A rohadék külföldiek nem elég, hogy párezer euróért elveszik a nőinket, racionális adóikkal elcsábítják a vállalkozóinkat, nóbeldiasainkat, gyakorlatilag kiszívnak belőlünk minden használhatót, amit ez az ország valaha véletlenül előállított, erre most idejönnek ezek és kávét akarnak rendelni külföldiül. Hát semmi se szent? A véresszájú hordával egyedül a Sir Morik Kávéház tulajdonosa mer szembeszállni, aki egészen Amerikáig zavarná kokainmocskos valutájukkal együtt az egész csürhét:

A Közép Európai Egyetemen volt egy találkozóm egy külföldi fiatalemberrel, aki mondta, hogy ugorjunk ki a közeli Sir Morik Kávéházba és ott beszéljük meg a megbeszélnivalókat. Mivel én látogattam meg őt, mondta, hogy ő hív meg így ő is kezdett el angolul rendelni. Én közbeszóltam magyarul, hogy hideg tejet kérek a kávémhoz. Erre a hölgy kioktatott, hogy miért rendelünk angolul ha tudunk magyarul is, elvégre mégiscsak Magyarországon vagyunk és itt ez a hivatalos nyelv.

Én higgadtan jeleztem felé, hogy az úr kezdett el angolul rendelni és mellékesen jeleztem, hogy én vagyok a vendég, így talán nem kellene leszidnia és kioktatnia, hogy mit kellene csinálnom, mert én fizetek. Jött újra ezúttal mérgesebben és intoleránsabban 'az elvégre Magyarországon élünk' érvelés a másik pincérnőtől is, meg hogy nekem segítenem kéne a pincéreknek ha elvégre magyar vagyok.

Szabi fotói bizonyítják, hogy a válság elérte a kutyaszart is: a  Terézvárosi Önkormányzat takarítói a járda pucolása helyett (után, előtt?) kocsimosással szolgálják a kerület lakóinak közös ügyét, a tisztaságot.

Helo homar, ponyvan felirat (ha nem latszodna rendesen): nehany perc turelmet kerjuk... ...amig fusiban kutyaszar helyett kocsikat mosunk... okt. 28, 8.30, VI. ker., hunyadi ter

Zhaomannál találta a Homár a legendás Túró Rudi(k) lekoppintott, majd Kínába exportált változatának fotóját. Igazán mulatságos, hogy "a Túró Rudira megtévesztésig hasonlító, ám a különböző jogi problémákat elkerülendő Túró Kiittyyre keresztelt csokoládéval bevont túródesszert Kínában már jogi oltalom alatt áll", jelentette az MR1. Magyarul lenyúlták Rudolftól a magában nehezen védhető "Túró" elnevezést és hozzácsapták a Hello Kittyből részegen eredeztetett Kiittyyt, ebből lett a kínaiul jól csengő márka. Nade Kínában jogi oltalom? Muhahaha, ez az évezred vicce. A Homár tippje szerint a Túró Kiittyy első klónja hamarabb fog visszaérni Magyarországra, mint az "eredeti".

Természetesen a Homárt elsősorban a termék íze érdekli, úgyhogy aki Kínában jár, legyen olyan jó, és tesztelje az emberiség nevében. Köszönjük.

 

Pár napos ausztriai nyaralásunk hozott végképp kedvet a szelektív hulladékgyűjtéshez, de egyelőre nem ment minden simán. A lenti levél olvasása előtt épp egy dupla környezettudatos megmozduláson voltunk túl, mivel a Péter által is hivatkozott oldal szerint a Lövölde téren is kéne lenni egy szigetnek, de hiába köröztünk a petpalackos, újságos, dobozos szatyrainkkal, nem találtunk rá. Végül a Dob utcai tárolókat választottuk, ahol hasonló állapotokkal találkoztunk, mint levélírónk: ami vegyes szemét nem fért el otthon, azt diszkréten a színes kukák mellé halmozták lakótársaink.

