Egy újabb halom témába vágó blogot fedezett fel a Homár a blog.hu birodalmában:

• A Röppentyű egy újabb kísérlet a világ nagy reptereinek tesztelésére.
• Kontár Komlókutató üveges söröket kóstolgat. A Homár sem érti, hogy nem vettük ezt eddig észre.
• A Bűvös Szakács épp Salzburgban tesztel vmi sznob éttermet, de egy csomó egyéb praktikus tanácsuk van a külföldön étkezőknek, nem feltétlenül ezer alatt.
• Tegnap volt egy vicces poszt a Zugügyvéden, amikor az ügyfél dobta át naiv internetszolgáltatót a palánkon.
• Az Apek Evörgrinsz is ígéretesnek tűnik, ahol egy könyvelő gyűjtögeti az adóhivatal butaságait.
• És akkor már legyen teljes a boldogság, önálló blogot kaptak a kitartó teszkófanok, övék a Tuskó Blog mennyországa.

Hiába figyelmeztették olvasóink olvasóinkat, újabb ziccert adtak Kozsó teaházának. Anikó levele szerint az "új menedzsment" sem hajlandó az itallapon a koktélok árát feltüntetni, viszont külön számolja fel a Virgin Mojito mellé a fehér rum árát. Na erre kössenek robotot!

Tegnap este egy leánybúcsú szolid indítása zajlott a Zöld Teknős Barlangja Teaház egyik szeparéjában...gondoltuk, jó kis átverés lesz a "leánynak", ha azt hiszi megússza néhány örömfokozó teával az első feladatok mellett, szűk körben...nem biztos, hogy a tea a ludas, de távozáskor max a vérnyomásunk volt fokozott, az viszont keményen! Én voltam a szervező, a honlapjukon néztem ki a legnagyobb termüket, amit így jelölnek: (A KÉK BÖLÉNY, max. 6-8 fő, 1 órára 3.500 Ft, mely lefogyasztható). Amikor megérkeztem az est főszereplőjével, egyik barátnőm félrehívott, hogy figyelmeztessen, ne lepődjek meg fizetéskor, de a terem ára 1 órára 4.000 Ft...ez a plusz 500 Ft nem vágott hanyatt, de azért enyhén felcsúszott a szemöldököm, mivel eddigi jogi ismereteim birtokában nem kezdek el tapsikolni örömömben, ha írott szövegtől eltérnek ilyen helyeken.

Sétáltam egyet a körúton és a Corvin mozi magasságában az autókon szórólapokat találtam ezzel a szöveggel. Na ez meg mi? Laef

A Homár a Kétfarkú Kutya Párt pesti rajongóira tippel elsőre, de azis lehet, hogy Molnár Lajos folytatja tovább harcát ebben a formában. Akárhogyis, a Homár támogatja a mozgalmat, pedig lelki szemei előtt még dereng a Tacs nevű házilag fénymásolt kiadvány kirohanása az agresszíven sípoló fegyelembuzi úszómesterek ellen.

Újonnan regisztrált tag vagyok, de máris egy számomra bosszantó problémát szeretnék megosztani veletek! Magyarország az alkalmatlan csomagolóanyagok mennyországa! Ha versenyt kellene hirdetni, biztos vagyok, hogy a gusztustalan zacskós tej vinné a pálmát, de számomra sokkal bosszantóbb az Unilever majonézes tormája. Az egyébként kellemes belső tubusból való kicsalogatása esetén a fémes csomagolóanyagról apránként morzsolódik le a festékanyag egyenesen az ételre. A tubus tartalmának utolsó egyharmadát képtelenség a gyűrődéseknél lehulló jelentősebb festékreszelék nélkül elfogyasztani. Képtelen vagyok elhinni, hogy egy ilyen égbekiáltó hibát nem tudnak kiküszöbölni a XXI. században. Legfőképp azért bosszantó, mert egy elfogadható minőségű termékről van szó!

Nagy Fehér Ördög

Arra még nem gondolt a T. olvasó, hogy ez gyárilag ilyen? Egyrészt jelzi a rövidlátó vásárlóknak, hamarosan újat kell venni, ha ropog a fog alatt a torma, másrészt nehogymár az egész tubust kipucolja a fogyasztó, nyugodtan dobja ki a "végét", van másik, tessen túlfogyasztani. A Homár azon sem lepődne meg, ha ízesített festékkel borítanák ezeket a tubusokat, tuti zabálnák.

Néhány hónapja volt egy ukrán határátkelős sztorink, amiből született egy használati útmutató Ukrajnába tartó kezdő utazóknak. Viki leveléből most azt tudjuk meg, hogyan működik a rendszer visszafelé, azaz miért is kell 3-4-5 órát várakozniuk a cigarettacsempészeknek. Hűséges olvasóink már biztos sejtik, nem a szigorú ellenőrzés miatt:

Tegnap este betelt a pohár nálam, miközben várakoztam az ukrán-magyar záhonyi határon. Családi kapcsolataim miatt 1,5 -2 havonta megyek Ukrajnába. Az utam mindig Záhony-Csap határátkelőn visz keresztül. Magyarországról Ukrajnába szinte probléma nélkül, kisebb fennakadásokkal lehet eljutni, erre az irányra nem lehet panaszom. Ellenben Ukrajnából – Magyarországra (U-M) jutni kész pokol. De nem a szigorú határellenőrzés, vámvizsgálat miatt!

