A Homár oldalain többször is szerepeltek nyugdíjaslehúzó termékbetutató-túrák ügyében a rendőrség általában tehetetlen. Amire eljutnak az egyik cégig, a tulajdonosok már kettővel odébb vannak. Naiv ügyfél azonban a legutóbbi ilyen telefonos zaklatásnak utánanyomozott, és kiderült, hogy sosem létezett cégek hálózata áll a dolog mögött:

Kezdődött azzal, hogy egy egyébként nem nyilvános telefonszámra reklámhívások érkeztek. Mindenki ismeri ezeket, teljesen ismeretlen cég ilyen-olyan bemutatóra hív meg házaspárokat. Első alkalommal udvarias kérést kaptak, hogy töröljék a számot a listájukból, és ne hívjanak többet. Úgy a következő 1 órában még két hívás jött ennek ellenére. A kérdésre, hogy a telefonszámot honnan szerezték meg, szokás szerint a válasz, hogy nyilvános adatbázisból. Az adatbázis összeállítójáról többnyire semmit sem tud az adott telefonáló, így annak forrása nem ellenőrizhető.  Nos, a jelen esetben a forrást véletlenül kibökték, de az adott cég információja szerint náluk az adott szám nincs meg. Az csak mellékszál, hogy a főnök üzente, nem kíván személyesen telefont a kezébe venni, aztán a következő alkalommal azt üzente, hogy nincs is ott.

 A válság, a válságadó, a gázolajáremelkedés és az áfaemelés együttes hatását élvezhette "akárki lehetek", amikor lemérte a 45 dekás Tesco Gazdaságos spenótot. Az igazán felkészült vásárló minden boltba saját zsebmérleggel érkezik, hiszen a bolti mérlegek akármit is mutathatnak.

A történet egyszerű, kedves feleségem figyelmeztetett, hogy én rendkívüli módon szeretnék elmenni a helyi Tesco hipermarketbe bevásárolni, majd ő összeírja, hogy én mit szeretnék vásárolni. Megköszöntem figyelmességét, magamhoz vettem a listát, és szépen, szorgalmasan és jól nevelt férjhez illően meglátogattam az áruház eladóterét. Itt elővettem a cédulát amin a lista volt, és elkezdtem összeszedni a termékeket. A listán szerepelt egy "spenót 45 dkg-s" tétel is ezért irányba vettem a mélyhűtő szekciót, ahol 3 féle 45dkg-os spenót fagyoskodott: "Tesco value", "Iglo", és egy harmadik aminek nem emlékszem a nevére. A 3 közül a Tesco-s volt a legolcsóbb, kb. 100-sal, spenót-spenót, akkor legyen az olcsóbbik gondoltam, és beraktam a bevásárlókocsiba.

Folytatódik az össznépi telefonkönyvezés. Mai versenyzőnk a magyarcegadattar.com címen gyűjti az adatokat szorgalmasan, aztán 45 ezer forintot számláz ki érte boldog-boldogtalannak. Egyszer biztos megunja, ahhoz viszont az kellene, hogy senki ne fizessen neki.

Újabb telefonkönyv csaló! A lent említett cég kéretlenül küld számlát valami cégadattár szerz.folyt.köv. jogcímen potom bruttó 45720 forintért. Persze szokás szerint az ügyfélszolgálaton nem érhető el senki. (mellékletben a számla)

Nehezen hihető, hogy idén még nem volt kuponos lehúzás, pedig nem, úgyhogy gyorsan itt van egy. Csabáéknak sikerült egy azóta teljesen fantomizálódott kuponos cég nemlétező szolgáltatását igénybevenni,

A „kedvezmenyvilag.hu” oldalon vettem egy hajkiegyenesítés kupont a feleségemnek. Sajnos nem tudott elmenni, mert a cég aki csinálja közben felhagyott ezzel szolgáltatással. Elég ellentmondásos információkat kaptunk a „miért”-ről mind a szolgáltatótól mind a Kedvezményvilágtól is. Végül is az ok mindegy, a lényeg, hogy nem lehet beváltani a kupont a szolgáltatásra. Azt gondolná az ember, hogy sűrű elnézést kérések közepette visszakapjuk a pénzt. Persze nem.

Szomorú magáncsődről számol be egy csalódott szülő, aki 2 évvel ezelőtt fizetett be egy szalagavató-ballagás kombó videofelvételre, amiből aztán a második felét is csak könyörületből kapták meg a ki nem fizetett operatőrtől.

„Bojler” Mikit sokan ismerhetik a képernyőről, a néhai Superbike Magazinból. Mivel tudtuk, hogy műsorgyártással foglalkozik, de vállal külső melókat is, ezért pontosan 2 évvel ezelőtt megbíztuk azzal, hogy vegye fel egy aszódi végzős osztály szalagavatóját és ballagását, majd készítsen el belőlük kész videókat. Jóhiszeműen álltunk a dologhoz, igazából meg sem fordult a fejünkben, hogy egy olyan ember, aki műsorgyártással foglalkozik, ilyen gusztustalanul fogja intézni az egész megbízást. Összegyűjtöttük az általa előre kért összeget, amit az első felvétel alkalmával, tehát a szalagavatón ki is fizettünk neki. Számlát nem kaptunk cserébe, pedig az elszámolásnál fontos lett volna. Hiába kértük, ezt később sem adta oda. Az eseményt akkor végig rögzítette a kamerájával (bár már azt is el tudjuk képzelni, hogy csak egy kikapcsolt kamerával masírozott ott fel-alá), de nem gondoltuk volna, hogy ezután sem őt, sem az elkészült felvételt nem látjuk többé. Ugyanis pár hónappal később, amikor a ballagásra került sor, nem jelent meg az eseményen. Maga helyett egy hölgyet küldött oda kamerázni, később kiderült, neki sem fizette ki ezért az előre beígért munkadíjat.

Sajnos az az igazság, hogy akármilyen felületen is találkozon két humanoid, a csalás esélye mindkét oldalon alapból 50%. Ezért aztán az ember kénytelen óvatosan és körültekintően eljárni olyankor, ha például nem látja a másik embert. Ez naiv ügyfélnek nem sikerült. Az viszont hazai jellegzetesség, hogy amíg eBayen az első panasznál megáll a pénz, a Vatera szétteszi a kezét:

Kedves Homár egy tanulságos történetet mesélek el, ami sajnos nem egyedi. Egy évvel ezelőtt vásároltam a Vaterán egy Nokia telefont 40 ezer forintért, amelynek a vételárát még aznap átutaltam. Az eladó megbízhatónak tűnt 10 pozitív visszajelzése volt és minden kérdésre szívélyesen válaszolt. Ezután teltek a hetek és folyamatosan hitegetett, hogy küldi a telefont, később pedig, hogy visszaküldi a pénzt. A végén egy átutalási bizonylatot is hamisított… Az átutalás azóta se történt meg, most pedig már elérhetetlen. A Vaterát értesítettem, hogy ez megtörténhetett az ő hibájuk is, mert ők biztosítottak teret a csalásnak.  Ők arra hivatkozva, hogy ők csak egy piactér és semmi közük semmihez nem kártalanítanak. "A Vatera nem avatkozik bele a felhasználók közötti jogvitákba, tranzakciókba, bármilyen vita kialakulásakor a Felhasználó mentesíti a Vaterát mindennemű igénytől, követeléstől és kártérítéstől."

Érdekes tanulmány röppent fel a minap, ami megerősítette a Homárt abban a hitében, hogy az influenza elleni vakcinákat a hajunkra kenhetjük:

Az influenza elleni oltás egészséges felnőttek esetében alig csökkenti a tüneteket, és nem mutatható ki, hogy fékezné a szövődményeket, vagy csökkentené a vírus terjedését. A rendelkezésre álló kutatás nem nyilatkozik a 65 évesnél idősebbek esetében sem arról, hogy hatásos lenne az influenza megelőzésében, sem arról, hogy csökkentené a kórházi kezelések gyakoriságát, a szövődmények előfordulását vagy az elhalálozások számát. Arra sincs meggyőző bizonyíték, hogy az egészségügyben dolgozók beoltása mérsékelné a páciensek, gondozottak megbetegedésének esélyét. A krónikus betegségekben szenvedőknél (szívelégtelenség, asztma, cisztás fibriózis, HIV, gyermekrák) sincs bizonyíték arra, hogy volna értelme a vakcinának. Egyedül a krónikus obstruktív légúti megbetegedés (COPD) esetében tapasztalták az oltást követően a tünetek jelentős csökkenését.

