Összegyűlt egy rakás elbaltázott leértékeléseket leleplező fotó, ami nem csoda hiszen a karácsony miatt hiperaktívak a fogyasztók. Olvasóink örök szerelme pedig a BKV-gyalázás mellett a leértékelésvadászat. Mai első vadunk a Vodafone:
Összegyűlt egy rakás elbaltázott leértékeléseket leleplező fotó, ami nem csoda hiszen a karácsony miatt hiperaktívak a fogyasztók. Olvasóink örök szerelme pedig a BKV-gyalázás mellett a leértékelésvadászat. Mai első vadunk a Vodafone:
nagy-nagy szeretettel a veszprémi Topshop virágüzlet dolgozóit. És Balambért, aki lefotózta és beküldte. Erre maga Peterdi Pál is csettintene!
Talán az év legokádékabb trágyahumorát sikerült megtalálnia a hómpédzse szerint vírusmarketingre specializálódott Webvizionak. A saját minőségi munkájának promózására kitalált FlashMikulás a méltán gyűlölt képernyőreklámfigurákhoz hasonlóan bekopog a monitoron, majd arcon hányja a felhasználót H1N1-vírussal. A srácok annyira bekészülhettek a brainsztormon, hogy megvan az ultimate vírusmarketing, érted, hogy aztán amikor látványosan nem küldözgették az undorító animációjukat ("a sikeres vírusmarketing megdöbbentő, humoros vagy botrányos és aktuális"), végső megoldásként körbespammoltak egy csomó embert "bocsánatkérő levéllel", amiben ismét csak a jópofa hányásra hívják fel a figyelmét, annak aki lemaradt róla. A Homár ahol tud, segít, rajtunk ne múljon a Webvizio Google-optimalizációja. Olvasónk, Géza ezt írta, amikor meglátta:
A Homár mindig is rajongott az ufószektákért - a raeliánusok pl milyen viccesek voltak az "első" emberklónozással anno -, úgyhogy igen megörült a Fény Angyalainak, akik égi barátaik figyelmeztetését hozzák. Legolas, Ufójézus és egy ismeretlen ügyfélszolgálatos a Pokol Gyíkjai fondorlatos akciójára hívják fel a lakosság figyelmét ezen a szórólapon. Az ördögfattyak RFID-azonosítócsipeket akarnak telepíteni belénk és tárgyainkba, ami a fényangyalok szerint nem kóser. A megoldás mi lenne más, mint egy offline petíciónak álcázott címgyűjtős mémfertőzés:
Az említett névjegykártya méretű szórólappal árasztják el a postaládákat. Valószínűleg a díszes társaság komolyan is gondolja, hiszen honlapjuk is van nem is egy. Meg ugye vannak közléseik, amiket meg is számoznak. Kicsit lemaradtunk, mert a csatolt már a 9990. a sorban. Jobb félni mint megíjedni!
Az Extreme Digital vagy egy egyszerű trükkel kozmetikázta meg az ASUS Eee Pc 700X 7"-os kijelzőjét, vagy a weboldaluk képes arra, hogy kitüremkedjen a rendelkezésre álló területről. Mindenesetre a netbook az oldalukon egy előnyösebb oldalát mutatja, vajon miért.
Kedves Homár!
Megszokott dolog, hogy az áruházak prospektusaiban a különböző tévékre és monitorokra "ráfeszítenek" egy képet, hogy úgy tűnjön, mintha be lenne kapcsolva, és hogy jobban nézzen ki. Ez a legtöbb esetben elfogadható, de az Extreme Digital mostani prospektusában ezt oly mértékben eltúlozták, hogy szerintem már a vásárlók megtévesztésének szándékát súrolja.
Remek sztorit dob fel Hampuk Richárd blogja, aki a témára levélben is figyelmeztette a Homárt. A meghökkentő poszt lényege, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyik, idei döntése gyakorlatilag azt mondta ki fű alatt, hogy tilos erotikus webshopot üzemeltetni Pumaföldön. Az itt olvasható NFH-dokumentumból ugyanis az világlik ki, hogy az NFH arra a törvényi pontra való hivatkozással büntette meg félmillió forintra egy magyar online szexbolt tulajdonosát, miszerint "Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul." Márpedig, szól a kérlelhetetlen hatósági logika, a weboldalon erotikus eszközök adatai és ára olvashatók, ami reklámozza a termékeket, vagyis a dolog törvénytelen. Ilyen alapon persze nemcsak műpinát, de tömény szeszt és egy rakás más dolgot is törvénysértés lenne neten árulni. No meg azért is viccesnek tűnik ez a levezetés, mert a Nemzeti Sporttól kezdve egy rakás lap közöl folyamatosan potencianövelő-reklámokat, márpedig egy afrodiziákumnál jobban a világon semmire sem illik az a definíció, hogy "rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul". Az ügyben keresni fogjuk az NFH-t, a válaszukat természetesen beposztoljuk.
Rekordmennyiségű olvasó küldte be, mindenkinek óriási köszönet, az Auchan marketingeseinek pedig egy átgondolandó kérdés, hogy nem érdemes-e ezentúl mindig a nyomda ördögéval játszani, ha a dolog ennyire népszerű.
Írtunk korábban a gyanúsan olcsón kínált, alig használt verdákról, és találgattuk, hogy sima átverés álla jelenség mögött, vagy összetettebb. A jelek szerint sima. Íme Tamás sztorija:
Nem értem, Walter miért olyan pikírt, levelében miért feszegeti a "nonprofit" szó jelentését, amikor egy ennyire szórakoztató szórólapot kapott a nagykörúti villamoson. Remeg az asztrofizikai kozmikus energiamezőnk minden mondatától, kéjesen bizseregnek a tengelytónusos vonalaink, egész szerveket teremtünk újjá örömünkben, és átfut az agyunkon az Ulli Granögger név felvétele, ami bőven megér 5500 forintot. Walter értetlen huhogása alant olvasható.
Nem az első, hanem a második ilyen olvasói levelünk jött, csak az elsőt szégyenszemre elhánytam valahol: alig használt, 3 millió forint feletti árú kocsikat hirdetnek fele-harmada áron a nagyobb apróhirdetős szájtokon. Volt valaki, aki hosszabban levelezett ilyen eladóval? Kiderült, hol az okosság? Egy idő múlva kérnek valami foglalót, amivel lelépnek, vagy rafináltabb az ügy? Egyelőre sötétben tapogatózunk, aki többet tud, segítsen, az érdemi információt a kommentelés mellett levélben is írják meg, köszönjük! Pál szösszenete alant: