A fenti fotó nem valami művészeti projektből származó illusztráció, hanem az alábbi sztori csatolmányaként érkezett "Kijelzők javítás előtt és után, 10 percnyi Facebook „beégve”.jpg" nevű fájl tartalma, szóval maga a színtiszta valóság. A sztori elsősorban az LG G4, G5, G6, V10 és V20 típusú készülékek tulajainak tanulságos, a többiek leginkább azt lássák meg, hogy nem kell feladni, még, ha nem is egyértelmű néha, hogy mi a siker.

A Békéltető Testületre vonatkozó állításokkal viszont nem értünk egyet. A Békéltető egy lehetőség, ahol jó esetben megegyezés születik egy zűrös ügy mihamarabbi lezárására a költségekkel és az évekig nyúlással fenyegető pereskedés helyett. Ha nem jön össze a megnyugtató megállapodás, még mindig lehet bíróságra menni. Vagy mondjuk nem vásárolni többet olyan vállakozástól, amelyikről lehet tudni, hogy nem együttműködő.

LG csúcstelefonok kijelző típushibával, avagy a gyártó sajátos garanciakezelése

Tisztelt Szerkesztő, tisztelt Olvasók! Az alábbi történet több szempontból is tanulsággal szolgálhat... Ha a gyártócég számára fontos az ügyfél elégedettség, és a mostani nyilvánosabb publikálás kapcsán változtatna álláspontján, akkor az segítség lehetne azok számára is, akik ugyanúgy jártak a szóban forgó készülékkel, mint jómagam. Van, akinek már meg sem próbálták a javítást, mondván: „a kijelző csere nem oldaná meg a problémát”…

Íme, a sztori:
LG V10 okostelefonomon hat hónap használat után vettem észre először az átmeneti ideig tartó, fátyolos kijelző beégés („ghost image”) hibajelenségét, ami már kb. 5 perc használat után látható a kijelző azon részein, melyen előtte statikus részek (pl. a felső értesítési sáv elemei vagy az applikációk bal és jobb oldalon látható kerete) voltak megjelenítve, és csak akkor szűnik meg, ha a kijelzőt legalább 20 percig nem használom.  

Ez a folyamat egyre erősödött és zavaróbb lett, ezért a jótállási idő lejárta előtt felkerestem az LG ügyfélszolgálatát e-mailen valamint 9 db fotót mellékeltem a hibajelenségről. Majd elvittem az okostelefont az LG Központi Márkaszervizébe, ahol a készülék 15 napot töltött, s ekkor egy új előlapot, tehát így egy új kijelzőt kapott. (Valamint egy új akkumulátort is.) Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az új kijelző az első használattól kezdve ugyanúgy produkálja a hibát, mint ahogyan azt a régebbi tette!

Újra felkerestem a Márkaszervizet, kérve a készülék tényleges javítását. A javítás nem történt meg, csak egy telefonhívást kaptam, hogy keressem az ügyfélszolgálatot a probléma megoldásához. Így tettem: e-mailen ismét vázoltam a problémát, s egyben mellékeltem újabb 2 fotót: az egyiken a régi kijelző 6 hónaposan; a másikon a vadonatúj, alászorult buborékokat tartalmazó, védőfóliával lefedett látható – mindkettőn ugyanazon kijelző beégéses hibával. Mivel választ nem kaptam, ezért a márkaszervizben újabb 5 napot, érdemi javítás nélkül eltöltött okostelefont elhoztam, s egyben a vásárlók könyvébe bejegyzést tettem, melyben kértem a készülék tényleges javítását, vagy annak cseréjét.

18 nap múlva, az LG Electronics Magyar Kft-től azt a választ kaptam, hogy egyeztettek a korábbi készülékjavítást végző kollégáikkal, a termékcsoportért felelős mérnökükkel, a szervizközpontjuk vezetőjével, illetve a jogi osztállyal is, és az alábbiakról tájékoztattak:

az Ön által tapasztalt jelenség valós, viszont készülékéhez csak olyan kijelző rendelésére és beépítésére van lehetőségünk, melyet korábbi javításunk során is használtak. Tekintettel arra, hogy a javítás nem jelent tartós megoldást az Ön által tapasztalt jelenségre, ezért – a jogszabály adta lehetőségekhez híven – engedélyeztük készülékének cseréjét, hiszen az újabb javítások költségei, már aránytalan többletköltséget eredményeznének a készülék valódi árához viszonyítva. A készülék cseréjét – tekintettel arra, hogy azt nem Társaságunk kereskedelmi tevékenysége során értékesítette – az a kereskedő köteles bonyolítani, aki a fogyasztói szerződést kötötte Önnel.

Tehát tudnak arról a kijelző típushibáról, amely az LG G4, G5, G6, valamint a V10 és V20 típusú okostelefonoknál is felbukkant már, de nem tesznek érte semmit, csak lepasszolják az egészet a vásárlónak, hogy az oldja meg a kereskedővel a problémát úgy, ahogy tudja.

Ezek a felbukkanó típushibák már több, mint másfél éve jelen vannak, de az alkalmazott Quantum diplay-t, a világ legnagyobb IPS LCD gyártója (LG Display) a mai napig nem javította ki. Több kérdés is felmerülhet:
- Milyen minőségbiztosítás létezik egy olyan Márkaszerviznél, ahol a kijavított készüléket ugyanazzal a hibával adják vissza?
- A kereskedővel oldja meg a vevő a problémát, de mégis hogyan?
- Hogyan tudná bárki is kijavítani a típushibás kijelzőt, ha maga a gyártócég sem képes erre?
- Hogyan cseréltesse ki a készüléket a vevő, ha azt már nem forgalmazzák?
- Ha az új készülékben is ugyanazon kijelzőt használják, mégis ki garantálhatná azt, hogy a hibajelenség nem fordul elő újra?
- Ha az LG - a világ legnagyobb IPS LCD kijelző gyártójaként - elismeri a kijelző típushibáját, - amit szerényen csak „jelenségnek” nevez - akkor a hibajelenség megjelenésekor miért nem kártalanítja a vásárlóit? Függetlenül attól, hogy azok milyen értékesítési láncon keresztül vásárolták meg a prémium szintű és ár fekvésű készülékeket.

A papírok sorát az LG-től egy felajánlott, de csak külön kérésre, az LG Központi Márkaszervize által elküldött „Jegyzőkönyv/ szakvélemény” zárta, melyben azt írták, hogy

Az LG Márkaszerviz bevizsgálása alapján kérjük a készülék készletről történő cseréjét!

Már jó ideje nincs készleten a V10!

Valamint:

A alábbi állásfoglalással és a készülékkel együtt kérjük a ügyfelet a vásárlás helyére vissza fáradni!

„A ügyfél” pedig innentől kezdve azt csinálhat, amit akar, esetleg – ahogyan azt a panaszkönyvi bejegyzésre írt válaszlevelük végén megemlítették:

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további panasza lenne, úgy azzal a területileg illetékes Békéltető Testülethez fordulhat…

Többször egyeztettem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel, s azt a választ kaptam, hogy a Békéltető Testület az EU kérésére létrehozott látszat intézmény, azon még megjelenni sem kötelező a feleknek, sőt, az ott született határozat egyik fél számára sem kötelező érvényű. Próbáljak megállapodni a kereskedővel, ellenkező esetben csak polgári peres úton rendezhetem a problémát.

Mivel nem volt szándékom több évig bíróságra menni egy bizonytalan összegű kártérítési összeg reményében, ezért „vissza fáradtam” a vásárlás helyére. Az eladót nem érdekelte az addigra már dossziéban tartott papírok garmadája, a telefonhoz egy olyan, régebbi típusú kijelzőt szándékozott beszerezni, ami még nem produkálja a hibajelenséget. („ghost image”)

Kiderült, hogy 90 ezer forint lenne, több, mint kétszer annyi, mint az a beégésre hajlamos kijelző, amit az LG Központi Márkaszervize fizetős javítás keretében cserélne. Az összeg hallatán mondtam, hogy nem szeretnék egy jótállás alatt lévő alkatrész cseréjéért fizetni. Az eladó ekkor közölte, hogy ő ezt nem is mondta, csak döntésem el, hogy kérem -e a javítást, vagy elfogadok ekkora összeget készpénzben.

Kértem egy nap gondolkodási időt, majd közöltem, hogy lemondok a V10-ről, de kérek egy pici korrekciót a felajánlott áron, ami végül 97 ezer forint lett. Így tehát (ekkor már a három alkalom alatt, összesen 39 napot kellett nélkülöznöm a készüléket) végleg búcsút intettem az okostelefonnak. A vásárlási vételárnál 35 ezer forinttal alacsonyabb összegű készpénzt kaptam, így "csak" ennyit buktam a készüléken. (132.000 Ft kontra 97.000 Ft) Azonban, körülbelül egy évig használhattam azt, igaz, fél évig a jelzett - egyre erősödő - kijelző típushibával.

A hibajelenség megjelenéséig nagyon kedveltem a V10-et, maximálisan respektáltam az audió képességeit, azonban most csalódtam az LG-ben, annak probléma kezelésében, és szervizében. Az egész történetben a legkorrektebb a GSM bolt maradt. A csattanó az egészben az, hogy csak ez az üzlet volt hajlandó érdemileg kártalanítani egy olyan telefonnal kapcsolatban, aminek gyártója „mossa kezeit.”

Kedves LG! Önök szerint azoknak a vásárlóknak, akik prémium árat fizettek azon prémium okostelefonokért, melyekben a típushibás Quantum kijelzőn már pár perc használat után megtapasztalhatják a beégett szellemképet, „Is Life Good”?…

Meta M.

Kedves Homár Olvasó!

A márkaszerviz tájékoztatása a jogszabályoknak megfelelő volt, mert a fogyasztó a jótállási, illetve szavatossági igényeit az eladóval szemben érvényesítheti. A termékhez kapcsolódó számlán, illetve a jótállási jegyen megtalálható az eladó gazdasági társaság neve és székhelye is. Az igény bejelentése törtéhet személyesen vagy írásban. Ha az igényt a kereskedő nem teljesítette volna, a fogyasztó ebben az esetben is fordulhat választása szerint az illetékes békéltető testülethez vagy közvetlenül a bírósághoz.

A szerviz levele alapján az eladó a szavatossági/jótállási igényt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezelte amikor elsődlegesen a hiba kijavítását ajánlotta fel. A jótállási igények közül végül a tartalma alapján a szerződéstől történő elállás valósult meg.

A fogyasztó ilyen esetekben a termék gyártójával szemben is jogosult igényt érvényesíteni a termékszavatosság szabályai alapján. Ezen szabályok alkalmazásakor a termék forgalmazója is gyártónak minősül. A termékszavatosság szabályai szerint a fogyasztó követelheti a gyártótól (forgalmazótól) az általa történő forgalomba hozataltól számított két éves határidőben, hogy a termék hibáját javítsa ki. A gyártó ebben az esetben a kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető vagy a hibát jogszabály, illetve hatósági előírás okozta.

Bízunk benne, hogy a visszakapott vételáron vásárolt következő készülék már megfelelően fog működni.