Az alanti sztori az irrealitása miatt annyira megejtő. Dixie Flatline ugyanis egy kocsmatöltelékek és egy kidobóember között, egy hullarészeg vendég szinte élettelen teste fölött elhangzott beszélgetést idéz fel. Kedvenc részem az, amikor olvasónk a saját szavait idézi. Én lennék az utolsó, aki kétségbe vonja egy olvasó szavait, de kimondom, hogy legféltettebb ereklyémbe, Szili Katalin kihullott ebfogába fogadok, hogy ez nem ebben a formában hangzott el élőben. Kocsmai tusakodás alant:

„Rám nem vonatkozik az alkotmány!”

Minap Médiagetz barátommal indultam a budapesti éjszakába, és ugródeszkaként az Akácfa Sörözőben kalibráltuk magunkat egy táncos banzájra. Igen vidáman telt az este, csajozással, és a helyzethez illő, vidám diskurzusokkal a kocsmaközönséggel: ahogy illik.

Épp kivontam magam a lelkes csocsótevékenységből, amikor mögöttem hangos beszélgetés vette kezdetét a helyi biztonsági szolgálat ereje – egy 210cm magas, 130kg-os, szemüveges, rövid hajú, roppant szimpatikus úriember - és egy nem kevésbé szimpatikus, ámde 50 cm-rel bizonyosan alacsonyabb srác között. A vita témája a sörös asztaloknál, azaz közöttük fekvő, nem ketrecharcos alkatú, ismeretlen, kedves vendég közeljövője volt. Nos, ő már igen elpilledve feküdt az asztalon, bőven nem tudta már, hogy „hányszorkettőahatszorhárom?”

A beszélgetés nagyjából így zajlott le:

Jótétlélek: - Figyelj, én 3 éve ide járok és minden alkalommal, amikor te vagy itt: azt látom, hogy a védtelen, sokkal kisebb arcokat basztatod, de a mocskosrészeg, nagydarab, kurvahangos maffiozókhoz sosem mész oda érdekes módon.

Barbapapa: - Jó, itt én vagyok a védelem és ez az én hatáskörömbe tartozik, úgyhogy légy oly kedves fáradj vissza mulatni, érezd jól magad - ezt majd én megoldom.

Jótétlélek: - Rendben van, de áruld már el légy oly kedves, hogy kinek árt ő éppen itt – mutatva az amúgy teljesen tele lévő helységben az asztalon egyenletesen eloszló tagra. A beszélgetés nagyjából ugyanebben a mederben zajlott, és valljuk meg kevés új érv hangzott el. Barbapapa a hosszú asztal egyik oldalán játszotta a Suttogót, kicsit noszogatva fizikálisan is a célszemélyt. Eközben az asztal másik – csocsóasztalok - felőli oldalán ott állt a Jótétlélek, akiből egyértelműen kipattant pár év sérelme és kezdett belejönni a történésekbe. Hevesen gesztikulált, mögötte a törékeny barátnője feszengett, nehogy gond legyen. Barbapapa ekkor felállt, hogy nyomatékosítsa a szavait, de tényleg semmi tettlegesség nem történt. Nos ez volt a pont, amikor beszálltam a csevejbe, mert így éreztem helyesnek.

Én: - Teljesen rendben van, hogy ki akarod tenni a srácot, vannak megfontolások amik melletted szólnak, ebben egyetértek. A kérdés szerintem a dolog módja. Van ennek európai megközelítése is, például az nagyon zavarna ha fizikai erőszakot alkalmaznál most, amikor nem indokolt.

Barbapapa kezdi felhúzni magát: –Ezt talán bízzátok rám, nem értem miért szóltok bele, én tudom hogy kell ezeket a helyzeteket kezelni, menjetek érezzétek jól magatokat. Ez az én feladatom. Stb.

Én: -Itt tényleg csak arról van szó, hogy ne bántsd a jóembert, elmegy ő szépszó hatására is. Akármilyen meglepő is neked: ez egy jogállam, és vannak játékszabályok, amik vonatkoznak mindenkire, még rád is. Tudod van egy alkotmány meg ilyenek.

Barbapapa: -Rám nem vonatkozik az alkotmány! Úgy oldom meg, ahogy akarom és ehhez kurvára semmi közötök nincs, ha gondolod beszélhetsz most a főnökkel, idehívom.

Én: -Köszönöm igazán kihagynám ezt most, viszont azt nem akarom látni, hogy fizikálisan bántalmazod őt, ma itt –mutattam a kiütött formára.

Ekkor ki is léptem a beszélgetésből, tényleg annyit tettem csak, hogy a Jótétlelket nyugtatgattam, aki változatlanul emelt hangon trécselt Barbapapával.

Végül megadta magát a nagyember, visszavonult az ajtó melletti őrposztjára. Ekkor odaléptem a részeg archoz, megveregettem a vállát és közöltem vele, hogy vannak olyan helyzetek, amikor érdemes elmenni- és ez azok közé tartozik az ő esetében- megtisztelne, ha komolyan venne. Erre a gyerek összekapta magát és elindult, hirtelen meglettek a barátai is. ( Hol voltak eddig? Filó. )

Az este második fordulópontja Barbapapa második színrelépése volt, akivel hevesen szemeztem a bárpultnál, bár lehet csak indokolatlanul éreztem, hogy pályára állt körülöttem mint a Discovery, mert amúgy nem is. Éppen rendeltem volna magamnak valami derék nedvet, amikor odaszól, a kiszolgáló csajoknak, hogy: „Mi a faszt bámul rám az a kötsög? Ne adjatok neki itt semmit”.

Nem voltam illuminált. Nem voltam hangos. Nem voltam udvariatlan.

Nem lettem kiszolgálva.

Dixie Flatline