Azért az megnyugtató, hogy vannak jelenségek, amiket egy világjárvány sem tud eltörölni. Ilyen a tévesen kiírt ár, na meg probléma idegesítő kezelése. Olvasónk a 48 darabos, citrom illatú Finish mosogatógép tablettát szerette volna megvenni a termék alatt feltüntetett 2399 Ft-os áron, ám a pénztárnál egy egész más összeg fogadta. Jogosan reklamált, erre az üzletvezető sértett óvodásként elviharzott. (A webshopban egyébként még olcsóbb, és ott tuti nem fog duzzogni senki.)

Sajnos többször tapasztaltam már különböző áruházláncokban vásárolva, hogy a termékek alatt/felett szereplő ár nem a ténylegesen fizetendő árat mutatja. Legtöbbször másik termék akciós ára van odatéve, természetesen véletlenül. Volt már olyan is más áruházban (Lidl), hogy bár az akciós ár a termékhez tartozott, lecsippantáskor az eredeti ár került a gépbe. Ebben az esetben szólás után az üzletvezetővel együtt szemrevételeztük a helyzetet és bár a címke eltávolításra került, az árut végül a kitett áron vihettem haza. Ez meglepően pozitív tapasztalat volt. Ezzel szemben a mai nap egy ártatlan mosogatógép tabletta vásárláskor lettem meghurcolva (Spar), mert a termék alatt szereplő és egyértelműen a termékhez tartozó akciós ár (2399 Ft) helyett a pénztárba 3999 Ft került beütésre.

via GIPHY

Olvasónk sok sok csata után nyert háborút az iStyle szervizeseivel. Hiába kötött monitort a Mac Mini-re, kép semmi, a megoldás újra és újra semmi, végül 3 szervizelés után kapott egy tanácsot, ami működni látszik. Mellé pedig ajándékként egy átbökött borítást.

2019 márciusában vásároltam egy 2018-as Mac Mini-t, közel félmillió volt. Van egy DVI-os LG monitorom ami DVI-HDMI kábellel kötöttem a géphez. Egy darabig jó volt, aztán egyszer csak kép helyett teljes sötétséget látok a monitoron. Ha a kábelt kihúztam és újra bedugtam, akkor következő ki és be bekapcsolásig volt kép átmenetileg, de a konvencionális gyógymódok hatástalanok voltak (PRAM reset and stuff...) Egy kábelcsere sem oldotta meg. Az Apple hivatalos doksija szerint a DVI-os monitorok adaptálhatóak a gép HDMI jére. 

Ráírtam az iStyle FB oldalára, ahol eddig rendes választ kaptam a stafftól, de azóta bedobták az unalmast és egy automatizált chatbotot állítottak be, ami bár megígérte nekem, hogy dob majd egy munkatársat, ez második próbálkozásra sem történt meg. 

Ha fizetünk egy külön szolgáltatásért, amit aztán a szolgáltató hibájából nem tudunk igénybe venni, akkor elég jogos követelésnek tűnik visszakérni a szolgáltatás árát. Na nem úgy a Wizzair-nél! Olvasónk is bebukta a 20 eurós külön helyét, amikor a Wizzair másnak is eladta azt. A légitársaság szabályzata szerint ráadásul meg is teheti ezt. Na de mit mond a fogyasztóvédelem? Nem pont ezt.

Kedves Homár!

Január 31-én Athénból utaztam Londonba a Wizzair egyik járatával. A legolcsóbb jegyet vettem, minimális csomagom volt, és bíztam abban, hogy az ingyenes ülőhelyeket kiosztó algoritmus kegyes lesz hozzám. Nem volt az, megkaptam a 14B-t.  Az indulás előtt néhány órával, de még bőven időben úgy döntöttem, hogy mégsem igazán szeretnék két vadidegen között végigülni 4 órát, és szerencsére a a 38A és 38F ülések szabadok voltak, 20 eurós áron.  Gondoltam, ennyit megér, 4 óra csak 4 óra.  A beszállókártyán is frissült az adat, 14B helyett most már 38A-t mutatott, aztán a számla is megjött az online fizetésről. 

Bár már majdnem tavasz lett, most egy kicsit újra aktuális a kérdés: meddig várjon olvasónk arra, hogy megnézzék a fél éves autóját, amiben nagyon zörög valami? A hideg időben ugyanis azért nem vállalták, mert akkor törnek a műanyagok. De mi van ott, ahol mindig hideg van, ott sose néznek utána az ilyen problémának? A Homár gyalog jár, ki tud segíteni az olvasónak?

Új autót vásároltam augusztusban, aminek az utastérben több ponton is, egyenetlen úton (ami ugye jellemző Magyarországon) egyre erősödő zajokra lettem figyelmes .Voltam vele márkaszervizben, ahol jeleztem feléjük a problémát. Azt mondták, ha melegebb idő lesz, majd megnézik, mert ilyenkor törnek a műanyagok.

