehetnek belőle napi egyet, fatalisták 2-3 darabot is. Íme Timi levele:

Kisfiam megkapta az Egmont kiadó Micimackó - Játsszunk együtt! II. című kifestőkönyvét. A hátsó borító belső oldala a mellékelt képben látható, beszkenneltem. A pici hangya középen vajon mit csinál?

Üdv:
Keki

(Válasz ugrás után:)

László olyan varázsszalámit vett a Hülye Márkák Mekkájában, amihez egy nagyon erős hentes vasmarkával úgy gyúrt össze 68 gramm pulykahúst és 66 sertést, hogy abból 100 grammnyi szalámi jött ki, pedig a fűszereket és tartósítókat még bele sem rakta. László levele a probléma ügyes megfejtésével hajtás után.

A Homár kedvence a lónyál-típusú üdítő, ami mindig mosolyt csal a kisdedek arcára. -gb- a Pfanner zöldalmájára csodálkozott rá a minap:

A tegnapi bevásárlás során ezt a gyönyörűséget vettük észre. A Green Apple néven forgalmazott üdítő 3 különböző színben kapható, az ízére már nem voltunk ezek után kiváncsiak! :) Közelebbről megvizsgálva a flakon színe mindhárom esetben megegyezett, nem ezért a színkülönbség.

Idi Amin Dadáról, az egykori ugandai diktátorról, aki az emberevés mellett arról is hirhedt, hogy országából egyszer csak kiűzte az ázsiaiakat, kevesen tudják, hogy a rémuralom kevésbé jövedelmező napjaiban leveskockán élt. Bob, a szerencsés Homár-olvasó le is tudta fotózni a rettegett terméket. A képhez ennyit fűzött hozzá szóban: "Aki evett már vietnámit az biztos tujda, hogy finom-e. :D"

Zseniális pozitív sztorit küldött Dia 5 napja, amit jól nem raktunk ki. De nem is baj, mert azóta sokkal viccesebb lett a történet, miután kishíján naponta cserélt papucsot a Deichmannban, egészen addig a pontig, amíg már nem volt belőle több: (update: Lecserélődött az illusztráció a valódi papucs képére.)

Olyasmi történt velem tegnap, ami alapvetően megrengette a világnézetemet, és visszaadta az emberiségbe vetett hitemet. Történt, hogy május végén (30-án) vettem egy pár nyári utcai papucsot a Deichmannál (tudom, sikeres ember nem lehetek innentől). A papucs viszonylag drága volt, nem is volt leértékelve, így gondoltam, semmi bajom nem lesz vele. Így a blokkot is eldobtam, én balga. De kártyával fizettem.... Szerdán felfedeztem, hogy a jobblábas papucs talpa keresztben nemes egyszerűséggel kettétört. A balos is megrepedt. Kisebbfajta agyvérzés kerülgetett, mert a blokkot ugye eldobtam...

Isteni címkét fotózott gőzpirítós, amihez annyira hiányzik maga a termékfotó, hogy az nem igaz. Ezúton kérjük a szerzőt, hogy legalább szóban közölje, hogy nézet ki a cetli fölötti árucikk!

Rutinosabb Homár-olvasóknak már nem kell bemutatni az iStyle Macbolt szervizét. Ők azok, akik a bontatlan gépen is alaplapot akarnak cserélni százezerért. Zoli nővére végül megúszta a 33 ezer forintos vinyócserét, amire természetesen semmi szükség nem  volt:

Az iStyle-t azt hiszem, sokan szidták már, most itt van még egy történet. Már akkor belopták magukat a szívembe, amikor memóriára kértem árajánlatot tőlük a náluk vásárolt gépbe, és az egyetlen memóriaslottal bíró Mac Minimbe két db. 512-es panelt ajánlottak, brutális áron. De ez semmi ahhoz képest, ami a nővéremmel történt. Nem indult az iBookja, hát bevitte hozzájuk. Végül azt a diagnózist kapta, hogy a gépbe új vincseszter kell, a legkedvezőbb árú a 80 gigás 14490 Ft-ért, a beszerelés 8990 Ft, ha rendszert is akar rá, annak a telepítése szintén 8990 Ft.