Az IMEI-szám ellenőrzése lehet, hogy segít használt/szürkeimport telefonok vásárlásánál, de az ellen sajnos nem véd, ha gyárilag hibás a hivatalos viszonteladóknál vásárolt készülék, mint azt elég sok esetben láttuk. Naiv ügyfél Nokia Lumia 925-öse a túlvilággal is kommunikál vagy valahogy becsatornázza a sötét energiákat, mert pár perc után eddig minden civil tesztalanynak lezsibbadt az arca. A szerviz szerint azonban nincs probléma az akkumlátorral, így semmi mással se lehet gond. Második nekifutásra már be sem vették kivizsgálásra a Telenor-üzletben, elhajtották a Nokiához, ahol ugyan bevették, de kifogyott a cseretelefon. A Telenorban viszont már nem tudnak póttelefont adni, mert nem náluk adta le:

A történet idén november 4-én kezdődött. Vettem a telenornál egy nokia lumia 925-ös telefont két év hűségre egy elég drága csomaggal együtt (flow total 1 – 9900Ft/hó). Már kezdettől fogva furcsa fizikális érzéseim voltak a készülékkel kapcsolatban. Félreértés ne essen elég régóta használok mobilt és soha eddig nem tapasztaltam hasonlót. Már viszonylag rövid, pár perces beszélgetés után úgy éreztem zsibbad az arcom és a fejem. Ami hamarosan átcsapott fejfájásba és fülfájásba (a telefon normál hangerőre volt halkítva) is. De amikor nem telefonáltam, csak simán zsebben hordtam a telefont, akkor is folytatódott a nem normális dolgok sora. A combomon azon a részen, ahol a telefon volt égető-zsibbasztó érzést tapasztaltam (a készülék ellenben normál hőmérsékletű volt, nem volt melegebb).

Ezek után már több családtagot és ismerőst is megkértem, hogy próbálják ki a készüléket, hogy velem van-e baj vagy tényleg nincs rendben valami. Volt akinek direkt úgy adtam oda, hogy nem mondtam semmi előzményt, nehogy placebó hatása legyen. Kivétel nélkül mindenki 2-3 perc után mondta, hogy valami nem stimmel, valami van a mobillal. Ugyanazt tapasztalták mint én.

Írtam a nokiának, ők köszönték, hogy írtam nekik és javasolták keressek fel egy szervizt. Mivel nem akartam további egészségügyi kockázatnak kitenni magam, úgy döntöttem visszaviszem a telefont az üzletbe, ahol vettem. Ekkor november 19-ét írtunk. Szkeptikusan ugyan, de bevették a készüléket és készült jegyzőkönyv is, amin szerepelt a hibajelenség részletesen. Én azt kértem, hogy cseréljék ki egy másik lumiára a mostanit. Megfelelő cserekészüléket csak nagy nehézség árán voltak hajlandóak adni. Amit kaptam, azon is az előző tulajdonos vagy bérbevevő összes személyes adata megtalálható volt. Kértem, hogy a telefont nullázzák már ki legyenek oly szívesek. Ennyit a telenorról és a személyes adatok védelméről és kezeléséről…

Három hét elteltével kaptam egy „kedves” sms-t, hogy a telefont vegyem át 3 napon belül, különben kölcsönzési díjat számolnak fel a cserekészülékre. December 8-án vettem át a telefont egy újabb jegyzőkönyv (jabil) kíséretében a vásárlás helyén. Közölték, hogy a telefont bevizsgálták és az ég világon semmit baja, így cserére sem vagyok jogosult és köteles vagyok a telefont átvenni, menjek isten hírével.

A jabil-os jegyzőkönyvön megdöbbenve látom, a következőket: „vevő által észlelet hiba: töltés/akkumulátor hiba”. Jelzem ezt az ügyfélszolgálatosnak, aki csak a vállát vonogatja és sajnálkozik, de ő nem tud mit tenni higgyem el. Mondom, akkor gyakorlatilag semmi nem csináltak a készülékkel, mert egy általuk kreált hibára vizsgálták meg a telefont, amivel ugye semmi baj nem volt eredendően. Az ügyfélszolgálatos csak azt ismételte, hogy nem tudja kicserélni. Azt javasolta forduljak a nokiához, mert ők tudnak olyan papírt adni, amivel cserére leszek jogosult a szolgáltatónál.

Fogtam a telefont, a nagy adag papírt és eljöttem. Másnap december 9-én már nyitásra ott voltam az astoriai telenor üzletben, hogy akkor lesz ami lesz, beadom újra a mobilt vizsgálatra. Az ügyfélszolgálatos hölgy a maga bunkó stílusában közölte, hogy nem veszi át a telefont, vigyem márkaszervizbe. Hoppá! A szolgáltató függő telefonomat a szolgáltató a garancia időn belül már át sem veszi… Szép. Nagy kegyesen megadta a legközelebbi nokia szerviz címét. Elmentem hát oda.

Ott megint szkeptikusan fogadták a dolgot és jelezték, hogy ismét csak a jabil-hoz fogják küldeni a telefont, mást nem tudnak tenni. Mondtam rendben, csak vizsgálják arra, amit kérek ne másra, ha egy mód van rá.

Következő döbbenet: közli az ügyfélszolgálatos, hogy nem tud cserekészüléket adni mert kifogytak. Már úgy voltam, hogy mindegy mit ad, csak telefon nélkül ne maradjak a végére. Nem tud semmit adni és egyébként sem köteles adni cserekészüléket, mert a törvény nem kötelezi erre… Beadom vagy sem a mobilt teszi fel a kérdést? Jó valahogy megpróbálom megoldani, csak legyünk már túl ezen. Beadtam. Javasolta írjak a nokiának, hogy mindenképpen erre a hibára nézzék a telefont, nehogy újabb félreértés legyen. Köszi.

Délután visszamentem a telenorhoz, hogy most akkor mi van? Ők ugye nem veszik be a telefont, küldenek a nokiához. A nokia nem ad cserekészüléket. Mégis hogyan vegyem igénybe a szolgáltatást telefon nélkül? Ekkor már az üzletvezetővel csevegtem kedélyesen. Ők meglepő módon nem tudnak mit tenni, annyit elismernek, hogy hibázott az astoriás kolléganő, hogy nem vette át a telefont, de mivel nem a telenorba adta le a készüléket, így nem tudnak adni cserekészüléket sem. Oldjam meg én, nekik különben sem kötelességük cserekészüléket biztosítani, csak ők olyan jófejek általában, hogy ezt megteszik a kedves ügyfélért.

Kérdezem, hogy akkor valamivel tudnak-e kompenzálni, mert ugye a szolgáltatásért fizetek csak igénybe venni önhibámon kívül nem tudom. A válasz: a SIM-kártya nálam, a szolgáltatás él… Kérem tőle, hogy akkor mutassa már meg, hogy telefon nélkül, csupán SIM-kártyával hogyan tudom az élő szolgáltatást igénybe venni? Tegyem a fülembe a kártyát vagy a számba vagy mi???
 
Tehát most ott tartok, hogy fizetem a szolgáltatónak a készülék részleteit és a havidíjat is. Csak se telefonom nincs és igazából telefonálni sem tudok már…