A járvány egyik fogyasztóvédelmi slágere következik: a elmaradt eseményekre váltott jegyek árának sorsa. Amióta elhalasztották, vagy egyszerűen törölték a koncerteket, bulikat, színházi előadásokat, vagyis minden rendezvényt, azóta sorra jönnek a levelek ebben a témában is. A megoldások továbbra is változatosak, mindenki a fennmaradásért küzd: szervező és vendég is, ám a jogszabály ugyanaz maradt. Szakértőink tanácsai a poszt végén, most pedig jöjjön egy változatos csokor: városi séta, Dumaszínház, Santana.

Még mielőtt kitört a Korona krízis a Hosszú Lépésnél rendeltem két darab sétajegyet. Miután a munkám egyik napról a másikra megszűnt, kénytelen lettem elgondolkodni hogy hol spórolhatok. Miután a Hosszú Lépés emailben jelezte hogy a sétákat elhalasztják, úgy döntöttem hogy vissza kérem a befizetett pénzt. Hamar jött a hideg zuhany, ugyanis közölték hogy pénzt nem fizetnek vissza. Kérdésem az hogy törvényes e hogy nem adják vissza a pénzem?

Idén február elején elkezdődött a hagyományos velencei karnevál, majd a koronavírus járvány miatt hamarabb véget is ért. És valószínűleg az after party is elmaradt. Ahogy olvasónk befizetett útja is, aminek törléséről egy e-mailt is kapott, illetve az infót, hogy vagy novemberben pótolja, vagy nem kapja vissza a pénzét. De olvasónk tudatos fogyasztóként megvitatta az esetet a Fogyasztóvédelemmel, így pontosan tudja, mi jár neki. Csak hát egyelőre nem megy vele sokra.

Az elmúlt hónapok eseményei miatt, ahogy sok más ember, mi is áldozatául váltunk egy TravelOrigo néven futó, általam pofátlannak vélt utazási iroda mesterkedésének. Velencébe foglaltunk utat harmadmagammal a karnevál végére amit "Karnevál After" néven hirdettek, éjszakai utazással, egy napos programmal. Az indulást megelőzően 4 nappal vis maiorra hivatkozva elálltak ennek teljesítésétől, minderről emailban értesítettek, továbbá arról is, hogy egy fillért sem adnak vissza. A lemondáskor Olaszország még nem volt hivatalosan "utazásra nem javasoltnak" nyilvánítva.

via GIPHY

Olvasónk még azelőtt elindította a hitelkérelmét, hogy kiderült, december 31--ig nem kell fizetni a lakossági fogyasztási hitelek törlesztőrészleteit. Nem erre alapozott akkor, amikor a felvette a kapcsolatot a Cetelemmel és úgy tűnt, hogy nem is lesz gond a folyósítással. Jó adós, jó fizetéssel, tartozás nélkül. Aztán jött a nagy bejelentés, majd a nagy elutasítás is. Kíváncsiak vagyunk, járt e más is így. Írjátok meg és a Homár utánanéz.

A minap szembejött velem egy közösségi oldalon egy csábító hitelreklám. A Cetelem Bank kínált limitált ideig kedvezményes hitelt, 3 millió Ft 6 évre havi nem egészen 60.000 Ft-ért (tudom, ha hitelre van szükségem, nem vagyok sikeres ember :D), de miután van egy feleekkora összegű hitelem még 4 évig, ami jóval kedvezőtlenebb kamatozású, gondoltam ezt felveszem, visszafizetem belőle a kedvezőtlen hitelt, ezt-azt még elrendezek otthon a házikómon és élek mint Márton Hevesen, hisz ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete nem lett volna markánsan nagyobb mint amit most fizetek, feleekkora összegre. Szép terv, nem?

Olvasónk egy játék vásárlásánál találkozott azzal a jelenséggel, amikor a webshopban elírt ár (jelen esetben pénznem) súlyosan más, mint amennyinek szánták. A 35 EUR helyett 35 Ft-ért árult játék nem hangzik rosszul, láttunk már ilyet, ott volt tömeges H&M fiaskó is, ahol a pár száz forintos cuccokból jó sokan be is vásároltak. Végül nem kapták meg annyiért a ruhákat, pedig ahogy olvasónk is, sokan hihették, hogy joguk van hozzá.

A minap történt velem, hogy a konzolvilag.hu-n egy PC-s játékot rendeltem meg 35 Ft-ért 35 EUR helyett, valami rendszerhiba következtében. Repülő jegyeknél már az error fare kifejezés eléggé elterjedt és ismerős is számomra. Viszont felhívtak és közölték, hogy ennyiért sajnos nem tudják nekem kiadni a játékot. Nem úgy van az, hogy a boltban a legalacsonyabb áron feltüntetett értékkel kell eladniuk nekem, még akkor is, ha valami hiba történt? Online boltokban ez jogilag, hogyan működik? 

Előre is köszönöm a válaszotokat. 

A nagy csavar itt az, hogy: "a webshopokban található kínálatot a jogszabály értelmében ajánlati felhívásnak kell tekinteni, amelyhez a vállalkozás részéről ajánlati kötöttség nem kapcsolódik."

A fogyasztóvédelmi törvény valóban tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására. 

Ebben az esetben nincs több eladási ár, így a helyzetere a fenti szabályt nem lehet alkalmazni, hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezések alapján kell azt értékelni. 

