Nagyvárosi állathatározónk lutraalbumába küldte Jani az alábbi történetet:

A következõ eset a Centrum Parkoló Társaság területén történt. 2005 08-22-én hétfõ délután 14h 20-kor leparkoltam a VII. Nagydiófa utcában. Véletlenül pont a parkolóórával szemben. Átfáradtam és jegyet vettem, melynek a lejárati ideje 15h 15 volt. Az óra mellett ott állt a csõsz és telefonált, de látta hogy megvásárolom a jegyet és elhelyezem a szélvédõnél. Majd mielõtt az autótól eljöttem volna poénból megkérdeztem, hogy ugye most nem leszek megbüntetve. Mire a válasz: látta, hogy jegyet veszek.

A tudomány és a technika lassan, de biztosan aprópénzre váltja a scifis találmányokat. Esetünkben a Dûne cirkoruhái tûntek fel sportruházatnak álcázva az X-Undergearnél. A Tron jelmezeire hajazó kezeslábasok egyelõre a testhõmérséklet egyenletes eloszlatásáig, az izmok felesleges rezonanciájának tompításáig és az izzadtság elvezetéséig jutottak. A széklet és a vizelet újrahasznosításáról még nincs szó. A saját testhõ átcsatornázásával hûtõ/fûtõ overálnak egyelõre ugyanúgy nem publikus az ára, mint a szagmentesen légkondicionáló X-Socks zokniknak.

Milyen íze van egy kulturális szimbólumnak? A szójatej a tofuval, a Birkenstock szandállal és a gumival összefogott kis lófarokkal együtt a környezettudatos vízöntõisták jelvénye, ugyanakkor mégiscsak egy egyszerû folyékony termék, úgyhogy beleittunk egy véletlenszerûen kiválasztott példányba.

Ez ma egy ilyen vicces nap, újabb fogást találtunk Amerikán, ahol alulmaradtak az európai kultúrával szemben. "A tömegközlekedés élményének drámai javulását" jelentette be a TranStrap, amikor hangsúlyozottan amerikai gyártmányú, hordozható kapaszkodót dobott piacra. A repülésbiztos aluminiumból készült, mosható, szupertartós nejlonhálóval illetve dörzsis neoprénnel borított eszköz 17 dollárért (3,5khuf) kapható. A fejlettebb, 20 dolláros változathoz bérlettartó (10$) és újságtartókéz-tartó (13$) is csatolható.

Vannak fejlesztések, amiken maguk korában csak röhögtek az emberek, a történelem késõbb azonban a feltalálót igazolta. Ilyen volt a dízelmotor, a ruhacsipesz vagy a biciklipumpa, ám a Sunbladesnek ehhez semmi köze. A lencse nélkül pengényi csíkkal operáló napszemüveg-mutáció elsõsorban azoknak ajánható, akik tartósan a Star Trek forgatására képzelik magukat. A 29 fontért (10 rugóért) vesztegetett "vizorokkal" sportos, uniszex és betmenes kivitelben égetheti magát a t. vásárló a legkülönbözõbb színekben.

 

Vannak akik Hunter S. Thompsonnal ellentétben úgy döntenek, puskacsõre harapás helyett minél tovább ki akarják élvezni nyugdíjaséveiket. Kicsiny hazánkban azonban egyesek még ezt is képesek megkeseríteni, írja Pierre:

Ugyan ki hinné, hogy a XXI. kerület királyerdei õslakosság nyugodt öregéveibe vetett reményeinek gyökerét egy gátlástalan postás kezdené megtûrt parazitaként, hangosan csámcsogva felélni. Ott történt meg ugyanis napjaink modern, benzinkutas-marketing analógiájára a következõ pénzügyi tranzakció: 87 678 Ft-ból mindösszesen 87 600 Ft került a bitang ingyenélõ kezébe nyugdíj gyanánt. A kézbesítõ "borravaló" jogcímen az "aprót" a saját zsebében felejetette, majd ráncolt szemöldökkel magára hagyta kollégám konfliktust vállalni képtelen anyukáját.

Ki gondolta volna, hogy a podcastingot (netrõl automatikusan töltögethetõ kvázi-rádiót) valaha értelmes dolgokra fogják használni? Márpedig a Spoilersnél ez történt, vagyishogy az Amerikában nemrég megjelent Sin City DVD-hez rántottak össze házilag egy kommentárt. Szerencsére a fájl hagyományos letöltés formájában is elérhetõ, használatához azonban egy mp3-lejátszón vagy számtógépen kell elindtani a filmmel párhuzamosan. A kommentárból egy halom haszontalan információra derül fény (hány 55-ös kocsi van a filmben, hogy kerül a Robotzsaru fegyvere Bruce Willishez, stb), dehát pont ilyesmire találták ki.

Ma reggel, induláskor vettem észre, hogy leeresztett a robogó kereke, a Széna téri (hagyományosan rettenetesen gyenge szolgáltatásokat nyújtó) benzinkútban naná hogy nem volt sûrített levegõ, így kerültem föl elõször a hatos villamosra, majd onnan le a Jászai Mari téri Rothschildba. Ha nincs a véletlenek véletlenszerû láncolata, talán sosem ismerkedtem volna meg a leértékelt kóser csokikkal. A kóser polc elõtt azonnal elkapott az akciós szédület, és 99, illetve 40 forint ellenében megszereztem az ígéretesen göcsörtös tapintású „4play” (angolul nem tudóknak: elõjáték) nevû csokit, illetve a Negev-sivatagban keményre aszott teveszart formázó Mekupelet szeletet.

Vajon hogy lehet az, hogy az Augusztban és a Daubnernél is van E-80 nevû torta, csodakrémmel és marcipánréteggel a közepén? Ezt a talányt kutatva vetõdtünk el az Auguszt csinos oldalára. Az „alkalmi torták” között találtuk a talányos Kenótortát. Talán egy kávénénike happolta el a fõnyereményt és óriási kakaóparit rendezett, a csúcsponton tortázással? Ha valakinek van közelebbi információja a Kenó-, illetve az E-80-titokról, kérjük írja meg izibe! Ha nem derül ki semmi, a Homár holnap behátrál a budai cukrászdába és – furcsa szájszerv ide vagy oda – megkérdezi.

Névtelen olvasó írta az alanti levelet, ráadásul egy mással megtörtént esetrõl, mégis közöljük, merthogy utánanéztünk és a jelenség tényleg veszélyes az apró betût átugró mobiltelefon-tulajdonosokra. Egy aránylag újfajta SMS-játéktípusról van szó, aminek az a lehúzás a lényege, hogy nem az elküldött, hanem a hetente több alkalommal kapott üzenetek után kell fizetni darabonként több száz forint plusz áfát, amíg az ember le nem mondja. További részletek az alant olvasható levél után.