Egy vidéki kisvállalkozás középvezetőjeként számtalanszor vagyok kénytelen néha udvariasan, néha pedig drasztikusan elutasítani a különböző telemarketinges megkereséseket. Alapítványok ("Jaj, a beteg gyerekek... És mint magánember, nem tud segíteni?"), uniós pályázatíró cégek ("Nyerjen velünk sok pénzt évi százezres átalányért..."), internetes üzleti adatbázisok (adategyeztetés címén adatbányászat), "hasznos" kiadványok és marketinganyagok forgalmazói és egyéb, a KKV-szféra maradék pénzének kicsalására szakosodott ravaszabbnál ravaszabb vállalkozások mézesmázos hangú munkatársai hívogatnak bennünket nap mint nap. Mivel ezek az utóbbi években egyre gyakoribbak lettek, az ingerküszöböm is sikeresen megnőtt, és lassan már kezdtem elhinni, hogy semmi nem vágja ki nálam a biztosítékot e téren. Nagyot tévedtem.
Ma délelőtt egy kedves hangú hölgy érdeklődött egy, a mágikus EU-rövidítést alapértelmezetten tartalmazó nevű cégtől, hogy a hibásan lebetűzött e-mail-címünkre a korábbi egyeztetés (Volt ilyen? Természetesen nem. Sebaj...) alapján küldhet-e továbbra is ingyenes tájékoztató anyagokat. Érdeklődtem, hogy miről lenne szó? Jogszabályok változásai, uniós pályázatok, stb... Mondtam a kedves hölgynek, hogy lelkük rajta, küldjék, de pályázat-ügyileg már megvan a megfelelő partnerünk (ami nem igaz, de minden bepróbálkozó céget ezzel küldök el), és amúgy köszönjük szépen. Már tettem volna lefelé a kagylót, amikor a rendkívül kedves, a hangja alapján gyenge középkorúnak tűnő hölgy közölte, hogy ADATVÉDELMI OKOKBÓL AZ ÖNNEL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉST RÖGZÍTETTÜK!
A biztosíték itt durrant el az agyamban. Annyi erőm még volt, hogy udvariasan közöltem a hölggyel, hogy nem tartom egészen korrekt eljárásnak ezt, ezek után nem kérek tőlük semmit, majd egy utólag már elhamarkodott "viszonthallásra" után - írd és mondd - lebasztam a kagylót.
Sokféle gusztustalansággal találkoztam már az egyik barátom által csak "erőszaktermékekként" kategorizált dolgokat eladni próbáló emberek részéről, de ez az eddigi best of pofátlanság. Felhív egy telesales-picsa (most már nem jár ki neki a "hölgy" titulus), hogy legalizálja eddigi spammelését, majd másfél perc csevely után közli, hogy rögzített mindent. A rögzítősdi egyébként sem tartozik a kedvenceim közzé, a különböző hivataloknál és szolgáltatóknál is rühellem, de ott még valahogy meg tudom érteni, mert egy többé-kevésbé (bár inkább kevésbé) önkéntes ügyfél-szolgáltató viszony sajátos vadhajtása. De hogy jön ehhez egy abszolút idegen cég, akivel semmilyen viszonyban nem vagyok (és a cégünk sincsen), ráadásul nem is én fordultam az ő call centerükhöz?
Az általam nagyrabecsült Grafitember az ilyen és ehhez hasonló problémák radikális megoldását sugallja. Most igazam van vagy csak túl érzékeny vagyok? Jogi és etikai szakértők véleményét kérem, akár önjelöltekét is! Nektek mi a véleményetek?
Telemarketing-terror
Úgy látszik a sutyerákságnak nincs határa, Tibor legalábbis igencsak felkapta a vizet, hogy az őt spammoló telemarketinges még a beszélgetést is rögzítette:
Az utolsó 100 komment: