A Citibank árváinak panaszai annyiszor bukkantak fel az elmúlt hónapokban nálunk, hogy kezdem sajnálni, hogy anno nem próbálkoztam a bankkal. Igaz, akkor mára az Ersténél találtam volna magam, ami a panaszok alapján sokszor nem egy leányálom. Akinek van jó tippje, mihez kezdjen az ember a tízezres nagységrendű aprójával, ne tartsa magába!

Elégedett(len) volt Citi-s ügyfél az Erste köreiben...

Az index.hu közel fél éve már megírta a tíz leggyakoribb problémát, amivel a Citibank átvett ügyfelei szembesülnek, most hozzátennék egy 11.-et.

Piciny 2 fős háztartásunkban, időről-időre jelentős mennyiségű aprópénz gyűlik össze, mert napjaink végén egyszerűen csak kiürítjük a zsebünkből és félretesszük (nyaraláskor, karácsonykor jól jön +40,50,60-ezer forint). Nap közbe nem szoktam-, nem is tudok-, s nem is akarok elkölteni ennyi aprót, amennyit a boltok rásóznak az emberre és parkolásért is mobillal fizetek, ha szükséges. Most egy kisebb mennyiség gyűlt össze, Citi-s időkben, volt hogy 50-60e is megvolt.

Az egykori Baumax helyére benyomult osztrák bútoráruházlánc 2 éve ősszel nyitotta meg első üzletét Magyarországon. Azóta kétszer szerepelt a Homáron. Az alábbi levél alapján ez vagy úgy történhetett, hogy eleve kevés vevő teszi ki magát ennek az elszántsági versenynek, vagy történt valami, amitől mostanában változtak a dolgok az áruházban. Reméljük az utóbbi, és ezzel el is értük a gödör alját.

Szocialista retró a Mömaxban

Sajnos tavalyelőtt a legendás Jégbüfé megszűnésével eltűnt az ország talán utolsó szocialista retróbárja. Ki ne emlékezne rá? Egy sort végigállva tudtunk rendelni, aztán a következőt kivárva kiadta valaki az minyont, majd ha ezt túléltük, lehetett a kasszánál is sorban állni. (majd állva behabzsolni mindent). Nem volt az a „műkedvesség” a dolgozók arcán, az őszinte (enyhén bunkó) kiszolgálás adta meg a hely igazi hangulatát. Azok a keserű, de mégis valahogy szép napok!

De hová menjen most az ember, ha szeretne kicsit nosztalgiázni?

Javaslom a retróhangulat szerelmeseinek a Mömax áruházakat!

Külsőre ugyan akár egy svéd bútorüzlettel is összetéveszthetnénk: szépen kialakított kiállítótér, labirintus szerű kialakítás, nappali – hálószoba – konyha stb. osztályok. De hol lehet itt a bútort megvenni? Rejtélyes… Felettébb rejtélyes.

Vágányember legyen, aki ezt érti! Az még oké, hogy online vásárolt vonatjegy is csak személyesen váltható vissza, de innentől kész lidércnyomás az egész. Miért nem tudják az információban, hogy hova kell menni? Kelenföld? Déli? Keleti? Tök nem mindegy. És mi az, hogy csak az utazás előtt egy órával lehet visszaváltani? Nem beszélve a levél ezen részről: "benyújthatom a visszatérítési igényem, de azt nem fogadják el, mivel nincs csatolva hozzá a menetjegy, amit ugye online vásároltam, és okostelefonról mutatható be."  Rákérdezünk, hogy ez tényleg így zajlik-e normális ügymenet szerint.

Kedves Tékozló Homár!

Mivel hasonló sztorit nem találtam még a blogon, ezért gondoltam megosztom veletek, hogy mi történt velem csütörtökön, amikor Intercity vonattal szerettem volna Komáromba jutni, majd Révkomáromból tovább utazni a szüleimhez. A történet kicsit hosszú lesz, de körülbelül ilyen hosszan tartott az egész ügyintézési folyamat is.

Mióta létezik a MÁV-START internetes jegyvásárlása, (és mióta a Budapest-Komárom-Győr-Sopron/Szombathely vonatokra a zsúfoltság miatt sosincs a jegypénztárakban helyjegy) azóta én online vásárolom meg a jegyemet Komáromba. Így történt ez most is. Munka után szerettem volna a szüleimhez utazni Felvidékre. Megvettem a jegyem előre a Keletiből induló Intercity vonatra, amire én Kelenföldön száltam volna fel 18:25-kor. Sajnos csak szálltam volna, mert a járat ismeretlen okok miatt 40 percet késett a Keletiből, s mivel nem jött, én úgy döntöttem nem szállok fel rá, mivel a Révkomáromból induló utolsó, 19:46-os járatot már nem értem volna így el. Ottragadtam volna a városban. Gondoltam semmi gond, a késés miatt visszakérem a jegyem árát, vagy annak legalább egy részét.

Robi talált Budán egy parkolási senki földjét, és úgy gondolta, akkor az az övé lesz, amikor arra jár. Persze jól megbüntették, ő meg úgy döntött, tovább teszteli a rendszert. Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Kedves Homár,

parkolásos sztori rég volt már, és akkor miért ne legyen az enyém, ugye.

Szóval nemrég a 12. kerületben, az Apor Vilmos tér közelében találtam egy jó kis parkolóhelyet, ami a szándék szerint valószínűleg a fizetős övezet része lenne, de a kirakott táblák szerint egyértelműen nem az. A GoogleMaps mellékelt képén a bűntett helyszíne látható: Szendi utca eleje, egyirányú felfelé, baloldalt ott latható, ahogy felfestve végződik az a parkolóhely, ahol elkövetőileg tartózkodtam, majd egyértelműen UTÁNA, feljebb az utcában a fizetős zóna kezdetét jelző tábla jobb szélen.

Telekommunikációs modernizálásba fogott a cég, amit egy szanálással, valamennyi amortizálással és némi likvidálással foganatosított a Telekom. Lendületes beszámoló következik remek hasonlatokkal és nagy megfejtésekkel.

Történt, hogy a naiv 22 éve kiválóan prosperáló családi cégünk úgy gondolta, hogy lecseréli az ósdi telekomos ADSL-t egy kábelre. Mi hülyék azt hittük, hogy átkötik a kábelt és minden marad a régiben, hát nem.

Először is kiosztottak két teljesen új számmal ellátott telefonvonalat, és mindeközben nemcsak az email címeinket törölték, hanem annak teljes tartalmát is. Probléma? Csak csupán annyi, hogy naponta kb. 100 telefonhívásunk van, az összes létező elérhetőségünket az összes partnerünk (belföldiek, külföldiek) ismeri, a régi email címek törlésével gyakorlatilag bevittek egy gyomrost a cégnek, amitől egy kicsit összeroskadtunk. A levelek tartalma hála Istennek megvan, mert volt outlookos biztonsági mentés (kivéve azok, amiket nem töltött le a levelező a szerverről), de a régi címeink elvesztek. Mindezek mellé a telekom kiosztott egy általuk kitalált új céges email címet, ami köszönő viszonyban sincs semmilyen elvárásunkkal.