Kinek rossz a szomszédja, annak sok a gondja. A népi bölcsességben rejlő igazságot valószínűleg mindenki megerősíti, aki nem a Hortobágy vagy egy erdő közepén lakik magányosan, hanem a véletlen sorsolta embertársakkal körülvéve, tőlük legjobb esetben is max. egy kerítéssel elválasztva.

Bár egy kertes ház az adottságai miatt simán alkalmas extra erős frontokat nyitni egy szomszédháborúban, azért az igazi hardcore szomszédviszonyok a társasházak sajátjai. Itt a közös tulajdont képező területek miatt gyakorlatilag kódolva van a  rendszerbe a folyamatos konfliktus. Az összes lakót érintő eseteknél talán csak egy rosszabb van: ha valakinek egy konkrét, esetleg épp közvetlen szomszédjával akad problámája, ez ugyanis egy végeláthatatlan és elkeseredett küzdelemmé teheti a mindennapokat épp a legszentebb és sérthetetlenebb helyen: otthon. 

A probléma sok minden lehet: zaj, kosz, látvány, szag, valami csinálása vagy nemcsinálása, és egy részük rendezésén a házirenddel vagy jogszabályok betartatásával lehet segíteni. De mit tegyen például Eszter, akihez felszáll a lakásuk erkélyén dohányzó alatta lakók füstje, és ez bizony a fizika törvényei szerint így is marad. Bár nem fogyasztóvédelmi, de kétségkívül sokakat érintő probléma, segítsünk ötletelni azoknak, akik ezzel küzdenek!

(fotó: Cédric Roux, akinek oldala egy a nagyvárosi életet fekete-fehér fotókon ábrázoló megkapó gyűjtemény) 

Hello Hilda. (és a többiek)

Nem feltétlenül fogyasztóvédelmi panasszal fordulok hozzátok, de jó lenne pár okos hozzászólás a problémámhoz. 

Először is tudom csesszem meg, hogy társasházban élem a mindennapjaim. De kb 30 évig ezzel nem is volt gond. Ám pár hónapja új lakók költöztek (albérlőként) éppen pont a mi lakásunk alá. 4 emeletes társasház 3.emelete. erkéllyel. Mi kell még? Dohányfüst. Az kell. 

A címben szereplő mondat valamilyen variánsát jó hangosan a tömegbe kiáltva szégyenítette meg egy buszsofőr az utasát. Elég megalázó szitunak tűnik, bár a dohányfüst szaga meg markánsan kellemetlen bír lenni zárt térben, pláne, ha mondjuk földbe gyepált levélírónk esetleg épp a felszállás előtt nyomta el a csikket. Kinek van igaza? Megkérdezzük a BKK-tól. Addig is alul bökhet mindenki, a hozzá legközelebb álló véleményre! 

Üdv.

Az alábbiakban elküldöm a mai napon történt megdöbbentő eseményre való reakciómat.... Ezen levél a BKV ügyfélszolgálatra lett továbbítva. Sajnálom, hogy ilyen emberekre megy el a jegyem ára....

Tisztelt Ügyfélszolgálat!

A mai napon utaztam az Önök 20E, MHK-919 frsz.-ú járatán, kórházból hazafelé jövet.

A Tél utcai megállónál a buszvezetőjük (kb. 12:15-kor) letegezve, fennhangon, a többi utas által is jól hallhatóan szólt, hogy - mivel dohányos vagyok - szerinte bűzlök, mint egy hamutartó, és üljek arrébb tőle. Szeretném megemlíteni, hogy NEM HAJLÉKTALAN, NEM KISEBBSÉGI, NEM ITTAS voltam, vagyok! Továbbá, mielőtt kitalálná valaki: nem munkás, hanem tiszta, frissen mosott ruhában voltam!

Mivel ez szerintem tűrhetetlen magatartás a sofőr részéről, ezért jelen panaszomra várom mielőbbi (15 napon belüli) reagálásukat.

Tisztelettel:

UPDATE 

Olvasónk szeretne hozzáfűzni néhány gondolatot a kommentekhez:

 UPDATE márc. 6.

A posztot elküldtük a BKV-nak is, az alábbi kérdésekkel:
- helyesen járt el a sofőr?
- ha igen, akkor az utazási feltételek melyik pontja szerint járt el?
- ha nem, lesz következménye?
- van a járművezetőknek viselkedési kódexe, kapnak valami segítséget abban,  hogyan kezeljenek utasokat ill. helyzeteket munka közben?

Megjött a válasz:

Tisztelt Homár Hilda!

Köszönjük megkeresését, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk.

A bejelentésben érintett járművezetőt meghallgattuk, aki az alábbiakat nyilatkozta:

Valóban utazott nála egy utas, aki a vezetőfülke mögötti ülésre ült le; kellemetlenül dohányszagú volt, ami miatt már majdnem rosszul lett munkatársunk, ezért udvariasan megkérte, hogy legyen szíves hátrébb ülni, mert ez nagyon zavarja. Kollégánk végig udvariasan kommunikált az utassal, aki kérésére arrogáns hangnemben válaszolt. Az autóbusz vezetője a történtekkor a BKK forgalomirányítást azonnal értesítette, és tájékoztatta a kellemetlen szituációról. A konfliktust munkatársunk ezzel lezártnak tekintette, és tovább végezte a munkáját. Autóbuszvezetőnk a nyilatkozatában elmondta, szóba sem került, hogy hajléktalan, kisebbségi vagy ittas lett volna az utas. A buszvezető a panaszost az utazásból nem zárta ki, ennek kérdése fel sem merült. Amennyiben a Bejelentő a helyzetet kellemetlenül élte meg, természetesen elnézését kérjük. Sajnáljuk a történteket, reméljük Utasunk legközelebb jobban meg lesz elégedve szolgáltatásunkkal.

