Tékozló Homár

A kártya lehet okos, de a bank?

Raiffeisen/Okoskártya-igénylés

2007.01.18. 11:20 | jackyll | komment

Ács Mihály szopóágon lehet, ha csak minden harmadik esetben húzódik el hónapokig egy nyomorult bankhitelkártya kiállítása, mint Frank esetében:

A kártya Okos? Lehet. De aki ki akarja váltani, könnyen megõrülhet. Nekem is bejött, hogy milyen ötletes a Raiffeisen kezdeményezése, készpénzre bankkártya, vásárlásra hitelkártya, s ráadásul még jópofa kép is tehetõ rá. Nos igen, csak gyõzd kivárni és elviselni a bank felkészületlen, átgondolatlan ügyintézése és tudatlan, felelõtlen ügyintézõi által rádmért kálváriát.

Kezdetnek nem volt rossz, hogy belementek, hogy a kérõlapon hagyjuk üresen az adókártyaszám rovatot, miután nem hordom magammal, majd telefonon bediktálom, jó lesz úgy? Jó. Be is diktáltam, de két nap múlva szóltak, hozzam be, mert le kell fénymásolni. OK, tehát idõközben rájöttek. Ekkor viszont még egy szót se szóltak, hogy az induláskor személyi helyett az új típusú jogosítványom adtam oda fénymásolni a lakcímkártyával együtt. Ha szavazni lehetett vele, meg máshol is elfogadják személyi helyett, akkor miért ne? (Ez az iroda ezt egyébként késõbb se nehezményezte) Úgy tíz nap múlva, délelõtt a munkahelyemen egy tárgyalásom alatt jelez az elnémított mobilom, de rendben van, mert számot is jelez ki, majd délután vissza hívom. Meg is tettem, itt Raiffeisen, bemutatkozom, kerestek. Ki kereste? Nem hagyott üzenetet, pedig üzenetrögzítõm is van. Akkor honnan tudjam ki kereste, itt sokan dolgoznak. Akkor kérdezze meg. Nem lehet. Ha nem, nem. Másnap délelõtt értekezlet alatt hívnak, hasonló, de nem azonos szám. Kimegyek, mire felvenném elhallgat. Visszahívom a számot, ugyanaz mint elõzõ nap. Honnan tudjam, sokan vannak itt, stb. Két nap múlva bemegyek a fiókirodába, mi van, kerestek, nem tudják miért? Nem, de megnézik a számítógépben. Óóó, hát a maga igénye elutasításra került. De miért, kérdezze meg a központot. Jó, nagy nehezen megteszi. A válasz: nem mondhatják meg biztonsági okokból, hogy miért. Brrr. Jó, akkor majd reggel otthonról a Raiffeisen Direkt számon, azt magnóra veszik, talán ott megértõbbek lesznek. Egy kis erõszakoskodás után tényleg. Maga elérhetetlen volt telefonon. Ez az ok. Micsoda? Na jó, akkor mi legyen, most itt vagyok a telefonnál elérhetõ helyzetben, mi a megoldás? Újra be kell adni. Újra új ûrlappal? Igen. Jók a már beadott igazoló havi bankszámlakivonatok? Nem, újak kellenének az új ûrlaphoz. Jó, szerencsére van más banktól is, akkor mégegyszer beadom. De ezt már egy másik fiókirodában, hátha ott felkészültebbek. Tényleg úgy is tûnik, csupa mosoly, minden rendben. Két nap múlva izgatott telefon, nem tudjuk továbbítani, mert a jogosítvány nem jó a személyi helyett. Esetleg útlevél?, mert a személyim lejárt. Nem tudjuk. Megint Raiffeisen Direkt. Persze, jó az útlevél plusz lakcímkártya, tessék pótlólag lefénymásoltatni az irodában. Újra az iroda, de persze az ügyfélhívó „sorsolása” miatt megint más ügyintézõ. A sztorim meghallgatása után fénymásolás, tessék megnyugodni, minden rendben lesz. Három hét múlva bemegyek, mi van, túl hosszú a csend. Még újabb ügyintézõ. Keresés a meg-megálló kompjuterben. Hmm, hát az Ön igénye elutasítva. Látszik, hogy ez melyik beadásomra vonatkozik? Nem lehet, hogy a régi elutasítást látja, nem azt amit itt adtam be? Azt nem tudom. Itt is adott be? Kinél? Rámutatok, az iroda túlsó oldalán ül. Egy kis keresés, majd diadallal felmutatja, a kolléganõnél megtalált, három hete beadatlan, itt pihenõ teljes paksamétát. Hogyhogy három hét alatt sem továbbította? – kérdezek át jogosulatlanul. (Ebben a pillanatban bárki el tudott volna adni nekem egy elemes vérnyomásmérõt.) Jogosítvány fénymásolatával nem továbbíthatom, személyi helyett. Igen, de itt voltam, hoztam az útlevelem, azt mondták azzal is jó. Arról én nem tudok. Ördögi kacajra fakadok: az ám de most már van új személyim, úgy jó lesz? Persze, persze. Fogjunk össze utoljára, de megfogadom, ez lesz az utolsó próbálkozás. Három nap múlva telefon, megint tárgyalás alatt, de kirohanok, felveszem. Nem jó a beadvány, a több folyószámla melléklet ellenére sem, kell APEH jövedelemigazolás is. Ezt miért csak most, hisz két iroda sem kérte. Hogy ne kelljen teljes mértékben megszegnem a fogadalmam, barátnõm megsajnál, három órát ácsorog az APEH-nál, másnap beviszem az okiratot, megint más ügyintézõt kapok a számsorsolás miatt. Viszont mosolyogva integet az iroda túlfelérõl a régi. Ám mégsem leszünk egymáséi. Az új ügyintézõ férfi, nagyon precíz, felhívja a központot, tényleg kell-e és hogyan továbbítsa. Kell persze, hogy kell, de ez nem elég, kell még nullás APEH igazolás is. S ezt miért nem mondta a délelõtti telefonáló? Azt õk nem tudják. Nos ekkor visszakértem az APEH igazolást és ott az orruk elõtt négyfelé téptem és letettem eléjük az asztalra. Befejeztem. Ti bírtátok volna tovább? Vagy akár eddig is? Más. Teljesen másik bank egy nagy bevásárlóközpontban. Hitelkártyát szeretnék. Tud félórát várni? Mire? Hát a hitelbírálatra. ??? Tessék addig vásárolni, majd felhívjuk az eredménnyel a mobilján. Húsz perc múlva telefon. Megadjuk a hitelkeretet, 250 ezer Ft, de ha akarja, máris vásárolhat a terhére, még mielõtt a kártyája elkészül. Le vagyok nyûgözve. Elárulnák, hogy sikerült ennyi idõ alatt, vagy titok? Dehogy titok, megnéztük, hogy szerepel-e a bankközi feketelistán a rossz adósok között. Nem szerepel, nos ennyi nekünk elég... Emlékeztek, hogy mi a Raiffeisen szlogenje? „Velünk könnyebb” Aha.
Szűrt kommentelők

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása