Mai álnévadó versenyünk győztese, John A. Kárki története sokáig kisértetiesen hasonló a plazmatévéjével a Media Marktban szopó L.-éhez. Vagyis megvett egy értékes műszaki cikket, ezúttal PDA-mobiltelefont, aminek alapvető hibája volt. A gépet többször cserélték, de mindig újra elromlott, míg levélírónk úgy nem döntött, hogy most már inkább a pénz kéne neki. Muhaha, mondta a T-Mobile és megpróbálta belekényszeríteni egy neki több tízezer forintos hátrányt okozó levásárlásba. John azonban tökös legény/leány és nem engedett, sőt elvetemültségében betű szerint hivatkozott a jótállási jegy 9. pontjára. Nem fogják elhinni, a végén megadta magát a T.! A sztori végén John felteszi a Nagy és Jogos Kérdést: "Visszakaptam a pénzem és (velem) korrekt volt (ha ez annak számít) a T-Mobile, de ha valaki nem így lép fel mint én, akkor azt mindjárt be kell húzni a csõbe?" A keserédes győzelmi jelentés hajtás után olvasható.

 

Tudta-e Ön, hogy az új szabályok szerint vásárlóként eldöntheti, javíttatná-e az elromlott árut, vagy inkább cserét szeretne? Értik ugye, a javíthatlanság nem feltétele a dolognak. L. plazmatévéjében egy 85 ezer forintos digitális panel romlott el, nem is egyszer, mégsem hajlandó cserére a MediaMarkt. Az alanti, kisregény hosszúságú írás üzenete az, hogy tudatos fogyasztónak lenni jó, de az embert ugyanúgy megszívatják. Aki gyorsan olvas, bátran vágjon bele, van benne levélmásolat, idézet a törvényből, illetve a tévére hiába váró "mozgásképtelen rákbeteg nagypapa, autista kisfiú, és gyesen lévő anyuka".

A japán specialitások közül sajnos nem rovarszex-paradicsomot nyitottak a Gatwick reptér mellett Angliában, hanem az Ötödik Elemből is ismerős kapszulahotelt, hét négyzetméteres lakrészekkel. A Premium kategória már 10 négyzetméteres, mindkettőben van ingyen wifi és kábeltévé, az ágy meg kétszer egy méteres, vagyis a luxusverzióban még annál is szélesebb 30 centivel. A klausztofóbiások megnyugtatására a weboldal nem szól a belmagasságról. Megnéztük az árakat: egy Prémium kabin holnaputánra, 7 órás időszakra 61 font, azaz 22 ezer 200 forint.

Lassan tényleg indul a szezon a Balatonon, előkerülnek a pincéből a pudvás hekkek és sorra tűnnek el a számlák a pultokról. Gőzsy Kati hol máshol, mint a siófoki Aranyparton, a Goldenes Ufer nevű büfében próbált jóllakni, de csak a félezer forintos karfiodarabbal tudott találkozni. (A képen látható állapotában egy kisebb darabot már leharapott róla B., Kati élettársa.) Történet alant.

Tegnapi kétségbeesett papucsvásárlónk levelére reagált a Dr. Batz kereskedelmi igazgatója. Konstruktív és információban gazdag leveléből kiderül, hogy az üzletvezetők kérésére van mindenhol egy darab papucs méretenként, mert drága a bérleti díj, illetve azon belül azért karcosak a 38-39-es méretű termékek, mert azt teszik ki mindenhova (sztenderd nőilábméret), hogy ne kelljen feleslegesen a raktárba járkálniuk az eladóknak. Ezután gyengéd fikázásba fordul a kereskedelmi igazgató, mondván ők nem kapnak vissza sérült árut, naiv ügyfél semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá panaszlevelét (gondolom itt a fotóval, sorszámmal dokumentált hibás árukészletet hiányolja), de még a boltok nevét sem írta össze. Ráadásul bátran "nem adott meg semmilyen eléretőséget e-mail címén kívül" és nem várta meg a válaszát, mielőtt a Homárnak elküldte a panaszt. Mivel a homáros levelek mintegy 4-5 százalékára érkezik értékelhető hivatalos válasz, arra bíztatunk mindenkit, nyugodtan írják meg panaszaikat, majd szólunk, ha időközben durván feljavul ez az arány. Most viszont következzen a válaszlevelek gyöngye:

Sajnálattal olvastam alábbi levelét termékeinkkel kapcsolatban. Mivel azonban több dologban nem értünk egyet, kénytelen vagyok kiigazítani állításait, illetve magyarázatot adni az alábbi néhány kérdésre:

Nem akarunk igazságot tenni, hiszen például olvasónk is elismeri, hogy minősíthetetlen hangnemben válaszolgatott az ellenőrnek, aki gyanúsnak találta az éves bérletét. No de ha igaz, hogy a szakember hozzányúlt az utas pénztárcájához - nem rablási, ellenőrzési céllal - akkor már egészen más a kék egyenruhás, alulfizetett leányzó fekvése. Nyúlkálásra olló segítségével történő ujjlevágással reagáltunk volna. A leribancozást azt viszont nagyon is élveztük volna. Olvassák el a ropogósan friss, ma reggel kelt panaszos levelet, amit Krisztina a BKV-nak is megküldött.

Belgapajti elkövette az Ősbűnt, miszerint unalmas hetilapot vásárolt, ezért logikus volt, hogy a Spar biztonsági emberei kicsit megfingassák. Olvasónk ezt megírta, a bolthálózat meg válaszolt. Ez olvasható alant, sárdobálás és árokásás sajna nincs benne.

Jó látni, hogy az eurobürokraták nem kizárólag pénzkötegek eltulajdonításával és értelmetlen, szőrözős szabályok megalkotásával foglalkoznak, hanem indokolt esetben pinázásra-popózásra is hajlandók, természetesen piacvédelmi célzattal. Az EU egyik igazán ellenszenves vonása az úgynevezett amerikai kultúrmocsokról való papolás, különös tekintettel a filmekre. Ez a reklám azt mutatja be, hogy a MI filmjeink és nézőink mennyire mások.

A Homár nem érti, miért akarhat valaki házasodni, amikor csak a baj van vele. András például már megtanulta, hogy rögtön az elején, neje névváltoztatásánál adódhatnak problémák, mert sem az önkormányzat, sem az OTP nem asszisztál túl lelkesen egy ilyen művelethez:

A magyar hivatali ügyintézés visszásságaival kapcsolatban szeretném az alábbi történetet megosztani veletek. Első rész: házasság. Májusban kötöttünk házasságot feleségemmel. Esküvő után bementünk a XI.ker.-i önkormányzathoz, hogy névváltozás miatt a személyit megcsináltassuk a páromnak, jogszabály szerint 8 napon belül meg kell csináltatni. A dolgot bonyolítja hogy esküvőnköz képest két hét mulva Feleségem egy másik esküvőn tanúként volt hivatalos amire nem ártott volna ha már új néven tudja igazolni magát. Az okmányirodában az illetékes hölgy azt mondta hogy 30 nap alatt csinálják meg az új személyit. Említettük hogy két hét múlva készen kéne lenni mert tanú és ugye régi néven nem lehet, erre azt a választ kaptunk, hogy akkor ne legyen tanú!

Nagy Attila kapta le a szomszéd hamburgeresnél, a Go-Go haminál.