Az érme egyik oldala: Egy volt középiskolai osztálytársam, tavaly nyáron jelentkezett a csomagosokat felügyelõ biztonsági csoporthoz, dolgozni. Erkölcsi bizonyítvány, nemzetbiztonsági átvilágítás után megkezdhette a munkát. Feladata az volt, hogy videokamerával felvegye a gépbe történõ ki- és bepakolás folyamatát. Két nap alatt mindenki megkereste, aki a csomagokhoz közel kerülhet, hogy néha esetleg kikapcsolhatná a kamerát. Az õ becsülete fontosabb volt, minthogy belemenjen a dologba. A második munkanapja estéjén a szolgálatvezetõje és néhány rakodó kolléga „lekísérte” a parkolóba az autójához. Másnaptól már nem a repülõtéren dolgozott.A másik oldala: Ezek a jóemberek (rakodók) általában vidékrõl (BAZ megye, SzSzB megye) felhozott munkanélküliek, akiket munkásszálláson helyeznek el. Az alkalmazó cégek mindenféle támogatást élveznek, ha a Munkanélküli Közp.-on keresztül alkalmazzák õket. Fizetésük 4-500 forint bruttó óránként!!! Sokan vállalkozok. Ez ugye nem túl sok nettóban. Havi 3-400 órát dolgoznak, sokszor 36-48 óra a reptéren és egy fél nap pihenés után minden kezdõdik elölrõl. Könnyû rávenni ezeket az embereket , arra hogy a bõröndöket kinyissák és az orgazdáknak fillérekért (pénz, és könnyen jön!!!!) a szajrét leadják.
Az éle: Az egyenruhások tartózkodási helye a terminálok azon része, ahol minden négyzetcentiméter be van kamerázva és ezt H24-ben figyelik a biztonságiak. Itt feltûnés nélkül nemigen lehet csomagokat fosztogatni.
Üdv.: Csaba
A Budapest Airport szóvivõje mindenesetre leszûki azok körét, akiknek lehetõségük van lopni a csomagokból:
Az eset, amelyet Amigó leírt, sajnálatos és elfogadhatatlan. Ugyanakkor szeretnék tisztázni egy-két dolgot, hiszen Amigó úgy általában ír reptéri dolgozókról, akik – õszerinte – lopnak. Én is itt dolgozom, viszont nem lopok (ahogy – feltételezem – 13 ezer másik reptéri munkatárs sem), ezért hadd tisztázzam, ki hogyan férhet hozzá az utasok csomagjaihoz.A kézipoggyász, melyet az utas felvisz a repülõgép fedélzetére, gyakorlatilag végig az utas kezében van. Persze, a 30 másodperces biztonsági átvilágítást kivéve, amikor a Budapest Airport biztonsági ellenõrei egy röntgengép segítségével vizsgálják meg tartalmát. A feladott poggyászt az utas a check-in pultnál adja le a légitársaságnak, illetve a légitársaság alvállalkozójának, a földi kiszolgálónak. A csomag ezután átesik egy automatizált biztonsági átvilágításon, és onnan kerül fel a gépekre. Az elõbbi mondat nem véletlenül van szenvedõ szerkezetben, hiszen a lényeg az automatizáláson van, hogy senki ne férjen hozzá a csomagokhoz, és ne tudjon pl. bombát beletenni.
Érkezéskor a csomagot a légitársaság alvállalkozója, a földi kiszolgáló szedi le a géprõl és viszi be a terminálba, ahol azt az utas az útlevél-ellenõrzés után veszi fel. A feladott csomagot nem kezelik sem a rendõrök, sem a határõrök, sem a légiirányítók, sem a Budapest Airport munkatársai.
Ferihegyen igen kevesen, csak a földi kiszolgálók férnek hozzá a csomagokhoz. Ezek: a Malév Ground Handling, a Celebi Ground Handling és a SkyEurope saját kiszolgáló cége. Az elveszett, hiányos vagy – ne adj’ Isten – megdézsmált poggyászok esetében õk és a légitársaságok tudnak segíteni.
Üdvözlettel: Szollár Domokos Budapest Airport szóvivõ
Még egy ismerõsös sztori, szintén a hórukkemberekrõl:
általában a pakolóemberek lopkodnak mindent! Egy ismerõs dolgozott közöttük és csodákat mesélt. Az a bõrönd, ami nincs lefóliázva, az tutti meg lesz dézsmálva. Kinyitják, feltörik a zárat és ami pénzt ér nekik, az már el is tünik. Parfüm, akksik, telefon, cd-k...stb. Minden amit gyorsan pénzzé lehet tenni. És ami a furcsa, hogy az emberek nem is gondolnak erre és telepakolják mindennel a bõröndjeiket és nem is fóliázzák le!!Üdv Osek
És végül pár többé-kevésbé lazán kapcsolódó eset.
Olvasván a kapcsolodó cikket eszembe jutott a mi idevágó élményünk. Igaz, hogy már két éve történt, de talán érdekes lehet. Próbálom röviden írni, mert már néhány részlet homályba veszett.Szóval két éve januárban kimentem a párom elé Ferihegyre, aki Brüsszelbõl jött haza egy tréningrõl. Éjfél körül érkezett meg a MALÉV gép, úgyhogy hajnali 1 körül már otthon is voltunk, ahol rögtön kiderült, hogy a párom pénztárcája a gépen maradt, az elõzõ ülés háttámlájának a rekeszében (hát igen, senki sem tökéletes ;-)). Miközben elindultunk vissza, telefonálni kezdtünk és reménykedtünk hátha megvan. Pozitív gondolatainknak az adott alapot, hogy a párom a legeslegutolsó sorban ült és õ szállt le legutoljára a géprõl, így - úgy gondoltunk - nagy esélyünk van a pénztárca visszaszerzésére, mivel már csak a személyzet tartózkodott a gépen, akik, amint megtalálják, nyilván örömmel visszaszolgáltatják majd. Közben telefonon tájékoztattak minket, hogy felküldtek egy biztonságist a gépre, de nem talált semmit. Na innentõl már nem voltunk annyira jókedvûek, mivel pontosan tudtuk, hol maradt a tárca és ha nincs ott, akkor ugyebár azt valaki valamikor (az utasok leszállása után) elvette onnan…Bár folytattuk utunkat, de - nem meglepõ módon - evvel az úttal az ördögnek tartoztunk és a történet folytatása is szokványos: természetesen nem lett meg.
3 rövid kommentem zárom soraimat: 1. Az valamiért természetesnek tûnik, hogy a pénzt elvették, de hogy arra ne vegyék a fáradságot, hogy az iratokat ne dobják ki…Ha leteszik valahová, csak van egy rendes ember, aki leadja az elveszett cuccoknál.
2. Egy ismerõsöm 1x egy antik gyûrût hagyott el valahol a madridi reptéren. Érdekelõdött, majd lemondott róla. 1 hónap múlva visszakapta postán…
3. Nekem ez a kedvenc részem: következõ este telefonáltunk újra, hátha leadták az elveszett csomagoknál az iratokat. Érdeklõdõ kérdésünkre a vonal másik végén ülõ hölgy jól hallhatóan odakiabált a másiknak, hogy "…már megint a tegnapi barom, aki tegnap hajnalban is kereste a pénztárcáját…"
Üdv, B
és
Hozzászólás a Rendõr, határõr vagy más lop?-hoz. Decemberben Wizzair társasággal repültem Ferihegyröl Stockholmba és megérkezéskor a hátizsákról le volt törve a lakat, a zsák tartalma pedig meg volt dézsmálva.Üdvözlettel: Döry Imre Stockholm
aztán
Én szerencsére nem egy saját, hanem egy rokonom történetét tudom leírni. Érkezett messzirõl, jó nagy bõrönddel, ami valahogy nem akart jönni a többi csomaggal együtt. Egy idõs hölgyrõl van szó, akit ugye talán még könnyebb rászedni. De valószínû csak a nagy bõrönd tûnt fel a csalóknak. Reklamált, kitöltött több papírt, kapott talán 50 EUR-ra szóló kupont, amit egy másik irodában lehet beváltani. Majd végül mikor indult ki, akkor még utána szóltak, hogy: - Jaj még egy papírt legyen szíves kitölteni.Megtörtént. És lássanak csodát, a bõrönd egyes egyedül árválkodva ekkorra megérkezett a futószalagon. Rokonunk nagyon örült neki a majdnem fél órás macera után, így megfogta az iratokat, amit a kezébe nyomtak, és kirohant a rég nem látott családhoz. A sztori vége, hogy a papírok egy része amit kitöltettek vele és az 50EUR-ós kupon szõrén szálán eltûnt (valószínû az utolsó fordulóban). Mivel valamelyest happy enddel végzõdött az ügy a rokonom szemszögébõl, így nem érdekelte az 50 EUR. De akik az elveszett csomagoknál vannak, azok tudhatnak valamit, kérdezzétek õket!
Üdv, Péter
végül
Csak kérdezem!!! Látott már olyat a repülõtéren, hogy az útlevelet ellenõrzõ határõr a csomagokban turkált? Ha jól végig gondolja hamar rájöhet, Ferihegyen nem a határõr csinálja ezt.Üdvözlettel: Demeter Tamás
GUSTAV 2009.01.08. 18:14:25
kisangol 2009.11.04. 11:35:28