Én kutyásként ugyan nehezen tudom elképzelni, hogy egy gazda kiábránduljon Fickóból, mert kiderül, hogy csak 2/3 rész vizsla, vagy utcára tegye Muffint, amikor a cuki kölyökwestie-ből szexi falusi vegyesvágott cseperedik, de gondolom, aki sok pénzt hajlandó adni egy kutyáért, miközben tele vannak a menhelyek, azoknak fontos a pedigré, az pedig elég biztos, hogy aki Fickót vizslának, Muffint meg westinek adja el, az csal, és így számonkérhető. Az más kérdés, hogy törzskönyv vagy más írásos nyom nélkül mennyire bizonyítható a megtévesztés. 

Kedves Homár Hilda!

Én ugyan nem futottam bele, de nap mint nap találkozom vele, így szeretném felhívni egy igen sajátos, mégis virágzó helyzetre a figyelmet: kutyusokról lesz szó.

A szabályzások értelmében, fajtatisztának tekinthető az a kutya, amelyiket tenyésztőtől (kennelnév, referencia, elért kiállítási/munka eredmények) vásárolva, törzskönyvet kap hozzá az újdonsült gazdi. Nem opcionálisan, hanem jár hozzá. Ezek a kutyusok nem 40-50, hanem 100-200 ezer forintba kerülnek, nem poénból, de ezt most nem részletezem. A kölykök egészségi problémákra szűrtek, a törzskönyv garancia, hogy azt kapom a pénzemért, amit veszek stb.

A problémát, az olcsó kutyákat kínáló szaporítók jelentik: az egyszeri, "hjajjdemegtetszettalassiekutya" vásárlónak kétes hátterű egyedeket adnak el, törzskönyv nélkül, sok esetben össze-vissza keverék szülőktől. (Így lesz egy, 2,5-3 kilós yorkshire terrierből, pincser méretű, lógó fülű kutya.) Ők a fajtajelleget mutató, de keverék kutyák.

A kérdésem az lenne, hogy ez kimeríti-e a csalás, átverés  vagy vásárló megtévesztése fogalomkört, még akkor is, ha az állatorvosnál tett látogatás után tudja meg a vásárló, hogy a labradorként vásárolt kutya, bizony inkább egy fekete vizsla keverék lesz, vagy itt él a "távozástól reklamációt nem fogadunk el" elv? Ha utólag kiderül, hogy nem azt kapta a vásárló a pénzéért, amit "rendelt" vagy amit a képen látott, vagy kiválasztott, mit lehet tenni?  Ugye egy telefonnál, ez egyszerű, mert amint felbontom a csomagolást, láthatóvá válik, hogy eredeti-e vagy másolat a készülék, de kutyánál hetek telnek el, vagy legközelebb csak az állatorvos mondja meg, hogy "eredeti-e a kutya" vagy "utánzat".

Természetesen, vannak ismérvei az átverésnek, gyanúsan olcsó a kiskutya, nincs törzskönyv, a szülőket nem láthatni, az Állatvédelmi tv. ellenére 8 hetesnél fiatalabb kölyköt kínál eladásra, de mégis mit tehet az, aki ennek ellenére (laikusként mondjuk) belefut?

Szakértői válaszotokat, bármilyen reakciót nagyon köszönök, 

Üdvözlettel:

Zsófia

UPDATE

Fogyasztóvédelmi szempontból ez a helyzet:

Kedves Zsófia!

Szerintünk is érdemes foglalkozni az általad leírt problémával, mert -jó esetben- nem áll szándékunkban egy-két hónapra kutyát vásárolni, majd ezután megválni a lakás méreteihez képest túl nagy méretűre nőtt, szeretett kutyánktól. 

A leveledben írt esetben büntetőjogi és polgári jogi út igénybevételének lehetősége is felmerülhet, amennyiben rendelkezésre állnak a szükséges bizonyítékok.  A hatályos büntető törvénykönyv alapján csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Ez alapján, ha mind a három szükséges eleme bizonyítható, akkor csalás esete állhat fenn. 

Az eset a polgári jogi oldalát nézve a hibás teljesítés lehetőségét veti fel. Ebben az esetben is fontos a bizonyíthatóság kérdése (pl. a vételár, az eladó személye, az eladás időpontja, a vásárolni szándékozott fajta stb.), továbbá az is, hogy a vevő a vásárláskor nem ismerte, illetve nem kellett ismernie a hibát (pl. a kutya téves fajtája a vásárláskor még nem volt felismerhető). Amennyiben ezek bizonyíthatóak okiratokkal, illetve tanúkkal, a vevőnek lehetősége van (magánszemély eladó esetén a vásárlástól számított 1 éven, vállalkozó eladó esetén pedig 2 éven belül) a szavatossági igényét érvényesíteni az eladóval szemben, amelynek során kicserélést (pl. ha az eladó rendelkezik a kért fajta egyedével is) követelhet, illetve elállhat a szerződéstől és követelheti a vételár, valamint az okozott kár megfizetését. Vállalkozó eladó esetén a hiba vásárlástól számított 6 hónapon belül történő közlése esetén a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor még nem állt fenn. Ezt követően ennek bizonyítása a vevőt terheli. 

Kedves Homár Olvasók! Javasoljuk, hogy az ilyen esetek elkerülése érdekében a vásárlást megelőzően tájékozódjatok az eladóról és készüljön írásbeli szerződés. Amennyiben mégis szóbeli szerződés alapján vásároltok, a bizonyíthatóság érdekében a vásárlás részleteit lehetőleg írásban (pl. e-mailben) egyeztessétek az eladóval. Ha mégis hasonló helyzetbe kerültök, javasoljuk az eladóval történő szóbeli egyezséget megkísérelni. Ennek hiányában magánszemély eladó esetén a peres utat, vállalkozó eladó esetén pedig a bírósági eljárást megelőzően akár az illetékes békéltető testület ingyenes eljárását is választhatjátok, ahol az egyezség a cél, de annak hiányában döntést hoznak az ügyben.