Rendszeres önkéntesünk, Darwin Dij római vakációjából hazafelé meglátogatta a Ferihegy 2B terminált, ahol a szokásos anomáliákat tapasztalta:

Megerkezunk repulovel 22 ora korul. Eu, belep, remek. Varjuk a csomagokat. No, mint minden civilizalt orszag repteren az ember, aki meg allo szalagot lat, elindultam kocsit szerezni, hisz arra hasznos pakolni a nagy cuccot. Kocsi sehol. Latok ket acsorgo benszulottet, kerdezem, hogy kocsit hol talalok. Valasz (szo szerint): "Kint vannak. De ha kimesz, mar nem tudsz visszajonni." Bravo.

A backdoor kommunikáció természetes élőhelye a toalett, így aztán meg sem lepődünk, hogy van, ahol ilyen húzással oldották meg a tisztítószerek rendszeres cseréjét:

Az alabbi kepet a Nyiregyhazi Allatpark igazgatosagahoz kozeli ferfi WC-jeben lottem. Egy ujabb backdoor communication. Persze, itt is az a kerdes, hogy ki a nagyobb allat :-) Gyulus

A Homár kisíján lefotózta a kamikáze berepülő pilótát szerda koraeste Budapest egén, akit röviddel ezután fel is jelentettek emailben gyermekpermetezésért:

Egy átdolgozott nap után párommal kivittük a gyereket a játszótérre, hogy "hadd homokozzon". No ekkor olyasmi történt, ami kellően felbőszített, hogy írjak neked. Történt ugyanis, hogy elhúzott egy repülőgép a fejünk felett. Aztán mégegyszer, majd mégegyszer. Ropant alacsonyan repült, szinte súrolta a Békásmegyeri lakótelep alacsonyabb paneljeinek tetejét. Gondolkodtam, hogy mi lehet? Végül kisütöttem, hogy biztos a szúnyogírtást végzik, mivel olvastam róla, hogy ma szeretnék és egyébként is éreztem valami szagot, miután a gép elment, amely roppant mód emlékeztetett a permetezőszer szagára. Eddig az ingerültségmentes rész.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Homár. Azt ugyanis remélni sem mertük, hogy egyszer vki vendéglátóiparilag feljelent egy zsíroskenyeret, pedig Szatyi épp ezt teszi alant, Kapolcson találták. Rutinos helyszínelőkhöz híven nejlonzsacskóban szerették volna megőrizni a bizonyítékot, de sem azt, sem panaszkönyvet nem kaptak. Bárcsak lenne róla fotó:

Hétvégén meglátogattuk a Művészetek Völgyét, és megintcsak igazolódott egy előítéletünk. Nevezetesen, hogy a régi balatoni büfések itt találtak menedéket a kiadatás ellen, amit az emberiség elleni bűntettek miatt indítottak ellenük. Szombaton éjjel ugyanis Kapolcson, a Taliándörögdre vezető út és a főút kereszteződésében levő Csipszer nevű kocsmában próbáltuk eltölteni az időt a dörögdi busz indulásáig. Vételeztünk némi fröccsöt meg egy kis hagymás zsíroskenyeret. Gondoltuk, azt nem lehet elrontani. Tévedtünk. Az nem lepett meg, hogy a zsír a kenyéren a hidegen sajtolt kockadobozos volt, de hogy a hagyma hogyan lett mosogatószer ízű, azt a mai napig találgatjuk.

Tegnapi posztunk élesítése előtt nem sikerült konkrét válaszra bírni a nemzetközi sportszergyártót, akkor most mennyire indították ők a népi utcaifoci-mozgalmat. Mára kaptunk egy levelet, amiben Pánczél Szabolcs marketingvezető (egyelőre) elhatárolódik a népi kezdeményezéstől:

"Újabb népi focimozgalmat indított a Nike" című cikkükhöz szeretnék a Nike Magyarország nevében pár szót hozzátenni. Bár megtisztelő a feltételezés, hogy egy ilyen alulról induló kezdeményezést a Nike-nak tulajdonítanak, mi (egyenlőre) csak távolról figyeljük a Foci körülvesz mozgalmat. A Nike Magyarország vezető sportmárkájaként fokozott figyelmet fordít nem csupán a professzionális sportra (ha már foci – a Ferencváros mellett most is kitartunk, a 108 éves múltra alapozva bízva a patinás klub jövőjében), de az amatőr szinten űzött sportra is. Fontosnak tartjuk a Foci körülvesz-hez hasonló mozgalmakat, mert számunkra a sport mindenek fölött áll – akárki, akárhol űzze is.