A gyorsreagálású Magyar Víziközmű Szövetség máris kommentelt DKone felvetésére, ami szerintük rémhírterjesztő állítás csupán. Azóta a Homár is megkóstolta az újpesti vizet, de mivel nem tudjuk régebben milyen volt, nem is mondunk semmit.

A fővárosi víz minősége se nem jobb, se nem rosszabb, mint korábban. A főváros környékén nem a Fővárosi Vízművek, hanem egy sor más vízmű szolgáltat, egészen különböző vízbázisokból, itt tehát vannak eltérések, de a vízminőség a Közép-Magyarországi régió egészében megfelel a meglehetősen szigorú előírásoknak. Tény, hogy ezen belül a budapesti ivóvíz minősége - nemzetközi összehasonlításban is - kitűnő. Ezt szigorú és folyamatos laboratóriumi vizsgálatok támasztják alá. A rémhírterjesztő állításokat vajon mire alapozzák? Budapesten és környékén négymillió ember fogyaszt vezetékes ivóvizet. Vajon nem lenne tele a vele a sajtó, ha tényleg baj lenne a vízminőséggel?

Bertók László, a Magyar Víziközmű Szövetség sajtósa

A Homár ritkán iszik csapvizet, így nem tud érdemben válaszolni DKone kérdésére, aki szerint valami változott a budapesti csapvízben.

En egy nagyon egyszeru dologrol szeretnek irni, ami neked letelemed elvileg, de szerintem mar te is inkabb a palackozottat valasztod: szoval kozpontban a VIZ. Csapviz, ami regen ivoviz is volt.

Most érdemes háziállatnak lenni, annyi hülyeséget lehet a boltokban találni, amit már a kínjában túlfogyasztó vásárlóknak találtak ki, hogy ihaj. Nelson a Fressnapfban találta például ezt a kutyasört, ami a Homárnak is megvolt fotón egy ideje, csak elfelejtette berakni.

Bár a hazai blogokon tavaly ősszel jelentek meg az első beszámolók egy suttyomban piacra dobott új soproni sörről, a Homár szomszéd kisboltjába csak mostanában költözött be a Hülye Nevek 2007/2008-as Ligájának jeles versenyzője, a Fekete Démon. Igazából beszívva sem tűnhet jó ötletnek ilyesmit venni, de a dobozos verzióban bizarr módon jól kinéző, fekete-arany csomagolás, illetve a barna sörök iránti amatőr szenvedély mégis megvetette velem.

Ízre olyan, mint szoptatós anyával csókolózni: sok-sok édesség, karamalzos hangulat, mézeskalácsos, vagy inkább csokiországos gyerekkor, némi szolidan szédítő, pelenkaszaggyanús szex, soha rosszabbat, sőt. A sűrű barnáknál lazább az állaga, a férj esetleges feltűnése pedig belecsempész a végén egy kevés keserűséget.

Az igazi formáját azonban nem széttett lábbal futja (vonagolja) az Ikea-pelenkázón, hanem pezsegve a serpenyőben. Ugyanis hiába meglepően jó ital ahhoz képest, folyékony fűszerként egyenesen pompásnak bizonyult. Egy balzsamecetes mézben pácolt oldalas megpárolásához használtam először, és elégedettebb voltam vele, mint Talapa Jánossal, pedig az nagy szó. Most pedig tevékeny részese volt a Húsvéti Maradék Homár módra nevű libaételnek. A következőképpen készült:

Mindig is nagy csodálói voltunk a Szentkirályi ásványvíz ügyes PR-nyomulásának. A cuccot egy ügyesen a köztudatba bedobott, amúgy ki tudja mennyit érő nemzetközi díj tette ismertté, mostanra meg akkorák lettek, hogy a legújabb kampányukat egy nemzetközi A és egy nemzetközi Q kategóriás sztár megvásárlásával dobják föl. Az előbbi Luis Figo jobbszélső, az utóbbi Christopher "Már a DVD-re Forgatott Vámpírfilmem Is Megbukott" Lambert. Figo legendásan pénzéhes, a Homár pont Barcelonában lakott, amikor rongyos pártízmillió pezetáért elárulta a csapatot, ráadásul a hitvány madridiak Júdás-pénzéért, úgyhogy el sem merjük képzelni, ezúttal mennyiért vállata a bulit az aranylabdás középpályás. Akit érdekel a cég felfutása, itt egy HVG-interjú a tulajjal.

