Van, ahol sosem nézik meg a kéményeket, csak beszedik a védelmi pénzt.
Veri a kaput, kiabál, dobálja a kutyát, hogy ugasson (csengő minálunk ugyanis nincsen, mert egyrészt azt szeretem beengedni, akit magamtól hívok, másrészt időnként úgyis kinézek), szóval zajong. Kimegyek, nem látszik kéményseprőnek, civilruhában van, biciklivel, aktatáskával. Mondom neki, nem veszünk semmit, megismerem persze, minden évben ez a faszi jön, levesz párezerre, amit sajnálok tőlük ugyan, de hatalmukban áll baszogatni, sőt feljelenteni a jegyzőnél, úgyhogy végül oda szoktam adni. Csak most felidegesített, hogy dobálja a kutyát, gondoltam, megviccelem.
Előadja amit akar, mondom, ember, elkésett, idén megcsináltam magam a felülvizsgálatot, nem jár maguknak pénz. Az nem lehet, hát itt csak ő adhat ki alkalmasságit, meghát hogyhogy megcsináltam, miazhogy megcsináltam, hát az nem úgy van. Mondom, szakikám, eszembejutott, hogy szigorlatoztam tüzeléstechnikából, hő és áramlástanból, tartószerkezetet is tudok méretezni, füsttömörséget számolni, úgyhogy kiszámoltam, jók ezek a kémények, menjen isten hírével.
Dehát neki a pénzt be kell szedni, mert ha nem, akkor majd máshogy lesz ez lerendezve. Nabaz, ezt eddig csak elszámolási vitában hallottam, közvetlenül a verőemberekkel való fenyegetés előtt. Mondom, ember, kifogásolja a szakmai kvalitásomat, maga mit végzett, mielőtt kéményseprőipari díjbeszedő lett magából, ha jobban ért hozzá, én elfogadom, egyből hozom a pénztárcám, de mutasson már valami oklevelet, vagy mittudomén.
Hát, hogy neki van megbízólevele a megyei tüzeléstechnikai cégtől, meg különben is, ez nem úgy megy. De, mondom mostantól így lesz.
Ideállít nekem minden évben, majdnem öltönyben, be se jön az udvarra, csak kitölti a papírt, beszedi a pénzt, sose nézi meg, amit elvileg megvizsgál, ennyi erővel postán is küldhetnék a csekket, vagy tudjamit, szedjék be inkasszóval a számlámról, na viszlát, mielőtt kiengedem a kutyát.
via: ekkerjoz
Az utolsó 100 komment: