Gyerekeknek nem érdemes venni semmit, úgyse vigyáznak rá, úgyis azonnal kinövik vagy elhagyják, de sajnos néha muszáj. Edit bejáratott cipőoutletjében bukkant egy jófajta műanyagoid cipőre, ami a vásárlást követően rövidesen szétmállott. Mint minden ilyen cipő esetében, a szakvélemény szerint a nem rendeltetésszerű használat a ludas.

Tíz év alatti két fiúgyermek anyukájéként jópárszor megfordulok különböző cipőboltokban. Nagy sokára bukkantam csak rá egy számomra tökéletesen megfelelő boltra, ahol jó minőségű cipőket lehet kapni, kedvesek az eladók, megfizethetőek a cipők, van választék, nincsenek túl sokan sőt még közel is van lakóhelyemhez. Így elmondhatom, hogy minden addig felmerült kívánalmamnak megfelelő volt. Tehát rendszeres vásárlójává váltam a George’s cipő outletnek és évi szinten legalább 50-80 eFt-ot biztos otthagytunk a család különböző lábbelijeire. Soha nem is volt probléma a cipőkkel, még a gyerek általi igénybevételt is jól bírták. Áprilisban ismét időszerűvé vált a cipővásárlás a tavaszi idényre. Elmentem hát a kisebbik fiammal egy tavaszi átmeneti cipőt vásárolni. Meglátott egy pókemberes cipőt és rögtön beleszeretett. Bár én inkább egy bőr cipőt vettem volna neki a full műanyag/gumi összetételű cipő helyett, de már megtanultam, hogy ő csak olyan cipőt fog hordani, amit ő választ vagy legalábbis elfogad. Ebben a helyzetben azonban labdába se rúghattam, mert kijelentette, hogy csak ezt hajlandó majd hordani. OK. Megvettük. Nem telt el 3 hét, amikor is észrevettem, hogy a cipő bal (fiam jobb lábas) párja totálisan  - külső fele és a belső bélés is - kilyukadt elöl. Tüzetesebb vizsgálat után látható volt, hogy már a másik párja is foszlásnak indult, a talpon pedig a gumi mindkét lábon szétmállóban volt. Nagyon sajnáltam, mert fiam imádta a cipőt, de gondoltam talán – jogos igényem alapján – kicserélt másik cipőben is hasonló öröme lesz majd.

Boltba érkezvén már el is küldtem fiamat, hogy válasszon egy másik cipőt, mert kétségem sem fért hozzá, hogy a termék hibás és kicserélik nekünk. Ekkor ért az első hidegzuhany: az eladó közölte, hogy sajnos ez nem egyértelműen hibás termék, jegyzőkönyvet veszünk fel és elküldjük bevizsgáltatni. Mivel cipőre volt szükségünk és az eddigiek alapján teljes mértékben bíztunk abban, hogy az egyértelműen hibás terméknek – csere helyett így már árvisszatérítést kértünk – az árát visszakapjuk, ezért választottunk egy másik cipőt. Pár nap múlva megérkezett a szakvélemény: „a vevő kifogása alaptalan”, a cipő kilyukadását a nem rendeltetésszerű használat eredményezte. Felteszem a kérdést: mi minősül egy átmeneti sportos gyerekcipőnél a rendeltetésszerű használatnak, ha az iskolába járás nem? Mit kellett volna tenni a cipővel? Polcra tenni és nézegetni? Vagy csak havonta egyszer felvenni?

Visszamenve a boltba ekkor már kevésbé bíztam abban, hogy itt „normális” eljárásban lesz részem. A szakvélemény átvételekor a boltvezető is az üzletben volt: Kedvesnek éppen nem mondható hozzáállása után megkaptam a cipőt, a szakvéleményt és a vásárlók könyvét is, melybe természetesen leírtam panaszomat, azaz, hogy a szakvéleményt nem fogadom el, mert 1) nincs megfelelő indoklás (pl. mi is a rendeltetésszerű használat), 2.) nem volt anyag vizsgálat, mely alátámasztotta volna, hogy a cipő anyaga megfelelő volt, 3.) a cipő összeállítása megfelelt egy gyermek cipő igénybevételének stb stb.

Még választ nem kaptam eme bejegyzésemre, de túl sok illúzióm már nincs. Különösen úgy, hogy a boltvezető anélkül, hogy elolvasta volna a bejegyzésemet közölte, hogy válaszában nem fog eltérni a szakvéleménytől, ne számítsak arra, hogy visszakapom a pénzt.

Az egészben nem is azt a 2900 Ft-ot sajnálom (az állandó oda-vissza mászkálást annál inkább), hanem azt, hogy Magyarországon a kereskedőket még mindig a presztízs, a zsugoriság, a hosszú távú gondolkodás teljes hiánya mozgatja, és inkább kifizeti a szakvéleményre a közel azonos összeget (feltétezem egy valóságos bevizsgálás legalább ennyibe kerül), benyeli, hogy telik a vásárlók könyve a nem éppen elismerő bejegyzésekkel, minthogy egy vásárlót hosszú időkre megnyerne és állandó bevételt generálna magának és – márcsak halkan jegyzem meg - mindenki elégedetten nyugtázhatná az egész történetet.

Az mindenesetre biztos, hogy bármennyire is sajnálom, új cipőbolt után fogok nézni és ismerőseimnek, olvasóimnak is ezt javaslom, hacsak nem akarnak úgy járni, mint én.