Az ember azt képzelné, hogy egy utca parkolóhelyeit fizetőssé alakítani nem extra bonyolult logisztikai feladat. Kell egy parkolóóra- és közlekedésitábla-állító brigád meg egy festőcsapat, néhány nap, és kész az egész. A feladat Magyarországon ehhez képest meghaladja mind az önkormányzati, mind a magántulajdonú parkolócégek képességeit. A Homár lakóhelyén jó előre bejelentették, szépen kiplakátolva, hogy szeptember elejétől fizetős lesz a kizárólag helyiek által látogatott környék. Október végén néhol van tábla, néhol nincs, parkolóórák pedig egyáltalán nem tűntek fel. Mindez azonban kismiska Attila soproni élményeihez képest. Belvárosközeli utcáját, a bennszülöttek életét megkönnyítendő, fizetőssé tették, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az utca egyik oldalán megtiltották a parkolást, de órákat azóta sem álllítottak fel, így az ember vagy messzebb áll le és gyalogol, vagy megbüntetik.

Esztert sokkolta a gyulai büfé étlapja, mi viszont bármit megadnánk egy ananászos sztékért, nemhogy 250-et. Olvasónkat a békéscsabai kolbászfesztiválon látott, mangalicatöpörtyűvel töltött étcsokoládé is felzaklatta, mi eddig csak jót hallottunk róla, de sajnos nem kóstoltuk.

Hihetetlen, de igaz: felnőtt emberek is képesek részt venni emeltdíjas smsjátékokban, aztán csodálkoznak, ha folyamatosan tovább bombázzák őket, sőt még válaszolgatnak is a szolgáltatónak:

A minap üzenetet kaptam a T-Mobile-tól, küldjek egy üres sms-t, és órákon belül VW Golfot  nyerhetek egy kvízjátékban. Arra nagyhírtelen balek módjára nem is figyeltem fel, hogy a végén ott biggyeszkedik zárójelben, hogy egy sms: 300 Ft. Hát elküldtem egy üres sms-t. Azonnal jött az üzenet, válaszoljak a kérdésre: „Egy igazi vérszívó! Hogy hívják a híres film- és regényhős vámpírt? 1=Frakk, 2=Drakula, 3=Pumukli.” Válaszoltam. Ami, mint utólag kiderült, nagy butaság volt, ám akkor még naiv voltam. Az ostoba kérdés láttán gyorsan megírtam ugyanis, hogy nem érdekel ez a játékuk, a továbbiakban hagyjanak békén.

További részletek a Proszektúrán.

SZA egy zseniális APEH-állásfoglalást talált, amiből kiderül, Rigó Jancsi és Rigó Jancsi között is lehet különbség. Vigyázzanak, a kizárólag csokoládés tejszínnel készült sütemények gyártói gonosz adócsalók is lehetnek!

Az Apeh eddig sem a közérthető állásfoglalásairól volt híres, de szerintem ezúttal sikerült igazán maradandót alkotniuk a cukrászsütemények áfabesorolásának kérdésében. Nekem személyes kedvencem a "Rigó Jancsi elnevezésű sütemény", de a legjobb, ha mindenki a maga teljességében éli át a nyelvi gyönyört.

El vagyunk képedve, a Tesco simán, szó és blokk nélkül visszavette és kifizette a sajátmárkás majonézt és ha ez még nem lenne elég, a vevőszolgálatos mosolygott is. Pár perces boldogság Richardtól.

Vettem kb. egy hete a Tescoban (Siófokon) egy Ts  színes majonézt, melyről tudtam, hogy nem szokott rossz lenni. Otthon kibontottam, majd ízleltem. Valami nem tetszett. Avas volt a majonéz. gondoltam magamban, akkor lesz egy sétám a Tescoba…

Ankarában tömegek indultak meg a váratlan Windows-szállítmányokért

A Homár pont ma hallott egy boldog ügyfélről, akinek a Királyi Posta seperc alatt kihozta Japánból érkezett csomagját dézsmálatlanul. Zsóti nem volt ilyen szerencsés, pedig neki a DHL szállította a Windows-frissítését. Valami téknikái málőr folytán azonban Ankarába érkezett a doboz, ahol Burak Kalyon kissé meglepődve ugyan, de boldogan át is vette a magyar nyelvű operációs rendszert, valamire biztos jó lesz:

Ez év júliusában vásároltam egy új PC-t itthonra. Mivel munkára használom, ezért vásároltam egy Windows Vista Bussiness OEM operációs rendszert is mellé. Ezen döntésemben jelentős szerepet játszott, hogy a Microsoft egy ajánlati űrlapot is mellékelt a dobozban, amivel Windows 7-re frissíthetek. Természetesen éltem a lehetőséggel és szeptember 03-n egy webes űrlap segítségével megrendeltem a frissítést a Microsoft-tól. Október 22-n kaptam a levelet a Microsoft-tól, hogy a csomagomat feladták és hamarosan megérkezik.

Rövid távon nyilván rengeteg kellemetlenséget okozna a MÁV azonnali megszüntetése, de ha hiszünk abban, hogy a dolgok előbb-utóbb kiforrják magukat, lehet, hogy az aktív euthanáziával jobban járnánk, mint a vasút jelenlegi szervezetének fenntartásával. És itt nem is az úgynevezett nagy dolgokra gondolok, hanem az úgynevezett kicsikre. Az utasokat, akikért ez az egész dolog elvileg létrejött, rendszerint a kis dolgok érintik közvetlenül. Például az, hogy a MÁV hogyan kommunikál egy késést, vagy más műszaki problémát. D. alant lemondásra szólítja fel a Déli pályaudvar állomásfőnökét, abszolúte jogosan. Tényleg nem történt semmi különös, késett a kanizsai gyors, ilyen a svájci államvasutaknál is megtörténhet. Az azonban nem pénzkérdés, így Hegyi Karabahban pont úgy megoldható, mint Zürichben, hogy a problémáról időben és normálisan értesítsék az utasokat. Budapesten természetesen nem sikerült. Én azt mondom, pusztuljanak, és jöjjön a kötöttpályás anarchia!

Egy pillanatig sem titkoltuk, hogy urbánus rákféleként mennyire visszataszítónak és főleg képmutatónak tartjuk a terézvárosi csendrendeletet, így kéjes örömmel olvastuk szegény Z. szenvedéseit, akinek a hosszú hétvégéjét tette tönkre az, hogy az önkormányzati iskolában, magasról tojva a lakók elemi jogaira, az ünnepek alatt végig betont bontottak. Izgatottan várjuk, mit reagál az ügyre a hangerőre közismerten kényes helyhatóság.