Úgy tűnik, a hülyeséget már nem lehet visszazárni a palackba. A Homár pontosan nem tudja, ki, hol és főleg miért találta fel Németországban a palackozott kólássört, így a megtorló csapás rengeteg ártatlan életet fog követelni. Marci jelenti a 125 forintos kisüveges borzalomról:

a palackozott fröccs mellé jó párosnak vélem ezt a remek német újdonságot, kólasört. Megkóstolni nem mertem, de ha kell viszek szívesen haza belőle! Ja az ára az hat db 0.33-as üvegre vonatkozik, szóval versenyképesnek ítélem :)

Egy ideje már a hűtőben figyelt ez a három üveg, amit egy CBA-ban lőtt a Homár, de megkóstolni nem merte. A korábbi példák ismeretében felmerült a nagy kérdés, azazhogy érdemes még palackozott fröccsökbe fektetni, vagy evólúciós zsákutcaként lezárhatjuk ezt a dossziét? Idei versenyzőnk a fröccsökön túl üveges vébékával überelt, úgyhogy a vegyvédelmibe öltözött önkétes tesztcsapatot bezártuk egy bunkerbe, és a golyóálló üvegfal túloldalán vártuk a hatást.

Ártatlan hülyetermék-kóstolásnak indult, és lehet, hogy a tavaszi szezon nagy botrányába nyúltunk bele. Attila a múlt héten hozta föl a szerkesztőségbe a sarki kisboltban vett, focilabda alakú palackba csomagolt, Center nevű gagyisört, amit nagyhirtelen jól le is teszteltünk. Erre most hosszú, zaklatott levél érkezett Csendes Gábortól és Márton Lajostól, amiben azt állítják, hogy a focilabda alakú sörösflaskát ők találták ki, és azért gyártatták volna, hogy a bevételből darabonként pár forinttal gyerekfocistákat támogassanak. Olvassák alant a szezon egyik legszórakoztatóbb levelét, benne jellemtelenalakozás és további földi jók! A jótékonysági akcióról részletek ezen a weboldalon, az "igazi" focisörről és a Vadkan energiaitalról képek ezen az iwiw-profilon, innen pedig letölthető a Heti Hetes tavaly szeptemberi adása, amiben a jótékony vállalkozók akciója szerepelt. 

Egy fekete-szürkében tartott, az Index gazdasági rovatába író Magdinak címzett, titokzatos okból angol nyelvű levélből tudtuk meg, hogy lehúzta a rolót Geszti "Farosszéria" Péter csajának, Ditz Editnek az egyik vendéglátós cége, a Tuk-tuk. A linkre kattintva kiderül, hogy nem kamu levél volt. A jól kinéző, színes csomagolásáról és mikroadagjairól ismert vállalkozás ázsiai kajákat szállított házhoz, március elsejéig, sajnos nem tuk-tukon. Geszti nyilvánvaló hozzájárulása a bukáshoz az étlap címei voltak. Kicsi, borzongató válogatás: KIVÁLOGAT TUK A WALK, ELHOZ TUK THE BEST, MEGALKOT TUK A WOK, nem beszélve az olyan kajakategóriákról, mint MÁS TÉSZTA, MEGY A RIZSA és a KACSA, SZÁRNYAS 2.0. A Tuk-tuk betépve néha jó ötletnek tűnt, a kajakicsomagolás világszínvonalú érzés volt, a megevés kevésbé. A brand állítólag nem tűnik el teljesen, partiszervizt vállalnak és szeptemberre hipermarketes megjelenést ígérnek. Mármint nem éttermet, hanem ételeket, már ha jól értetem, mit jelent a "szűkebb szortiment".

Eleve vízi állat vagyok + kannibalisztikus okokból horgászom + sokat főzök + a család apai fele a Dunaújváros és Mohács közti Halászléövezetből származik, úgyhogy én aztán tényleg tudom, hogy amit Magyarországon halászlé címén adnak, az a nutrasianyesedéknek is a megrohadt részéből készül. Mindez Tóth Károly nyálával felöntve, majd minimum negyedévig aszalva a mélyhűtőben. Kivéve persze az Övezetet, mert ott minden család minden héten legalább egyszer hallét eszik, úgy értem igazi, alaplémentes, friss, üde, ragadós halászlét, így aki vendéglátós trükközni próbálna, azzal úgy bánnának, mint egy reformkommunikátorral. Ernő is tudja ezt, mégis próbálkozott, ráadásul a Balatonon, ahol még Jézus is megbukott volna, ha friss halat akar szaporítani. Mazochista barátunk a büdös hal fölött merengve a bécsi árakkal próbálta öüsszehasonlítani a balatoniakat. Mit érdemel az ilyen ember? Brassói aprópecsenyét, madártejet vagy hagymás rostélyost, ugyebár. Sztori alant. Ja és szívesen vennénk levélírónktól bármennyi eurót ilyen árfolyamon.