Klasszikus sztori eladott autóval, tilosban parkoló új tulajjal és jól megszívatott bácsival, igazi olajfestménytéma, amit Kathy megírt nekünk. A rémes az, hogy minket mondjuk direkt doppingolnak a szívózos lenyúlócégek, de nem mindenki ilyen. Az idős emberek például meglepően a szívükre veszik, ha igazságtalanul bíróság elé ráncigálják őket. A Centrum mondjuk nyilván nem direkt az öregekkel cseszekszik, hanem mindenkivel, így a hálóba jut jó néhány védekezésképtelen áldozat is.
Szeretném megosztani Veletek 75 éves apósom kálváriáját az eladott, és
eladása után Budapest belvárosában fizetés nélkül parkoló régi autójával
kapcsolatban. Azt hiszem, elég sok Centrum Kft.-s emailt kaptok, de azért
remélem közlésre érdemesnek találjátok ezt a kis történetet. Kiváncsi lennék
a blogtársak tanácsaira.
Szóval apósom 3 évvel ezelőtt eladta régi autóját, és vett egy újabbat. A
régit egy kereskedőnek adta el készpénzért - adás-vételi szerződéssel. Nem
sokkal utána a kereskedő továbbadta a kocsit (az erre vonatkozó adás-vételi
szerződés másolatát is megszerezte apósom azóta). Pár hónapon belül
elkezdtek jönni apósom nevére a csekkek, mondván, hogy a belvárosban a régi,
addigra már bőven az új tulajdonosnál levő kocsijával fizetés nélkül
parkolt. Össze is gyűjtött néhány mikuláscsomagot a kedves új tulajdonos -
de mivel valószínűleg "elfelejtette" az autót átírni a saját nevére, a
büntetési csekkek a régi tulajdonoshoz mentek. Apósom minden ilyen
alkalommal bezarándokolt a Centrum irodájába az eredeti adás-vételi
szerződéssel, a kereskedő és az új vevő közötti szerződés másolatával,
valamint az Önkormányzat papírjával a gépkocsi eladásáról. Az idős úriembert
mindig flegmán elküldték, mondván, hogy őket ez nem érdekli - apósom van
nyilvántartva mint tulajdonos, úgyhogy fizessen.
A legújabb fejlemény, hogy egy behajtó céggel való levelezés után
(természetesen nekik is ment az eladást igazoló iratköteg) apósom kapott egy
bírósági idézést "XY (Apósom neve) és Társa" nevére. Ez most azt jelenti,
hogy szerencsetlen idős bácsi, aki az igencsak elhúzódó ügytől amúgy is
hidegrázást kap már, jövő héten megy a bíróságra. Ott ismét be kell
bizonyítania, immár századszor, hogy a kocsit 3 évvel ezelőtt eladta.
Szerintetek egy 75 éves bácsi, aki életében nem adott még okot arra, hogy
bíróságra idézzék, mit tegyen egy ilyen helyzetben? Mit tudunk neki segíteni
azon kívül, hogy tartjuk benne a lelket? És a vége vajon mi lesz? Ha eddig
nem hitték el az eladást (amit ezerféleképpen tud igazolni), vajon a bíróság
kinek ad igazat?
Üdv,
Kathy
Az utolsó 100 komment: