Mit tegyünk, ha nem azt kaptuk, amit megrendeltünk, de hiába adják vissza a pénzünket, buktuk a szállítási költséget? A kamu kovácsoltvas kalandja sajnos hiába ért jó véget, mégis mínuszban zárt a vásárló.
2019. június 7-én 3 db fali kovácsoltvas konzolt rendeltünk a kovacsoltvas.hu oldalon keresztül. Hosszas várakozás és telefonos egyeztetés után végül augusztus 12-én kiszállították a megrendelésünket. A csomag kibontásakor megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a webáruházukban lévő képeken nem ezek a konzolok szerepelnek. Amit kaptunk az nem kovácsoltvas, hanem egy silányabb minőségű, kovácsoltvas jellegű termék (ráadásul hegesztett!), ami esztétikájában sem éri utol a képen látottakat.
Ezt követően felhívtuk a hölgyet, akivel már korábban is beszéltünk a kiszállítás miatt és tájékoztattuk a történtekről. A hölgy nem ismerte el, hogy a webáruházukban feltüntetett képen nem ezek a konzolok szerepelnek, így kértük a termék árának és szállítási költségének visszatérítését. A hölgytől azt a választ kaptuk, hogy a termék árát vissza tudják adni, ha azt visszajuttatjuk az üzletbe, de a szállítási költség visszatérítését megbeszéli a felettesével, és majd keresnek. Ezt a kérésünket írásban is megerősítettük, illetve összehasonlításképpen csatoltuk a képet a kapott konzolokról és a webáruházukban feltüntetett képet is, ami egyértelműen jelezte a különbséget.
Kitérőként csak annyit jegyeznék meg, hogy a webáruházukban szereplő képeket nem lehet rendesen kinagyítani, magyarán nem látszódnak teljes mértékben a konzolok, de a férjem informatikus lévén, ezt a problémát gyorsan megoldotta. Azt gondoljuk, ez sem lehet véletlen.
Szóval vártunk a válaszra, de sem írásban, sem telefonon nem kerestek, így néhány nappal később felhívtuk őket, és közölték, hogy a szállítási díjat nem áll módukban visszatéríteni, ugyanakkor azt most már elismerte a hölgy, hogy egy másik kováccsal dolgoznak, ezért nem ugyanúgy néznek ki a webshopban szereplő konzolok, mint amit nekünk kiszállítottak. Miután erre a kijelentésére egy kicsit kikeltem magamból, felajánlotta, hogy ha legközelebb tőlük rendelünk, akkor kaphatunk némi kedvezményt, vagy ingyen kiszállítják a rendelésünket. (...)
Természetesen ezek után nem kívántunk már semmilyen tőlük kapott kedvezménnyel élni, így másnap saját benzinköltségünkön visszavittük a konzolokat az üzletbe, ahol visszakaptuk a vételár összegét.
Kérdésem, hogy a szállítási költség semmilyen körülmény között nem hajtható be ebben az esetben? És mit lehet tenni azzal, ha a vásárlót megtévesztik és nem azt kapja, mint amit rendelt?
Nem szeretném, ha mások is így járnának ezzel a céggel, úgy hogy remélem minél többen olvasni fogják.
Ha az elállási jogok gyakoroltuk, akkor bizony a fogyasztót terheli a visszaküldés költsége. Kivéve, ha megtévesztő kereskedelmi gyakorlatról van szó.
Kedves Olvasó!
Interneten vásárolt termékek esetében, ha az eladó a szerződést hibásan teljesíti, akkor a fogyasztó választhat a szavatossági/jótállási igény érvényesítése vagy a jogszabályban meghatározott indoklás nélküli elállási jog gyakorlása között.
Ha a fogyasztó a termék kicserélését vagy a hiba kijavítását igényli szavatossági igényként és ezt a vállalkozás teljesíti, akkor az ebből eredő költségeket a cégnek kell viselnie. Abban az esetben pedig, ha az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását választja, akkor viszont a termék visszaküldésének költségeit a fogyasztónak kell viselnie, kivéve ha a vállalkozás ezt magára vállalta.
A levélből arra következtetünk, hogy jelen esetben az indoklás nélküli elállási jog gyakorlására került sor, így a vállalkozás megalapozottan utasította el a szállítási költség megtérítésére irányuló igényt.
A vállalkozás a termék értékesítése során azonban nem valósíthat meg a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, az értékesítés során nem tévesztheti meg a fogyasztókat. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót pl. az adott áru lényeges jellemzői (kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői) tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Annak vizsgálatára, hogy az adott esetben megvalósult-e tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az illetékes kormányhivatal járási hivatalának fogyasztóvédelmi osztálya jogosult erre irányuló bejelentés alapján. Abban az esetben pedig, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is alkalmas, akkor az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel.
Felhasznált jogszabályok:
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
- 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
Az utolsó 100 komment: