Egyre nehezebb olyan filmet találni, amit érdemes moziban megnézni, és egyre nehezebb elviselni a parasztokat, akik a telefonálástól sem riadnak vissza film közben. Bár a jelenség 10 évvel ezelőtt tetőzött igazán, az okostelefonos twitterezés sem sokat segít a helyzeten. Austinban ezt már 1997-ben felismerték, és szigorú házszabályt hoztak a Drafthouse moziban. A filmek elején lévő figyelmeztetést a késve érkező sutyerákok nyilván nem is láthatják, úgyhogy kétszer is szóltak a film közben üzeneteket író nőnek a texasi Alamo Drafthouse Theater munkatársai, mielőtt kitették volna a moziból. A csaj persze kiakadt, merthogy a pénzét sem kapta vissza, és hazafelé kurvaanyázva felhívta a vezetőséget a panaszával. Ebből született az új figyelmeztetés, ami egyben a létező legjobb reklám mozinak:

A Sonynál úgy tűnik a PS3 és a jövőbeli konzolok felé orientálódnak inkább, a PSP-sek egyre kevesebb játékot kapnak, lassan leépítik őket. BeBének sikerült tavaly egy kék PSP-t szereznie, amit már cserélni sem tudnak, mert az országban nincs belőle több. Persze az is érdekes, hogy míg az Apple-nél újra cserélik és leárazva árulják a szervizbe beadott, aztán megjavított gépeket, a Sony cserekészüléknek használja ezeket:

2010. októberében vásároltam egy kék színű Sony PSP-3004 készüléket, amely a garanciális időn belül meghibásodott. A support-oldalon kiválasztottam az egyik garanciális szervízt (RMD-Elelctronic Kft. Bp. III. kerület Tímár utca 8/b.), ahová 2011.05.20-án elvittem a készülékemet. A szervizestől - aki átvette a készülékemet - az alábbi tájékoztatást kaptam:

1. A készüléket Magyarországon nem javítják, hanem kiküldik külföldre. (Én már ezen is elcsodálkoztam, hiszen számos olyan szervíz van hazánkban, ahol szakszerűen tudják javítani ezeket a termékeket. Kérdem én: a Sony miért nem olyan szervízzel szerződik, amelyben a szakemberek értenek ezeknek a készülékkeknek a javításához? jó mindegy)

2. Mivel a szervizelés (a külföldi javítási helyszín miatt) több hetet is igénybe vehet, ezért idén május óta a PSP készülékeket 3 NAPON BELÜL CSERÉLIK. Ez azt jelenti, hogy beadom a psp-et és egy már korábban megjavított készüléket kapok vissza, vagyis valaki másét, nem pedig a sajátomat.

Pénzt szedni nem őrzött parkolásért pofátlanság, ha pedig még adót is csalnak vele, akkor duplán. Zoz a Velencei-tónál futott bele egy kis okosságba:

A hétvégén volt szerencsém egy napot a Velencei-tó partján eltölteni. Kocsival érkeztem, és egészen konkrétan itt tettem le az autót (strand utca). Ez a rész szabadstrand, viszont a parkolásért fizetni kell. Ezzel nincs is semmi gond. Az viszont már kicsit meglepett, hogy nem óradíj van, hanem van egésznapos, meg délutános jegy, de ez is elfogadható. Az egésznapos jegy ára 980 Ft. Ha ennyi, hát ennyi, mit lehet tenni. Az viszont szerintem egyáltalán nincs rendben, amit ma reggel vettem észre.

Közel a vég! Gábor leveléből kiderül, hogy a biztosítók már olyan extrém lehetőségektől sem rettennek vissza, ha nemfizetésről van szó, minthogy kijelentsék, az álló gépjármű valójában nem automobil, hanem "nem fokozott veszélyforrású tárgy". Parkolóban koccolták le amúgy ajtóval a szomszéd "tárgyat", amire a biztosító csak CASCO esetén óhajtana fizetni:

Az albérletünkben egy közös légterű garázsban állunk a főbérlő édesanyjával. Egyszer gépjárművünkbe történő beszálláskor a gyermekek rányitották a hölgy kocsijára a mi kocsink ajtaját, lett rajta egy horpadás. Annak rendje módja szerint bejelentettük a kárt a mi felelősségbiztosításunk terhére. Küldött a Generali egy másik bejelentőt, azt is kitöltöttük, visszaküldtük. Felhívták a hölgyet, hogy adnak a javításra 27.000.- forintot. A hölgy közben már egyeztetett egy javítóműhellyel, ahol nagyjából 30-40 ezerre becsülték a kárt, ezért a hölgy nem választotta az utalást, azt kérte, hogy hadd javíttassa meg a kocsiját és számla ellenében a biztosító pedig fizesse ki. No erre küldték a mellékelt kedves levelet. A levelet nem tudom minek venni. Viccnek talán jó, de inkább erőltetett, válasznak, vagy kárrendezési javaslatnak viszont vicces.

A Homár őszíntén sajnálja a rengeteg T-történetet, de még így is kábé csak minden harmadik kerül a blogra. Biztos túl sok az előfizető, mert a határtalan debilitás, amit a túlterhelt/kialvatlan/boldogtalan/akármi ügyfélszolgálatos kollégák csinálnak, az leginkább a szabotázs-kategóriájába tartozik, kivéve, persze, ha direkt csinálják. Például, hogy legyen még visszakapcsolási díj is, miután 5 hónap alatt nem sikerült többféle kommunikációs csatornán többször kezdeményezett vezetékes telefon lemondását végrehajtani. Azóta eltelt még 2 hónap persze:

Tisztelt T-Home!

2010. november 9-én lemondtam az önöktől megrendelt vezetékes telefonelőfizetésemet. Ehhez a budapesti Westend bevásárlóközpontban található irodájukban szerződést módosítottunk, alá is írtam rengeteg példányban, önök le is pecsételték, ahogy azt a nagybetűs Hivatalokban szokás. Ezt követően azt a rendkívül bonyolult műveletet, hogy a módosított szerződésnek megfelelő díjról szóló csekket küldjenek ki, nem tudták megoldani sem a novemberi, sem a decemberi számlát illetően.

Árpádnak nincs szerencséje új HP laptopjával. A vadiúj gépben napokon belül meghibásodott a merevlemez, annak cseréje után pedig rövidesen a tápegység csatlakozója pusztult el. Amikor azt is megjavították, kiderült, hogy a képernyő összekarcolódott valamelyik munka közti fázisban, és a kijelző is két ponton törött alul. A HP szerint viszont ez már így érkezett hozzájuk (melyik alkalommal a 3 közül?), és hogy 50 ezer forintért szívesen megjavítják:

2011.03.23.-án vásároltam egy új HP G62 típusú laptopot, mivel a régi lassan 4 éves Fujitsu-Siemens laptopomnál a HDD Sentinel jelezte, hogy a merevlemezem lassan, de biztosan meg fogja adni magát. Gondoltam a mostani laptop régi is már, kopottas is mát, nem foglalkozok a winchester cserével, inkább veszek egy újat. Körbenéztem, és a HP G62 2 év garanciával jó választásnak tűnt. A problémák viszont már pár nappal a hazavitel után elkezdődtek, mikor a HDD sentinel az új pár napos gépnél is jelezte hogy a winchester nem OK. Telefont ragadtam, felhívtam a HP ügyfélszolgálatot, ahol nagyon készségesen és kedvesen segítettek, elmondták hogy milyen (a gépre alapból telepített) teszteket futtassak le, és mikor kiderült az eredmény (azaz hogy a HP házi tesztje szerint is hibás a HDD) rögtön futárt rendeltek. Futár jött, elvitte a gépet, ami 2010.04.05.-én beért a Flextronics -hoz  06.-án pedig már vissza is adták a futárcégnek  a beszerelt új HDD-vel. Örültem, minden működött, rendben volt.

