Megtörni látszik a nyomás alatt a PPO makacssága, lehet, hogy mindenkinek visszautalják a pénzt? Csaba egyik felhasználóját legalábbis "méltányossági alapon" törölték és ígérték neki az idei előfizetési díj visszaküldését is, minthogy tavaly összesen egyszer rendelt náluk autópályamatricát:

Úgy néz ki egy apró jó hírről is be tudok számolni PPO ügyben, ugyanis kaptam tőlük egy levelet (az első panaszomra regálva, amit lentebb is olvashattok), amiben amellet, hogy a saját igazukat bizonygatják, ez a mondat is szerepel: "Mivel ön a PPO portál szolgáltatásait 1 alkalommal a regisztráció napján vette igénybe ezért a levont összeget méltányossági alapon visszautaltatjuk partnerbankunkkal az Ön számlájára." A hozzáférésemet is törölték kérésemnek megfelelően, leteszteltem, már nem tudok belépni. A kérdés még az, hogy mi lesz a másik accountommal, amit szintén egyszer használtam anno, és annak a törlését is kértem. A pénzt még nem kaptam vissza, de remélem, hogy ígéretüknek eleget is tesznek. Az eredeti levelet bemásoltam ide:

Négyszáz forint az nem is lenne sok a hazai ananászért, mi akár ötszázat is fizetnénk érte, ha elég édes. De azt nem hisszük el, hogy ez itt egy szándékos félrevezetés, mert valóban van olyan vásárló, aki örömmel látja, hogy a magyar ember végre magyar ananászt ehet. Ha mégis az és bejön, csomagolunk.

Ritkán vásárolok ezekben a sz..okban és akkor is megnézem mit veszek. Magyar ananászt például nem :) Azért kiváncsi lennék hányan "eszik meg" , sz..pják be ezt a MAGYAR TERMÉK dumát. Simán hülyének nézik az embert, mondjuk kicsit az "ember" is tehet róla.. Vagy, ha valaki tudja hol termelnek az országban ananászt (lehet én vagyok ilyen tudtlan) akkor világosítson már fel. Legyetek okosak emberek..

Tisztelettel: Zöld

Nehéz a lenti sztoriból bármit is kiemelni, úgy horror ahogy van. Egy modern, felújított kórházba került levélírónk, aminek lehet örülni, nem is azzal volt a baj. Úgy tűnt, hogy túl kicsi a műtétje ahhoz, hogy bárki foglalkozzon vele, hogy aláírja a kórlapját vagy megkérdezze, mégis hogy érzi magát.

Majd fél életet leéltem már, de felnőtt kórház ellátásban nem volt részem. Persze sok rémes történetet hallottam, és olvastam. Így eléggé lesújtott, mikor került, hogy egy kisebb műtétre szorulok. Barátaim már ismerik a történetemet, de nem is értik mi a bajom, hisz élve kikerültem egy állami kórházból, a műtét sikeres volt, vakolat sem esett a fejemre - mondják ők - én mégis elkeserítő tapasztalatokat szereztem. Reméltem, hogy én leszek a kivétel.

Ilyen mocsok hidegben muszáj egy kicsit nosztalgiázni, duplán, mert nyár is rég volt meg a tinédzserek sem tegnap voltunk. Egyébként meg tegye föl a kezét, aki meglepődik, ha valaki megagyalnak a ZP kecses kidobói. De azért a törött karú lány gipszelt kezének hátracsvarása kicsit talán sok, nem?

Még Pesten éltem egy-két éve, amikor megesett velem ez a történet. Életemben először mentem olyan szórakozó helyre, ahol kidobók is voltak. A barátnőm cibált el a ZP néven ismert, Zöld Párdonba. Rögtön a bejáratnál 5-6 marcona fazon megtapogatott minket. A kabátomban volt egy üveg arcszesz, egy golyós dezodor, néhány toll, és pénz. A gorillaszabású ürge megtapogatta a két vállam, zsebem környékét, de nem vette észre a laposüvegnek tűnő arcszeszt, se a golyós dezodort, nem is érdekelte, mellettem a barátnőmet félreállították, jól végigtapizták, és mivel gipsz volt a kezén elkezdtek alányúlkálni, hátha kést vagy aknavetőt rejteget. Nagy nehezen bejutottunk.

