Zavarban vagyok, mert ilyesmit nem szoktam meg a tömegközlekedésben. A sztori úgy indult, hogy voltak a BKV jól (rosszul) megszokott, százasgyűlölő, állandóan elromló jegyautomatái, aztán pár hónapja lecserélték a szoftvert egy akkora marhaságra, hogy ahhoz képest Karsai Zita a magyar kereskedelmi tévézés Steven Hawkingja. A marhaság lényege az volt, hogy az egyetlen funkciót – jegyvásárlás bedobált fémpénzekkel – betöltő gépezet 6 azaz hat kattintás (pontosabban képernyőérintés) után volt hajlandó jegyet adni fémpénzért. Merthogy olyanokat kérdezett vissza, hogy tényleg vásárolni akarok-e és tényleg készpénzért-e. Nem mintha lehetett volna mást tenni vele más fizetőeszközzel.