A klasszikus válságcsökkentő vendéglátós trükkre szállít két példát Gabriella és Kitti. A  szuperlebutított büfémenüt illetve a féladagos megoldást bizonyára nem csak az Új Tündérkert és a Verne Étterem menedzsmentje alkalmazta ezen a jeles napon:

Most érkeztünk haza a XVIII. kerületben lévő Új Tündérkert étteremből, ahol a Torkos Csütörtök alkalmából foglaltunk asztalt. Az étterem kritikán aluli módon intézte a felkészülést a mai napra. Tudomásom szerint "A csatlakozás feltétele az azon a héten és előző héten használt ’a la carte’ étlap és itallap megtartása és az  ÉTEL- ÉS ITALFOGYASZTÁSRA együttesen adott 50%-os kedvezmény." Nos, mi a hónap legelején foglaltunk asztalt, amikor is az étterem honlapján semmilyen különösebb információ nem szerepelt az akcióról, továbbá a foglaláskor sem hangzott el arra vonatkozólag, amit ma tapasztaltunk. Konkrétan, hogy büfévacsoraként oldották meg az estét, az itallap egy házilag nyomtatott A/4-es lap, rajta eléggé zanzásítva a máskor üzemben lévő kínálat.

Emelkedik a hangulat. A követető sztoriban már felkészült társasággal van dolgunk, de a kiszolgálás és az ellátás a Planet Sushi-ban sem volt zökkenőmentes. A levél a TGI Friday, Il Patio és Planet Sushi marketing vezetőjének ment el ma reggel.

Update: újabb Planet Sushis és Il Patio-s hőbörgések érkeztek. Erikáékat forró szusival riogatták, Péter pedig 2 óra 40 percig élvezhette a tegnapi vacsoráját, de nem önszántából.

Önnek, mint marketinges szakmabélinek írok, remélve, hogy Önben megvan a kellő empátia és tud a vendég szemével látni.
Tegnap este 10 órára, 6 főre foglaltunk asztalt Torkos Csütörtök keretében az IL Patio – Planet Sushi Venezia Étterembe (Budapest, VIII. ker., József krt. 85.) mert sushit szerettünk volna enni. Sosem voltunk még itt, de nyitottak vagyunk az újra, kipróbáljuk. Amikor telefonáltam (feb.21.) egy nagyon kedves férfivel beszéltem, aki mondta, hogy sajnos már csak az olasz részében van hely, de természetesen megoldható, beírja a könyvbe a foglalásunk mellé, hogy sushit szeretnénk fogyasztani, és áthozzák. Jó lesz, köszönjük.

A tegnapi Torkos Csütörök után volt, aki  nem bírta kivárni az emésztést sem, JGy is azon melegében billentyűzetet ragadott, és írt az Öreghalász Étterem vezetőségének. A féláras akcióról nem tudva egy hónappal ezelőtt foglalt asztalt törzshelyén, de a pincérek bánásmódja miatt most másik évforduló-ünneplős hely után néz.

tisztelt étteremvezető!
én leszek az első, aki az önök biztatására visszajelez a torkos csütörtökön nyújtott szolgáltatásukról.
kedvesemmel megismerkedésünk napján önöknél vacsoráztunk, azóta többször ellátogattunk az étterembe, és hagyomány, hogy az évfordulónkat mindig ott ünnepeljük. sajnos ez éppen a mai napon volt esedékes. a torkos csütörtökhöz kapcsolódó akciójukról nem tudtunk, arról az asztalfoglaláskor sem tájékoztattak, arról pedig egy szót sem szóltak, hogy limitálják az étteremben eltölthető időt, mégpedig 100 percben.

Torkonakadt Csütörtök-kollekciónk nem lenne teljes legalább egy étterem válasza nélkül. Szerencsénkre, illetve Ambrus szerencséjére a Kisrabló nem engedte el a füle mellett naiv ügyfele panaszát (3 óra várakozás után sem a rendelést kapták meg), úgyhogy a pincérnőjüknek felmondtak, őket pedig meghívták egy kárpótlásvacsorára:

From: "Kisrabló Pub"
A kritika, mellyel megilletett minket úgy gondolom önmagáért beszél. Reklamációjukat felülvizsgáltuk. A végeredmény minden bizonnyal nem vigasztalja önöket és sajnos minket sem.

Egy hete történt az ominózus vendéglátóipari teszkósodási akció, ami után főleg negatív tapasztalatokat kaptunk, de nem kizárólag. Alábbiakban a hétvége óta befutott 4db elégedett ügyfél levelét olvashatják. Vicces, hogy egyikük az egyórás várakozás ellenére pozitívan élte meg a kőbányai Zila éttermet, amit múlt héten vki 3 mondattal elintézett, hogy csak melegített kaja volt.

