Olvasónk jó érzéssel tapintott rá tegnap egy devizaátutalási anomáliára, de kiderült, hogy ez normális, vagyishogy ilyen ország létezik, és pont itt ülünk benne. Elsõként Ex-Bankár sokkol a devizaátutalás rejtelmeivel, aztán pedig kiderül, hogy egyik bank sem felelõs, illetve amennyire mégis, azt elõre megmondták:

Mint ex-bankügyintézõ, a cikketekben említett tényleg felháborítóan magas költségek kapcsán szeretném lerántani a leplet a mai magyar valóság eme bankos gyöngyszemérõl. Normális országban, az országon belüli devizaátutalás az országon belül elintézõdne. Idehaza - "természetesen" - nem ez a helyzet. A legtöbb bank csak forintszámlát vezet egymásnál, azaz nem utalnak át közvetlenül egymásnak devizát. Hogy miért, ne kérdezd. Lényeg a lényeg: ha devizát utalsz R-tõl C-be :-), akkor az bizony kimegy R közvetlen külföldi bankkapcsolatához, és onnan megy utána C-hez. Mármint jó esetben.

Ha nem ilyen szerencsés az ügyfél, és nincs közvetlen közös kapcsolat, akkor a pénz akár 3-5 bankon keresztül is utazhat, lényegesen növelve az átutalási idõt és költséget, mivel természetesen minden egyes bank, akinek a kezén a pénz keresztülmegy, leszedi a maga sápját. Érdekes lenne tudni, ez esetben hány ilyen közvetítõ volt, mire megtalálta a pénz a CIB-hez vezetõ utat. Mert azért ekkora sápot egyetlen külföldi bank nem szed le, itt kb. 5-7 szembõl állhatott a lánc. Amit okként fel tudok hozni a lehetetlen helyzetre: ha valahol a bank számlát tart fent, az bizony pénzbe kerül. Ezt nem igazán tudja közvetlen senkire ráterhelni, na meg egyéb költségei is vannak (pl. valaki aki foglalkozik ezekkel, tartja a kapcsolatot). Inkább fizzessen az ügyfél. Az úgyis egyszerûbb. És a banknak olcsóbb is.

Második szakértõnk egyértelmûen a külföldi partnerbankokat okolja az elszabadult kezelési költségekért:

Bár nem dolgozom a Raiffeisennél, sem a Cibnél azért némi rálátásom van erre a területre. Általánosságban elmondható, hogy itt nem a Cib és nem is a Raiffeisen a hunyó. Ha valakit nagyon szidni akar, akkor a külföldi partnerbankokat tudom ajánlani. Ebbõl kifolyólag a PSZÁF a beadványt illetékesség hiányában úgy fogja visszadobni, mint a sicc.... Egy devizaátutalásnál teljesen mindegy, hogy az adott utalás két belföldi magyar bank között megy végbe, ugyanis mivel külföldi devizáról beszélünk az elszámolás a két belföldi bank külföldi számlavezetõjén keresztül bonyolódik. Ez az a bizonyos "partnerbankok által felszámított költség", ami a Raiffeisen magánszemélyeknek szóló kondíciós listájában is feltüntetésre került. Megjegyzem, hogy a banknak nem kötelessége az ügyfelet eseti átutalásai elõtt tájékoztatni, arról az ügyfél a kondíciós listából, vagy az ügyfélszolgálattól tud érdeklõdni, de automatikus értesítést ne várjon, mert ezt képtelenség kivitelezni, már csak az ügyfelek és a tranzakciók számából is kiindulva. Azért mellékelem a Raiffeisen kondik linkját, hogy a tisztelt ügyfél máskor még utalás elõtt rápillanthasson, mert sajnos az is probléma, hogy nem érdeklõdött elõre (vagy csak nem írta meg, hogy igen).

Egyébként ha két külföldi bank között történik forintutalás, az hasonlóképpen zajlik, a külföldi bankok magyar számlavezetõ bankjain keresztül, vagyis akkor a külföldi ügyfél szintén megfizeti az itteni költségeket. Az már sajnos a szomorú magyar valóság, hogy a költségek a töredékei a kintieknek.

Egy dolgot azért tudok tanácsolni. Van olyan bank (szerintem a Cibnél, vagy a Raiffeisennél is kell lennie rá lehetõségnek, hogy a deviza utalás esetében három verzió közül válasszon az ember a költségek tekintetében. (persze errõl meg kell egyezni a kedvezményezett ügyféllel, hogy hogyan fog történni az utalás)

1. Mindkét oldalon felmerülõ költséget a küldõ fél vállal 2. Minkét fél a saját költségét vállalja 3. Mindkét oldalon felmerülõ költséget a fogadó fél vállal

Ezzel ha mást nem is, de legalább a másik fél költségének megfizetését kikerülheti az illetõ. Ha a Raiffeisennél, vagy a Cibnél erre nincs lehetõség, javaslom egy másik bankszámla nyitását.

Pál nem híve a lelkizésnek, szerinte mindenki azt kapja, amit megérdemel:

Ez a balfaszság tipikus esete. A bankok nem titkolnak el semmit, csak el kell olvasni a kondíciós listát, meg az ászf-et. Ez mind elérhetõ a neten. Totál feleslegesen veri magát a pasi, amikor aláírta a devizaszámla szerzõdését, elfogadta a feltételeket. Késõ bánat..