A hely, ami maga sem tudja, hogy hogy hívják, és ahol az Eszterházyban azért penészes a mascarpone, mert az ilyen és kész. Eleve, mit keres mascarpone az Eszterházyban?

Tisztelt Új Buda Terasz!

(bár Word így is elfogadja, azért a honlapon igazán lehetne Újbuda - de ha tudatos, és tényleg így képzelik az új Budát, inkább átköltözök Új Pestre)

Ma betévedtünk feleségemmel és gyermekemmel Önökhöz. Három sütit kértünk, plusz ráadásként egy Eszterházy szeletet.

A probléma, ami valószínűleg abból fakadt, hogy senki nem futotta a legjobb formáját. A társaságot kicsit sem feszélyezte a cigizésben az érkezésükkor már ott játszó gyerek? A cukrászdának nem jutott eszébe, hogy problémagócot ültet a kertbe, ha egymás mellé rendeli a csúszdát meg dohányzó részt? Ritáék pedig biztos kevesebbet mérgelődtek volna az ügyön, ha panaszlevél helyett ott helyben megpróbálták volna megoldani a helyzetet a társaság és/vagy a felszolgálók segítségét kérve. 

Kedves Homár!

Történetünk tanulságát még nem sikerült megfejtenünk, annyira ledöbbentünk az egészen.

Esztergomi Szamos cukrászdába szoktunk, illetve jártunk eddig, mert a belső udvarában kialakított gyereksarkot nagyon szerette kislányunk. Egyik nap egy társaság ült be és nagy vígan kértek hamutálat és kaptak is. A kis udvar hamar betelt cigarettafüsttel.  Nem pánikszerűen, de elüldözve bennünket, első sorban a gyerek egészségének védelme miatt. Felháborodásunkat egy panaszos levéllel akartuk megoldani, de a válasz tovább borzolta a kedélyeinket:

Azt mondják, hogy már létezik torkos csütörtök fagyiból is, úgyhogy naiv érdeklődő rákérdezett az eseményre egy halásztelki cukrászdában. Az egyszavas válasz helyett érkezett körmönfont levelet kioktatásnak értékelte, úgyhogy tovább mélyült közöttük a kommunikációs szakadék:

Egy egyszerű kérdést tettem fel a halásztelki cukinak, alább olvashatjátok a tragikomikus beszélgetést. Utánanéztem az első válasz után a tulajnak - nem volt nehéz, FB-n szinte 1 perc volt - és már meg is értettem, hogy miért alakult így ez a beszélgetés... nem akarok ennél jobban személyeskedni, bár a tulaj az utolsó válaszában ezt kimaxolta, de ilyen hangsúlyt szerintem nem engedhet meg magának egy vállalkozás tulaja, ha azt továbbra is sikeresen akarja vezetni.

Az utolsó, ma reggeli válaszára már nem is reagálok, mivel ennyi személyeskedést meg lenéző smiley-t már régen láttam. Úgy érzem felesleges lenne tovább vinni ezt a szellemi párbajt... Ha kikerülne a blogra a levelem, akkor a postolót nyugodtan lehet, mert már én sem tudom eldönteni, hogy én reagáltam túl a meglepettségtől és a lenéző modortól a kérdést, vagy valóban a tulaj a f@sz.