Az alábbiak a nagy nemzetközi hitelválság közepén minden bizonnyal eltörpülnek, dehát mégiscsak jobban felborítja az életünket, mint az alapkamat meg az árfolyamok. Szóval, 2 éve már, hogy beköltöztünk kellemes kis kertvárosi lakásunkba: csöndes, nyugodt környék, néhány lakásos társasházak, szép és gondozott belső park, játszótér, szökőkút. A szomszédaink is jófejek, tehát néhány kivitelezési slendriánságot leszámítva, tényleg vígan éldegélünk, sajátkertes földszinti lakásunkban. Igaz, éppen előttünk megy el egy kis utcácska, dehát olyan jelentéktelen a forgalma, hogy még a kukásautó hajnali zörgését is elfogadtuk, mert hát megértő emberek vagyunk.

Pilu szúrta ki, hogy a szíriusziak már a nagy túlélő Karaván-sajtra is rátették a tarsolyukat. A 70 év alatt kissé elfurcsult receptű klasszikus füstölt sajt honfoglalóul Pásztor lett, a grafikusnak viszont nem szóltak a névváltozásról. Így jöhetett létre a tájkép, amin eleink "nem pulival tereltették a birkanyájat, hanem nílusi krokodilokkal a tevéket". Mi legyen a következő megmélymagyarított termék? Turul-Kóla? McKuruc?

Döbbenetes turisztikai látványosságot és világtörténeti összefüggést fedezett fel Vik Wisconsinban. Egy félelmetes igazságokra rávilágító múzeum szerint Amerika nem csak, hogy összes találmányát a(z emigrált) magyaroknak köszönheti, de még neve sem lett volna magától, hanem úgy hívnánk, hogy "Kovbojkontinens":

Ezeket a fotókat Wisconsin Dellsben készítettem idén nyáron. Az elsőt a helyi Ripley's Belive it or not múzeumban találtam, mint kis színes információt, a másik egy ajándékboltban készült, mielőtt az eladó rámszólt volna :D A kellően mókás kielemzést rátok bízom, én nehezen találok jelzőket!

Néhány hónapja volt egy ukrán határátkelős sztorink, amiből született egy használati útmutató Ukrajnába tartó kezdő utazóknak. Viki leveléből most azt tudjuk meg, hogyan működik a rendszer visszafelé, azaz miért is kell 3-4-5 órát várakozniuk a cigarettacsempészeknek. Hűséges olvasóink már biztos sejtik, nem a szigorú ellenőrzés miatt:

Tegnap este betelt a pohár nálam, miközben várakoztam az ukrán-magyar záhonyi határon. Családi kapcsolataim miatt 1,5 -2 havonta megyek Ukrajnába. Az utam mindig Záhony-Csap határátkelőn visz keresztül. Magyarországról Ukrajnába szinte probléma nélkül, kisebb fennakadásokkal lehet eljutni, erre az irányra nem lehet panaszom. Ellenben Ukrajnából – Magyarországra (U-M) jutni kész pokol. De nem a szigorú határellenőrzés, vámvizsgálat miatt!

Magyaralázás again. Hogy megy az, ha egy EU-polgár magyar ember átlagos munkavállalóként átlagos munkát akar vállalni az EU káposztaszagú szülőanyjánál? Nem fogják kitalálni: káosz, egymásnak és önmaguknak ellentmondó hivatalok, szemétség és pornó. Olvassák alant Molnár Viktor németországi kálváriáját, ami elképesztően hosszú, de igen tanulságos, az ékezetek hiányának ellenére.

Talán megint sikerült sínre raknunk egy ügyet, ugyanis már a párizsi magyar konzulátus foglalkozik a Lafayette luxusáruház ügyével, ahol a magyarok másodrendű EU-polgár mivoltára hivatkozva pannon fogyasztónak nem hajlandóak törzsvásárlói kártyát kiállítani. Erről szólt a Másodrendű a magyar a párizsi luxusáruházban című poszt, amit elolvasott az eszerint Homár-fogyasztó EU-vonal tájékoztató szolgálat, és riadóztatták a diplomatákat. Meglátjuk, mi lesz belőle, amint előrelépés vagy bukás történik, megírjuk.

Elképesztő a titkolózás, de a Homár remek petrolkémiai kapcsolatainak köszönhetően a Mol menedzsmentjéhez közel álló körökből megtudta, hogy a Részben Magyar Mamut visszavág az OMV-nek a Lánchidat rajta omv-s kamionnal mutató, "Ausztria megint kicsit nagyobb lett" feliratú hirdetésért. Nem fogják elhinni, melyik befolyásos világlapban csattan először az ostor a pimasz labancok orcáján: a Népszavában, holnap, azaz pénteken.