Sajátos kerekítési rendszerrel találkozott Péter Siófokon. Egy dolog, hogy az országban talán egyedülálló módon hétfőtől vasárnapig éjfélig kell fizetni a parkolásért, de hogy csak félórákat lehet fizetni, viszont visszaadni nem tud, így tehát 310 forint ugyanúgy 30 percnek számít, mint 160 forint, az azért elég középkori:

A siófoki lehúzos parkolással kapcsolatos élményemet szeretném röviden megosztani Veletek. Mert azt elfogadom, hogy a Balatonnál minden drágább - de azt nem, ha nem az az ár van feltüntetve, amibe kerül a szolgáltatás. Tehát: Petőfi sétány, parkoló. Lényeges adatok feltüntetve az órán. Parkolás szezonban 07:00 és 24:00 óra között. Óradíj: 320 Ft. Eddig rendben. Most jönnek a turpisságok.

Azért a jóízlésű viccnek is van határa. Láttunk már laza ügyfélszolgálatosokat, de amit Dóra a Philips Magyarország nevében kapott, az már durvább, mint egy diszlexiás Szerencsekerék-gála. Nem, az ügyfélszolgálatos nem külföldi és nem fordítógép (a teljes eredeti levél a képre kattintva jön elő):

Mellékelten küldöm a Philips Magyarország ügyfélszolgálatának egyik gyöngyszemét. A kedves ügyintéző fogalmazásán (nem bírunk) és helyesírásán kívül az is figyelemre méltó szerény véleményem szerint, hogy arra is képtelen, hogy megértse, amit irtam neki. Érdekelne minket a felsőbb vezetők véleménye is, hogy mit gondolnak erről, hogy ilyen ügyfélszolgálatosok képviselik a céget, de egyelőre még nem sikerült őket utolérni.

Jobb, ha mindenhol hozzászoknak a nem papírpénz alapú fizetéshez, lesz itt még második cserekereskedelem. Különösen idegesítő, ha saját kiadású kupont nem fogadják el a cukrászdában az "akciós" reggelire:

Az alábbi kellemetlen élmény a budapesti Ferenc téren levő, Piazza di Francesco nevű cukrászdában. Az anyagi kár csekély (kb. 700 Ft, a végösszeg 23%-a).

Kuponnal a zsebünkben kerestük fel a helyet. A bejárati ajtóra ki voltak ragasztva a kuponfelhasználási feltételek; például az, hogy akciós és kedvezményes áru és borravaló kuponnal nem fizethető. A teljes kiragasztott tájékoztatót végigolvastuk, majd az étlapról kiválasztottunk két reggelit. Mikor a reggelihez tartozó teák fajtái iránt érdeklődtünk a felszolgálónál, ugyan megkaptuk a választ, de türelmetlenül és lekezelően szólt hozzánk, megjegyezve, hogy ez egyébként az étlapon is rajta van. Ezen még nem háborodtunk volna fel különösebben (csak borravalót nem adtunk volna), de az igazi bunkóságot csak fizetéskor kaptuk. A felszolgáló nem engedte, hogy kuponnal fizessünk, ugyanis szerinte a reggeli akciónak számít.

Miklós egy újabb zseniális termékönmeghatározást fedezett fel. A CBA napraforgó étolaj elég egyértelmű elnevezés lenne, ha nem kukoricaolajból készülne. De miért?

Statisztikai adminisztrációval bajlódok éppen, és szükségem volt az étolaj vámtarifaszámára. Rá is kerestem a neten, ahol a következő találat lett az első.  A linken ott virít a CBA napraforgó étolaj fantázianevű készítménye. Azért mondom, hogy fantázianevű, mert a mellette szereplő vámtarifaszámról kiderült, hogy nem a napraforgó étolajat jelöli, hanem egész pontosan ez a megnevezés tartozik hozzá:
 
"Más, finomított kukoricaolaj nem műszaki vagy ipari felhasználásra"
 
Hogy a VTSZ szám lett-e elrontva, vagy az üvegben nem az szerepel-e, ami rá van írva, nem tudom. További jó étvágyat mindenkinek.

Legalább nem gépolaj, ennek igazából örülni kéne.