Hogyan lesz egy 29 ezer forintos tartozásból 89 ezer forintos behajtási követelés? Hát az adminisztrációval. Aki tudja, mit takarnak a legkülönbözőbb misztikus tételek, segítsen Csabának, mert ő nem érti. Mondjuk az sem tűnt fel neki, hogy 4 hónap eltelt a két dokumentum kézhezvétele között, úgyhogy örülhet, hogy csak 9 ezret csaptak hozzá:

Azért írok Önöknek, mert egy engem érintő végrehajtási ügyben néhány dolgot nagyon nem értek és hátha van ötletük. Előrebocsájtom, hogy a végrehajtás jogos, a követelt összeg jogos, de ha megnézik az általam beszkennelt iratot és a rajta lévő tételeket, akkor látszik, mi is az én problémám.

A következő összegek számomra igen rejtélyesek és érthetetlenek:
- perköltség (ha jól tudom csak közjegyző foglalkozott az üggyel)
- készkiadás (ez vajon mi?)
- ált. költségátalány (milyen költségre vonatkozik?)
 - egyéb költség (a kérdés ugyanaz)
- munkadíj (ez hogy jön ki és mi alapján?)
- költségátalány (ez már a harmadik költség sor)
- jutalék (ezt értem de minek a hányad része vajon...)

Az ügy szépsége hogy a 29.197,- Ft-os tőkéből a végrehajtó áldozatos és költségeket nem kímélő munkája során 88.709.- Ft-os összeg lett, azaz az eredeti tartozás közel háromszorosa. Ami jár az jár, én ezt elismerem, de a fentebb felsorolt tételek totál megfoghatatlanok és így számomra egyértelműen extra haszonnak tűnnek.

És a végére a csattanó: ma reggel nálam járt a végrehajtó úr egyik samesza, de nem talált itthon. Bedobott egy papírt a postaládámba, amit szintén mellékelek. Ezen látszik, hogy bizonyos összegek igen érdekesen változtak:
 - perköltség (6.600.- Ft-al nőtt, miért?)
- készkiadás (1000.- Ft-al nőtt...)
- jutalék ( 718 Ft.-al nőtt!)

Természetesen a jelenleg követelt összeg nőtt, ez érthető, kamatok, stb. De hogy mire költi el ma egy végrehajtó a követelt összeg kétszeresét és milyen alapon, azt érdemes lenne megtudni.