A járművezetőkre, ugyanúgy mint Társaságunk minden munkavállalójára, vonatkozik a BKV Zrt. Etikai Kódexe. Járművezetőink munkáltatói döntés alapján, ha szükség van rá, részt vesznek konfliktuskezelő, illetve magatartásformáló tréningen. Ezen kívül van számukra egy úgynevezett distresszkezelő tréning, amelyet még nem végzett el mindenki, beosztás szerint kapják meg az oktatást.

Üdvözlettel,

BKV Sajtó

A probléma, ami valószínűleg abból fakadt, hogy senki nem futotta a legjobb formáját. A társaságot kicsit sem feszélyezte a cigizésben az érkezésükkor már ott játszó gyerek? A cukrászdának nem jutott eszébe, hogy problémagócot ültet a kertbe, ha egymás mellé rendeli a csúszdát meg dohányzó részt? Ritáék pedig biztos kevesebbet mérgelődtek volna az ügyön, ha panaszlevél helyett ott helyben megpróbálták volna megoldani a helyzetet a társaság és/vagy a felszolgálók segítségét kérve. 

Kedves Homár!

Történetünk tanulságát még nem sikerült megfejtenünk, annyira ledöbbentünk az egészen.

Esztergomi Szamos cukrászdába szoktunk, illetve jártunk eddig, mert a belső udvarában kialakított gyereksarkot nagyon szerette kislányunk. Egyik nap egy társaság ült be és nagy vígan kértek hamutálat és kaptak is. A kis udvar hamar betelt cigarettafüsttel.  Nem pánikszerűen, de elüldözve bennünket, első sorban a gyerek egészségének védelme miatt. Felháborodásunkat egy panaszos levéllel akartuk megoldani, de a válasz tovább borzolta a kedélyeinket:

Na, Éjszaka Hercegei és Bulik Királynői elő a farbával: egyedi eset vagy általános a benti dohányzás az Ankerben?

Buli, jó zenék és egy masszív szépséghiba! Jutyub diszko az Anker klubban és bűz. 

Épp átadtam magam a zenének és a jó hangulatnak, amikor erőteljes cigarettafüstre figyeltem fel. A mellettem lévő srác rágyújtott. Odamentem hozzá és (nem tagadom, ingerültem) kivettem a szájából a cigarettát és elnyomtam, majd kidobtam. Sajnos a bűz ettől nem szűnt meg, ugyanis másik öt ember gondolta úgy, hogy a zárt térben tiltott dohányzás rájuk nem vonatkozik… Az egyik, akit megkértem, hogy menjen ki a kijelölt helyre dohányozni közölte, hogy mégis mit képzelek, hogy ezen felháborodok?

Ezek után megkerestem az egyik ott dolgozót és megkértem, hogy intézkedjenek, hogy a dohányzás megszűnjön a tánctéren. A srác elég flegma volt (valószínűleg már nem a fáradtságtól), de elment és intézkedett. Állítólag a biztonságiakat beküldték, hogy rendet tegyenek. Visszamentem táncolni, de a cigarettafüst csak nem akart megszűnni. Körbenéztem és konstatáltam, hogy a DJ ugyanúgy szívja a bagót, mint a többi udvariatlan tahó. Ekkor úgy döntöttem, hogy hazamegyek. 

Kérdem én „kedves” dohányosok, hogy miért nekünk kell szívnunk azért, mert ti képtelenek vagytok kulturáltan élni a szenvedélyeteknek? Akinek nem inge ne vegye magára természetesen…

Én speciel allergiás vagyok a nikotinra. Ha sokat szívok belőle passzívan az olyan, mintha kést forgatnának a gyomromban. Miért kell nekem megszakítanom egy remek estét és hazamennem miattatok? Az ember természetes állapota az, hogy nem dohányzik (ki látott már újszülöttet cigivel a szájában világra jönni?). Ha rászoktál az magánügy, nekem mi közöm van hozzá? Nem gondoljátok, hogy ti korlátozzátok a személyi szabadságában azt, aki nem dohányzik? Miért nekem kell hazamennem egy buliból, azért mert nem vagytok képesek kulturáltan élni a szenvedélyeteknek? Ezt most lehet pro és kontra körbejárni, de a lényegen nem változtattok. Büdös a hajam és rossz a kedvem. Kicsit helyezzétek magatokat, a nem dohányzok bőrébe! Az Anker vezetőségét pedig megkérem, hogy fokozottan figyeljenek a dohányzástilalomra!

Klau

UPDATE

Ezt a levelet kaptuk az Ankerttől. Kicsit más megvilágításba helyezi a történetet. Reméljük, Klau reagál rá.

Kedves Szerkesztőség!

Géczi Kristóf vagyok, az Anker Klub, az AnKERT és a Három bár új kommunikációs munkatársa. 

Szomorúan konstatáltuk a hozzátok érkezett panaszt.

Alapvető probléma, hogy a Jutyubdiszko nevű sorozatunk az AnKERT nevű helyünkön kerül megrendezésre. Ennek ellenére mind Klau, mind a cikk írója az Anker Klub-ot emlegeti a cikkben, ezzel rossz hírbe hozva egy évek óta sikeresen működő helyet, melynek a fent említett ügyhöz semmi, de semmi köze. 

Annak ellenére, hogy a helyzetet természetesen sajnáljuk, úgy gondoljuk, ha valaki veszi a fáradtságot egy ilyen átfogó cikk megírásához, elvárható lenne, hogy legalább a cikk témájában szereplő vendéglátóhely neve stimmeljen.

Köszönettel,

Géczi Kristóf