Verem a fejem a falba, hogy nem írtam többet a minden fiatal apát leteperő hányós betegségről, közben olyan hangokat hallatok, mint egy jódlizó szamár, de hiába: múlt csütörtökre kinyomtatták és most már (remélhetőleg) a boltokban a Kitolás 2., a Homár harmadik könyve. Ez is kalauz fiatal apáknak, mint a Kitolás, de most túlépünk a terhes csajokon, és a rémült fiúkat az egy és öt éves kor közötti gyerekek közé kalauzoljuk el. A dizájn a Homárnak is ruhát szabó Etele műve, elfogulatlanul mondhatom, hogy frankón sikerült. Etele az első kötethez is új borítót tervezett. És hogy még komplettebb legyen a karácsonyi tízlábú-blitzkrieg, az Index újra kiadta az első könyvemet, az Etetést. Úgy örülök, hogy dalra is fakadtam.
Alant egy karácsonyi felhívást olvashatnak, mindenki figyelmébe ajánlom, aki Homárt olvas és van blogja a blog.hu-n, meg azokéba is, akik mostanában indítanának.
Drága blogtulajdonos!
A blog.hu és az Index közös karácsonyi közvetítésének része lesz egy gyűjtőblog, Helló Karácsony… XD néven. Ebbe szeretnénk meghívni téged is, tomboljunk együtt bebejglizve az Index címoldalán! A következőről van szó.
Ha nem velem történne, azt mondanám, hogy vicces. Az V. kerületi önkormányzat megbízásából a Sas utcában dolgozó útépítő munkások igen mókás módszert találtak ma reggel a járda aszfaltozására: egyszerűen a házunk kapuja elé öntötték a forró aszfaltot, majd közölték, hogy ebből a házból másfél-két órán át nem lehet kijönni. Aki megpróbálja, leolvad a talpa. Háromemeletes belvárosi bérház úgy 25 lakással. Úgyhogy most én is be vagyok zárva. Én mondjuk véletlenül pont megtehetem, hogy itthonról dolgozzam, de érdekes lehet annak, aki nem teheti. Rogán polgármestertől, úgyis mint a Jobboldal Titkos Reményétől több reaganista individualizmust várnék.
Update 1: A kommentek közé persze azonnal jött egy még jobb sztori, hajtás után ez olvasható OkoskaTörp tollából:
Kedves Sorstársak,
Folytatást írok a Kitoláshoz, ahhoz a könyvemhez, ami reményt, sőt nevetést, és gyakorlati túlélési ismereteket próbált csöpögtetni azoknak a fiatal apáknak az életébe, akik egy nap döbbenten vették észre, hogy a csajuk terhes, vagy még megdöbbentőbb módon ripsz-ropsz fiatal apák lettek. A Kitolás a terhesség elejétől kábé e gyerek egy éves koráig ölelte fel – na jó, a túrót, nem ölelt az semmit, szóval a kisded egy éves koráig próbálta felkészíteni szegény fiúkat, hogy milyen meghökkentő kalandokra számíthatnak. Most elkezdtem írni a folytatását, Harc a gyerekek ellen egytől öt éves korig munkacímmel. Hogy jó legyen a könyv, nem ártana tudnom, hogy a többi fiatal apát mi izgatja igazán a gyerek körüli dolgokban. Magyarán kérdéseket várnék, tőletek, olvasó apáktól, egyszerű és összetett, speciálisan egyedi és tök általános, pofonegyszerűnek tűnő és látszatra megválaszolhatatlan kérdéseket, olyanokat, amiket még sosem mertél megkérdezni. Bónusznak esetleg listákat a megoldhatatlan problémákról. Önhittek írhatnak pár sort a legnagyobb gyerekmegfékezési pedagógiai diadalukról is. Mit csináljak, ha a zsúrban a gyerek négyéves ovis társa először leköp, aztán „csaló lamperthistának” nevez? Tikkelni fog-e a bal szeme élete végéig, ha titokban megnézem vele a Csillagok háborúját? Bármit. Minden levelet vagy kommentet előre is köszönök.
Szily Homár László
Eloször is, hadd gratuláljak a kiváló honlapjukhoz, nagy élvezettel olvasom. Megjegyzést szerettem volna hagyni a honlapjukon, de mivel órák óta várok a bejelentkezést megerosíto emailre, és ismerve magamat, el fogom felejteni, inkább egyenesen írok. Úgyis az önök joga a saját kommentjeik felügyelete. A megjegyzések egyik legszórakoztatóbb elemei a folytonosan megismétlodo képek (ajtót letép, batz-papuccsal ráver stb). Azzal is tisztában vagyok, hogy a komikus hatás kedvéért erosen eltúlzott hozzászólásokat nem kell komolyan venni. Mindamellett szeretném fölvenni, hogy az etikátlan és alacsony színvonalú viselkedés "osi román szokásként" való minosítése szinte minden alkalommal, amikor nagyobb mennyiségu hozzászólás olvasható, talán visszafogható lenne egy kicsit.
Bár GabiLaki nem írt kommentárt ehhez a lefotózott cetlihez, mi megtesszük, mert annyira tetszett a bezárt hely neve, a Kebap Mann Gyros Büfé. Nem is fogjuk feleslegesen ragozni, hogy egy kocsmánál vagy kajáldánál mekkora jelentősége van ennek, inkább ünnepélyesen megkérjük a Homár-olvasókat, hogy csináljanak egy képet a kedvenc cégérükről, és küldjék be nekünk. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy az újpesti Átlövő kocsma az le van stipistopizva, mindjárt csattintom róla a fotót. Nem lakik amúgy valaki a Tincshangulat fodrászat közelében?
Miközben a Homár az ügyfélszolgálattal telefonálgatott, kedvenc tömegközlekedésblogunk, a Megint Állunk Vazze le is zsírozta hétvégére a retekkommandót. Immáron tehát a MÁV áldásával láthatnak neki egy négykocsis mocsokvonat kitakarításához:
Aki jönne az kérem jelezze péntek délig a megintallunkvazze@gmail.com címen, hogy leadhassam a fix létszámot, mert az alapján tudják biztosítani az eszközöket. Gyülekező: Keleti főbejárat; 2007. július 14. szombat; délelőtt 10:00 Játszós ruhát mindenki hozzon magával.
Talán végre kiderül, mitől olyan nehéz ezeket a vagonokat takarítani, hogy mindig legalább 15-20 évnyi dzsuva marad rajtuk.