A webshopokban található kínálatot a jogszabály értelmében ajánlati felhívásnak kell tekinteni, amelyhez a vállalkozás részéről ajánlati kötöttség nem kapcsolódik. A termék megvásárlására a vevő tesz vételi ajánlatot a megrendelés leadásával. Az adásvételi szerződés a felek között ennek az ajánlatnak a vállalkozás részéről történő elfogadásával jön létre. Ezt a nyilatkozatot a vállalkozás e-mailben küldi meg általában a csomag futárszolgálat részére történő továbbításáról szóló tájékoztatás megküldésével egyidejűleg. Ez az értesítés nem egyenlő a megrendelés feladását követően azonnal megküldött automatikus visszaigazoló e-mailel, ez az üzenet csak a vételi ajánlatnak a vállalkozás részére történő megérkezését igazolja. 

Fentiek alapján tehát a megrendelés leadását követően a vállalkozás még jogszerűen utasíthatja vissza a vételi ajánlatot, így az adásvételi szerződés a felek között nem jön létre, a fogyasztónak nincsen joglapja a termék leszállításának kikényszerítésére. Ezt meghaladóan is az ilyen esetekben a szerződés a vállalkozás részéről sikeresen megtámadható lenne annak feltűnő értékaránytalansága miatt. A szerződés sikeres megtámadása, annak érvénytelenségét eredményezné.

Ettől függetlenül felmerülhet, hogy a vállalkozás az árra vonatkozóan megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat, ennek kivizsgálása érdekében bejelentéssel tudsz élni a Kormányhivatalban működő Fogyasztóvédelmi Hatóságnál. 

Felhasznált jogszabály: 

- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

 

via GIPHY

Na jó. A Homár járványos különkiadása folytatódik, ma remegő ollókkal írjuk le, hogy 2020.03.18-án Budapesten a Lux Magyarország házhoz megy (HAHA) az idős vásárlókhoz (HA!) azért, hogy bemutassa nekik a vírus elleni védelmet nyújtó (HAHAHA) légtisztító berendezést. Ha valaki hallott ennél több ponton is elcseszettebb történetet a járvány alatt, mindenképp írja meg nekünk, de szerintem nem lesz ilyen. Csalók persze vannak bőven, úgyhogy rajtunk múlik: segítsetek az időseknek, hogy ne szedjék rá őket!

UPDATE: 19-én ezt látjuk a Lux International oldalán: "KEDVES ÜGYFELEINK! A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében a Lux Hungária Kft. vezetése úgy döntött, hogy az Önök, a kollégáink és a családunk védelmében az ügyfelek otthonában végzett tevékenységünket előre láthatólag 2020.április 1-ig szüneteltetjük."

Nem gondoltam hogy majd ilyen történetet mesélek nektek majd. Tegnap 70+os szüleimtől hallom, hogy -  miközben én itthon önkéntes karanténban ülök külföldi kint tartózkodás után - megkereste őket a Lux Magyarország képviselete telefonon, hogy időpontot egyeztessenek a VÍRUSJÁRVÁNY IDEJÉRE VÉDELMET BIZTOSÍTÓ KÉSZÜLÉK bemutatására. HELYBEN. NÁLUK.

Elmondásuk szerint az egész beszélgetés félelemkeltő és nagyon tolakodó volt. Kiderült, hogy a 90-es éveiben járó nagymamámat is hívták már! Az is kiderült hogy Ő nem tudta őket lebeszélni róla hogy NE JÖJJENEK és tegnap várta, hogy akkor majd érkeznek hozzá! HELYBEN, a LAKÁSBA, és ott majd kávéztatja magát a "LEVEGŐBEMÉRŐ SZAKEMBER" és elad 4-5-600 ezer forintért utoljára még valamit az irányítható akaratgyenge idősnek. Közben pedig gond nélkül lehet hogy lappangási időben FERTŐZ ÉPPEN!!

Speciális körülmények, speciális Homárok. Egy rendvédelmi szervnél dolgozó olvasónk és egy orvos is írt nekünk, mindketten utaztak volna, de a kormányrendelet még napokkal ezelőtt megtiltotta ezt. Mivel a munkáltatójuk tiltotta el őket az utazástól, keresték a lehetőségeket arra, hogy valahogy visszakapják a pénzüket, vagy ha erre nincs mód, a biztosító segítsen nekik. 

Amiről most írok egy eléggé friss dolog és annak a sokat hangoztatott ténynek a megerősítése, hogy a biztosítók úgy csavarják mindig a dolgot, hogy ők járjanak jól és ne az ügyfél.

Februárban vásároltam repülőjegyet 110ezer forint értékben egy európai utazáshoz. Előrelátó állampolgárként megkötöttem az utasbiztosítást Repülő Plusz és Storno Plusz biztosítással kiegészítve, összesen 6.723 forintért az Európai Utazási Biztosítónál.

Mivel rendvédelmi szervnél dolgozom, sajnos nem tudok utazni, ugyanis a tegnapi nap folyamán egy kormányrendelettel (41/2020) megtiltották nekünk az ország elhagyását.