Olvasónk rutinos utazó, hétfő este mégis kifogott rajta a MÁV, és csak majd egy órás a Déliben bemutatott téblábolás után jött rá a megoldásra - na nem az utastájékoztatásnak, hanem a barátainak köszönhetően. Kiváncsian várjuk a MÁV reakcióját.
Tegnap esti életkép a Déli pályaudvarról.
17:35
Ember tömeg álldogál a 3 táblás kijelző előtt, lesik mikor indul – végre – a vonatuk. A számok szerint a listázott járatok fele késik, a késést jelző rubrikában 20p, 25p, 60p feliratok láthatóak. Szemmel láthatóan, és pár perc alatt realizálhatóan a balatoni, ill. székesfehérvári vonal áll – a helyzetbe kívülről csöppenő új arc a tömegben erre a következtetésre jut. A komáromi vonalra kiírt, menetrend szerint 17:50-kor induló személyvonat esetében ugyanis nincsen feltüntetve késés – igaz, nincs még kiírva, mely vágányról indul majd, holott a az indulás közeledtét jelző zöld villogó már ég előtte a sor elején.
17:42
Növekvő ember tömeg álldogál a kijelzők előtt. Nyári hőség, a rengeteg betonfelület többszörösen adja ezt vissza, fellendül a büfések, fagyi, ropi és hűtött ásványvíz forgalma. A komáromi vonalra kiírt, 17:50-kor induló személyvonathoz továbbra sincs vágányszám kiírva, késést sem jelez a tábla. A jól látható régiót érintő késések miatt rostokoló vonatok neve mellett szép lassan, de kitartóan lépkednek fölfele a késések időtartamát jelző számok, begyűlnek szépen ezek a járatok az „Induló vonatok” című tábla elejére. Miután a 17:20-kor indult komáromi vonalon közlekedő személyvonat már nem szerepel itt, a késések miatt összezsúfolódott korábbi vonatok között, az arra várakozó emberek bizakodnak: az biztosan elment már rendben (ha pár perc késéssel is), tehát megy majd a 17:50-kor induló is.
Eközben az „Érkező vonatok” című kijelzőn ott szerepel a vonat, ami 17:39-or kell, hogy beérkezzen Komáromból és fordul vissza majd ugyanarra a már említett 17:50 időpontban. Gyanús módon emellett a járat mellett sincs feltüntetve vágányszám, hiába lesik a rutinos utazók – hiszen ahova az beérkezik, onnan fog indulni is vissza. Villogó zöld lámpás pár jelzi, hogy a vonat beérkezett, de nem tudni hova – nincs kiírva.
17:50
Exponenciálisan növekvő embertömeg a kijelzők előtt, feszült szülők, megfáradt, munkahelyről érkező emberek, akik haza tartanának a családjukhoz. A 17:50-kor, tehát mesénk aktuális időpillanatában elindítandó komáromi személyvonat esetében a helyzet változatlan. A kijelző releváns sora előtt villog a zöld lámpás párosa: a szerelvény hamarosan indul. Vágányszám sehol.
18:15
Növekvő feszültség és tömeg közepette főhősünk számára egy telefonbeszélgetés segítségével kiderül: reggel(!) félnyolc óta felsővezeték szakadás miatt akadozik a Déli pályaudvar forgalma.
18:17
A 17:50-re kiírt komáromi személyvonatnak lassan fél órája el kellett volna indulnia, azonban a járatról szóló 2 sor (az Induló és Érkező oldalon) a kijelzőn változatlan. Mindjárt beérkezik és indul is vissza, de nem tudni melyik vágányról. 18:20-kor már a következő járat indul ugyanerre, ott a helyzet – a pár percen belüli indulást jelentő zölden villogó lámpás párt leszámítva – ugyanaz. Vágányszám és késésre vonatkozó információ nélkül szerepel.
18:18
Feláramló embertömeg a metróból, lassan megtelik a Déli pályaudvar menetrend táblája előtti tér, már a peronokhoz nyúlik el a vége. Főhősünk számára ismét egy telefonbeszélgetés nyújt információt: a délelőtti és délután csúcsforgalomban fél óránként közlekedő komáromi vonal szerelvényei kora délután óta nem érkeznek be a Déli pályaudvarra, azok mindössze a Kelenföldi pályaudvarig közlekednek és onnan is kerülnek indításra a visszafele útra.
18:19
Főhősünk hóna alá csapja a laptop táskáját és szalad. Szalad az egy perc múlva Pusztaszabolcs felé – ténylegesen – induló járathoz, hiszen tudja: azzal sikeresen eljut Kelenföldig, ahol minden további erőfeszítés nélkül (amennyiben a plusz 1-1 lépcsőzést nem számítjuk annak) fel tud szállni az onnan indításra kerülő komáromi szerelvényre, és hazajut.
A fenti mese szép. Szép és tanulságos, amivel a főszereplőjének mindössze olyan problémája van, hogy az évente 250.000,- HUF értékben megvásárolt bérlete mellett tegnap szanaszét szívatta a MÁV. Semmiféle tájékoztatás nem volt kiírva, és azalatt az egy óra alatt bemondva sem a Déli pályaudvaron arról, hogy a fél óránként több száz/ezer embert a Budapest és Győr közti kibővített agglomerációs vonalon szállító vonatok nem érkeznek be menetrend szerint a Déli pályaudvarra, hanem csak a Kelenföldi pályaudvarig.
Nagyságrendileg kétezer embert szívattak teljesen cél- és értelem nélkül azzal, hogy a Déli pályaudvaron várakoztatták a semmire, ahelyett, hogy kedvesen felhívták volna a figyelmet rá: amennyiben az egyébként a pályaudvart kb. 5-8 percenként elhagyó bármelyik vonattal elmennének a következő megállóig, a Kelenföldi pályaudvarig, vígan hazajutnának az onnan a menetrendnek megfelelő időpontban induló vonataikkal.
Kinek volt ez jó? Kinek a figyelmetlensége? Kinek kellett volna ezzel törődni? Hány embert napját tették ezzel tönkre direkt és járulékos módon? Nagyon sokét.
Felháborító.
És nincs felelős.
Üdvözlettel,
M. Mária
Az utolsó 100 komment: