Kalandozó (mondjuk ki: rabló) õseim vére, valamint az alkoholtartalmú italokkal ápolt bensõséges barátságom újabb és újabb kocsmák felfedezésére ösztökél. Mamám szerint ellenjavalt a külföldiek által is látogatott késdobálók látogatása, de a Rádayban a szomjan halás elkerülésére kockáztatni kellett, így a Parizs-Texas kocsmába sodort a végzet.

(játék, játék, játék - kattintson!)

A sör sörnek, a kiszolgálás hárásónak, valamint a számla is rendben levõnek tûnt – mindenesetre a rajta szereplõ kóla örök rejtély marad, mert társaságunk ideológiai alapon megtartoztatja magát a fogyasztásától. Mindegy, cserébe lemaradt egy Finlandia a számláról, ami amúgy is Royal vodka volt* szakértõ barátom szerint. Ami viszont meghökkentõ ebben az italmérésben, az a nekrofil-hangulat.

A falakon halottak fotóinak tömkelege, a tulaj valszeg halottkém lehetett elõzõ életében. A morbid hangulat fokozására még a wc-ajtón is egy-egy halott arcképe jelzi a férfi-nõ megosztást. Szeretnéd dédnagymamád fotóját viszontlátni egy budiajtón? Naugye. Az indiánok nem hiába ódzkodtak a fotózástól, nehogy ellopják a lelküket, meg is szívták végül. Mindenesetre gótoknak kiváló meditációs hely, a Bloody Mary alapanyaga teljesen érdektelen, mivel a krumplivodkát elnyomja a paradicsomlé íze.

*Játék! Aki a legtöbb pancsolt italt regisztrálja egy helyen, és betolja ide a listát vagy elküldi mailben, vendégünk egy üveg bármire - a szerk.