Az Andrea által kiválasztott cikk többe került, mire az Electroworld pénztárához ért vele, de felkészült vásárlóként tudta, hogy a feltüntetett áron köteles eladni neki az áruház. Végül ez meg is történt, nem is ezzel van a gond, Andrea a bánásmódot kifogásolja, ami a levele szerint valóban meglehetősen modortalan volt.

Ezt a levelet küldtem volna el az ElectroWorld Ügyfélszolgálatának, ha feltételeztem volna, hogy a vásárló fontos... vagy, hogy a bárkit is érdekel... Így hát kiírtam magamból, néhány kollégával megosztottam a gondolataimat, ők javasolták, hogy küldjem el Önöknek, mert tetszett.

2k. díjcsomgot váltott a T-nél, telefont, netet, tv-t kért egyben és várta hogy karácsonyra mindent bekössenek. Ám a szerelők szerelés helyett pénz kértek a kábelért és az állványzatért, ami a bekötéshez kellett volna, a T-Com erre meg csak a vállát vonogatta azzal, hogy nekik az alvállalkozókhoz nekik semmi közük. De akkor kinek van?

2009. november 29-én édesanyámmal felkerestük a tiszafüredi T-pontot, mert szerettük volna az otthoni vezetékes telefonunknál csomagot váltani, és új szerződést kötni az akkor hirdetett csomagra: telefon, internet, kábel tv egyben, nagy csomag, és mindez hétezervalahányszáz forint.

Egyetlen biztonsági őr elég volt Galimának, hogy soha többé ne tegye be a lábát a százhalombattai Tescoba. Még a karácsonyi rohamban felejtett a bevásárlókocsijában két kazettát kifele menet, amit a biztonsági őr lopási kisérletnek minősített, aztán egy hónappal később már rutinból megállította kifele:

2009. decemberében a százhalombattai TESCO-ban történt az eset. Karácsony előtti szokásos rohanásom közben nem vettem észre, hogy nem raktam ki a kocsiból 2 db kamerakazettát (az értéke 2 X 276,-Ft. = 552,- Ft.), amelyek mindegyike egy műanyag dobozban volt, ellátva lopás elleni védelemmel. A kijáratnál a riasztó természetesen bejelzett. A biztonsági őr átnézte a kocsimat. Ő vette észre, hogy a sarokban ott lapul a 2 db. kazetta.  Mondtam az őrnek, hogy akkor ezt most gyorsan kifizetem, hiszen nem akartam fizetés nélkül távozni. Nem lehetett.

Bekísért az irodájába és felvette a jegyzőkönyvet. Igazán nem értettem, hogy miért kell ebbe a helyzetbe hozni, ilyen óriási összeg miatt, amikor nem akartam ellopni, csak ugyanolyan színe volt mint ahol a gyerekek ülnek és egyszerűen nem vettem észre. Igaz, ha a pénztáros is meggyőződik arról, hogy tényleg üres-e a kocsim, akkor nem kerülök ebbe a helyzetbe, mert kettőnk közül valamelyik csak észreveszi.

Peppermint az óvodai szülői értekezleten értesült a gyerekek Fradi uszodában elszenvedett balhéjáról, ahol a fontoskodó és rendezkedő portás miatt a csoportnak végig kellett szenvednie, ahogy a hülye felnőttek ordibálnak és mocskolódnak.

Szóval a Fradi uszodájában (ezt még leírom párszor, hogy mindenki jól megjegyezze, hová ne menjen) a szokásos öltöző helyett egy kisebb öltözőbe tessékelte a feltehetően csókos portás az aznap valamelyest kisebb létszámú ovissal megérkező óvónénit és dadust, mert ő vélhetően olyan nagy ember, aki ezt eldöntheti.