Aki még nem olvasta, pótolja most és adja tovább minél több ismerősének! Ideje bedönteni a kamuvakcinabizniszt. A madárinfluenza és a h1n1 óta legalább mindenkinek tiszta, hogy a gyógyszergyártók bármire képesek, hogy eladják a rajtuk rothadó készleteket.

Attila Bécsben szeretett volna gyorsan albérletet találni, ez okozta a vesztét. Bár sorra észlelte a gyanús jeleket, csak meggyőzte magát, hogy kétszer is pénzt utaljon a őszinteségét bizonygató ismeretlennek.

Ausztriában szerettünk volna albérletet. Nem olyan régen találkoztam egy sráccal, aki pont munkaügyben ment ki Bécsbe, és ő jótanácsokkal látott el, hogy mikre figyeljek az albiválasztásnál; magánhirdetésre menjünk, az jelentősen  olcsóbb, magyartól nem feltétlen éri meg odakint bérelni, mert könnyen túlfizettet stb... Böngészgettem az osztrák honlapokat, és kijelöltem pár – jó ár/érték arányú – relatív nem rom lakást. Volt egy azonban, amely kifejezetten ideális volt, sőt! Pont abban a kerületben, ami meló szempontjából a legcélszerűbb lett volna, pont egy csendesebb mellékutcában, pont olcsón. Meg is örültem, közvetítettem az infot a barátaimnak, és írtam is egy emailt a hirdetőnek, hogy „Hello, ez a lakás tényleg ennyi? Vannak más költségek is? Mikor lehetne megnézni? Mikor lett felújítva?” stb., tehát ilyen általános kérdéseket tettem fel. Másnap jött is a válasz, és azzal együtt sajnos a szarszag is.

Nem először fordul elő a világtörténelemben, hogy egy étteremben, pizzériában véletlen elszámolásokkal próbálják lehúzni a vendéget, főleg, ha alkoholról van szó. Laura mégis döbbenten tapasztalta, hogy még kedvenc helyén is előfordulhat ilyen malőr.

Szomorúsággal tölt el, hogy a kedvenc pizza lelőhelyemen is figyelni kell mostantól, hogy mi kerül a blokkra. Szeretném megosztani a nagyérdeművel az alábbi történetet a Bécsi utcai Vapianoval kapcsolatban: Viszonylag gyakran, két-három hetente beülünk egy pizzára a fenti helyre, szeretjük. Így tettünk múlt pénteken is. A pizza mellé általában fogyasztunk egy-egy pohár bort is, azonban néhány hete elég nagy összeget, 1800 forintot kóstált egy pohár rosé bor, amin eléggé kiakadtam, de saját magamnak tudtam be a hibát, mivel nagy volt a hangzavar, valószínűleg nem hallotta a hölgy a pultban, hogy milyen bort kértem. Gondoltam nem figyeltem és beválasztottam a legdrágább rosét. Kissé szívtam a fogam, de eszembe sem jutott, hogy esetleg elütötték a blokkolásnál az árat, vagy egyéb hiba lenne, mert eddig ilyet nem tapasztaltunk sosem.

Úgy látszik, nem először fordul elő - legalábbis panaszos szerint -, hogy az ELMŰ előszeretettel számláz kicsivel, csupán pár tízezer forinttal többet a fogyasztóknak. Ezúttal azonban szívós és türelmes ügyfélre akadtak, aki semmiképpen nem hajlandó többet fizetni a kelleténél, kinek kálváriáját alant olvashatják:

Az alábbi levelet küldöm nektek, és küldtem az alább részletezett hivataloknak. Az átütő siker reményében és érdekében rettentő hivatali nyelven fogalmaztam. Bízom benne, hogy így átmegy a rendszeren a panasz és remélem még a gumizene szó sem akadályozza meg őket az rendesen odacsapós vizsgálatban!