Általános alapalállás a hazai kiskereskedelemben, hogy a vevő definíció szerint csaló féreg, akit úgy is kell kezelni, lehetőleg olyan modorban, hogy máskor eszébe se jusson pofázni. Zsuzsanna lejjebb azt fogja elpanaszolni, hogyan kezelték hazug alakként egy nagykörúti Sparban, ahová visszavitt egy csomag Sága Hami Maci panírozott pulykamackót. Azért vitte vissza, mert észrevette, hogy egy hónapja lejárt a szavatossága. Megvolt a blokkja, de ilyen esetben nyilván nehéz támadhatatlan bizonyítékkal szolgálni. A szörnyű az esetben az, hogy a reflex nem a kis értékű tétel kérdés nélküli, mosolygós kicserélése (akkor is, ha kételkednek a vásárló szavahihetőségében), hanem a vádaskodás és a szívózás.

Egy sajnos egészen szokásos MÁV-os utasmegalázás egyfajta szabadverset csalt elő Waylanderből, a művét a drámai hatás megőrzése végett az eredeti, zaklatott tördeléssel közöljük alant. Annyi történt, hogy a Nyugatiban annyit késett az egyik Duna-kanyarba menő vonat, hogy majdnem bevárta az egy órával későbbi, következő járatot, de a MÁV persze egyáltalán nem adott információt, hogy melyik közlekedik és mikor. Így költőnk, jópár sorstársával együtt, lemaradt az egyikről, majd jót nevethetett a tréfán, hogy a másik járatot törölték. Waylander halk szavú, szerény utasból a szöveg végére odáig jut, hogy "Emelje már a szájszervéhez azt a kurva mikrofont az a szolgálatos akárkicsoda, és röfögjön bele valamit." Dráma alant.

PetiAti valódi boldog ügyféllé tette a Decathlon egy megdöbbentő eljárással: ami az egyik áruházban le volt értékelve, az a másikban még nem, de mivel PetiAti kiment érte, egy szó nélkül odaadták neki olcsóbban. Megható történet egy evezőpadról.

Betévedtem a Decathlon csömöri boltjába, azzal a szándékkal, hogy megnézem az általuk hirdetett hátizsákot, hogy érdemes-e megvenni a fiamnak. Nem volt érdemes, de találtam egy nagyobbat, szerintem jobbat, kicsit olcsóbban mert éppen le volt árazva mint kifutó termék. Ezek után észrevettem, hogy az az evezőpad is le van árazva, amit korábban kinéztem, csak drágának találtam. Viszont akárhogy is néztem, csak a kiállított darabot láttam.

Legutóbbi elrettentő (=szokásos) T-Home-os előfizetési sztorinkra válaszul G. V. megírta, hogy vele hogyan történt ez az egész Svédországban. Tudom, hogy ennél egyszerűb és populistább dolog nincs, meg hogy minden eset más és más, de sóhajtozni jól esik, úgyhogy tessék:

Pumaföldön mindaddig jó tartós fogyasztási cikket vásárolni, míg az el nem romlik, a szervizek morális tartása ugyanis még az ország általános szerencsétlenségét is messze alulmúlja. Míg az úgynevezett "más országokban" a nagyjából ugyanolyan színvonalú csúcstermékek gyártói azzal próbálják magukhoz édesgetni a vásárlót, hogy náluk a fasza géphez még faszább szervizszolgáltatás jár, Magyarországon a mottó: "ha eladtam a hülyének, tőlem megdögölhet." András szomorú sztorija azt mutatja be, hogyan jár az a fogyasztó, aki az Asus világszerte ismert netbookját pechjére nálunk vásárolja meg.

Az S.G-nek ígért 2 hétből 2 hónap lett, a hivatalos szerviz meg ezalatt nem nagyon csinált semmit. Végül egy félig elkészült javításért akarták elkérni a teljes árat, tehát összességében semmi nem teljesült abból, amit eredetileg vállaltak, az ügyfél viszont tehetetlen.

2009.szeptember 17.-én Pécsen éjszakai fotózásom során sajnos eldőlt az állványom, rajta a fényképezőgéppel. Ez egy komolyabb cserélhető objektíves típus. Az esés következményeképp kettétört az objektív, mégpedig úgy, hogy az elektronika és a lencsék nem sérültek, csak a műanyag borítás.

Marci egész biztosan megbánta a szolgáltatóváltást, miután a T-mobile szervize nem bírt mit kezdeni az állandóan lemerülő, garanciális iPhone-jával. Többször egymást után úgy adták vissza neki, hogy hozzá sem nyúltak, mondván a telefonnak semmi baja, végül nem kis összeget kértek volna el a mégiscsak létező hiba javításáért. Hosszú, de izgalmasan bosszantó történet.

Történt, hogy 2008 decemberében úgy döntöttem az iPhone 3G nekem megtetszett annyira amiért érdemes átmenni a T-Mobilehoz 12 év Pannon után. Tudom tudom, egyik kutya másik eb, de azért utólag úgy tűnik, hogy ez rossz ötlet volt tehát van köztük rossz meg még rosszabb. Semmi más érv nem volt a tarsolyban mint ez a telefon.

Az Andrea által kiválasztott cikk többe került, mire az Electroworld pénztárához ért vele, de felkészült vásárlóként tudta, hogy a feltüntetett áron köteles eladni neki az áruház. Végül ez meg is történt, nem is ezzel van a gond, Andrea a bánásmódot kifogásolja, ami a levele szerint valóban meglehetősen modortalan volt.

Ezt a levelet küldtem volna el az ElectroWorld Ügyfélszolgálatának, ha feltételeztem volna, hogy a vásárló fontos... vagy, hogy a bárkit is érdekel... Így hát kiírtam magamból, néhány kollégával megosztottam a gondolataimat, ők javasolták, hogy küldjem el Önöknek, mert tetszett.

2k. díjcsomgot váltott a T-nél, telefont, netet, tv-t kért egyben és várta hogy karácsonyra mindent bekössenek. Ám a szerelők szerelés helyett pénz kértek a kábelért és az állványzatért, ami a bekötéshez kellett volna, a T-Com erre meg csak a vállát vonogatta azzal, hogy nekik az alvállalkozókhoz nekik semmi közük. De akkor kinek van?

2009. november 29-én édesanyámmal felkerestük a tiszafüredi T-pontot, mert szerettük volna az otthoni vezetékes telefonunknál csomagot váltani, és új szerződést kötni az akkor hirdetett csomagra: telefon, internet, kábel tv egyben, nagy csomag, és mindez hétezervalahányszáz forint.

A tájékoztató jelleg minősített esete, amikor az utazási iroda oldalán látható, amúgy napra foglalható helyek köszönőviszonyban nincsenek a valós adatokkal. Miért lennének, amikor "az oldalukon feltüntetett utak nem saját szervezésűek"? Külön vicc, hogy interneten fizetni sem lehet:

Bede Márton kollégám véleményét osztva úgy döntöttem, hogy a nyomorult télből elutazom egy fokkal elviselhetőbb tájékra, és mivel nem akarok sem várost látogatni, sem egzotikus tájakat nézegetni, csak pihenni egy hétig, és nem szólni senkihez (mindezt olcsón), Tunéziát néztem ki magamnak, hozzá a Quaestor egyik útját, persze online, hogy legyen értelme is annak, hogy itt ülök a rohadt gép előtt egész nap.