Nos, néhány héttel az esemény előtt mi is kikerestünk néhány olyan budapesti éttermet a listából, amelyet szívesen kipróbáltunk volna, majd sorban végighívogattuk őket, hogy hova lehet asztalt foglalni. Volt olyan hely, ahol már nem volt szabad asztal, volt olyan hely, ahol több napon keresztül nem vették fel a telefont, és – természetesen – volt olyan hely is, ahova sikerült asztalt foglalni: ez volt a Jazz Garden nevű étterem és jazzklub.

András kivételesen nem a TCS-specifikus hiányosságokon akadt ki a Centrálban, hanem azon a széles körben elterjedt tünetegyüttes (közöny), amikor a pincéreknek fogalmuk sincs, mi van a menüben, mi volt a rendelés, illetve hogy az előételt csak akkor hozzák ki főétellel együtt, ha a vendég azt külön kéri. Kedvencünk mégis az, amikor leteszik az asztalra a számlát, a t. vendég pedig 5-10 percet várhat, ha szeretne visszajárót.

Torkos csütörtökön nagycsaládilag (8 fő) tettük tiszteletünket a Centrál Kávézóban. Az első probléma a kínálattal volt: kb. 10 féle étel közül lehetett választani, desszert kétféle plusz házi sütik. Mindegy minek akarunk mi kávézóban enni?! Viszont a pincérek felkészültség még az étlapnál is hiányosabb volt.

A Rolling Rocknak pénteken megelőlegeztük az idei Torkos Csütörtök bajnoka címet, pedig még nem is olvastuk Go-Go Bordello horrorsztoriját. Szegények 3, azaz három órát vártak a kajájukra, azután pedig közelharcot vívtak a menedzsmenttel, hogy húzzák le a számláról az italokat, amiket nem ők fogyasztottak:

Láttam ugyan, hogy az egyik mostantól hosszútávú emlékezetem bugyraiba száműzött (mellesleg már jó ideje csak a rövidtávúhoz van hozzáférésem, szóval teljesen jó helyen van ott) vendéglátó egység már szerepelt a hasábjaitokon, de úgy érzem egy másik nézőpont sokat segíthet az Escher Poklának vásznára kívánkozó esemény illusztrálására...

A kedvezmény alatt áremelés párja a speciálisan korlátozott kóstolómenü, illetve a zónaadagok, amit szintén elég sok helyen alkalmaztak ünnepelt vendéglátósaink. Fist boy a Kaledónia Pubban futott bele a felettébb gáláns ötdarabos menübe, de ezen még nem akadt ki. A pohár akkor telt be, amikor másfél óra várakozás után a pincérek szó nélkül átpakolták társaik székét másik asztalokhoz, amikor kimentek a hely elé cigizni:

Torkos Csütörtökön egy kisebb haveri társasággal (11 fő) gondoltuk ellátogatunk a Kaledónia Pubba, egy kis kirándulás Skóciába.  Nagyon kedvesen fogadtak minket és egyből rendelkezésünkre állt az asztal ahol nehézkesen ugyan de sikerült leülnünk. Még le se pakoltunk és nagyon kedves pincérlány már ott is volt a megfelelő számú étlappal. Akkor még nem sejtettünk semmit a közelgő hidegzuhanyról. Első körben kiderült hogy kb fele annyi étel található az étlapon mint egy normál napon, direkt erre a napra lett összerakva. Az italok közül is csak pár darab volt felére engedve az amúgy elég széles választékból. Ok semmi baj, majd beosztjuk azt az 5 féle ételt, legfelfebb mindenki ugyan olyat eszik iszik, végülis ez egy pub, nem étterem.

Újabb lehúzós helyeket detektáltak olvasóink. A Liszt Ferenc téri Fresco és a XVI. kerületi Kis Tirol sem bízta a véletlenre a csütörtöki forgalmat, és ha nem is a Rolling Rock szintjén, de igyekeztek maximalizálni a profitot:

Barátaimmal ellátogattunk a Fresco étterembe a Liszt Ferenc térre. Elegáns étterem, normális kiszolgálás, horribilis teljes árú ételek. Tudom, aki torkos csütörtökön elegáns étterembe jár, az sikeres ember nem lehet. :) Étteremből kifelé jövet a bejárat melletti árlapon minden ár át volt húzva és kb. 20-40%-kal alacsonyabb értéket kanyarítottak mellé "elegánsan" filccel. Naná, hogy a benti étlapon a magasabb ár képezte az alapot, amiből jött le a t. csütörtök 50%-a. Külön vicces, hogy a honlapjukon is szartak rá, hogy átjavítsák az árakat, ott is a „filctollas” számok szerepeltek.

Az már most látszik, hogy a minden eddiginél nagyobb érdeklődés minden eddiginél több szívást eredményezett Torkos Csütörtökön. A Homár elkötelezett híve a virtuális önbíráskodásnak, úgyhogy aki az imént is vázolt trükkökkel (áremelés, foglalás törlése, kimagaslóan paraszt kiszolgálás) találkozik, ne fojtsa magába fájdalmát, írja meg nekünk! Tonbek ötlete sem hülyeség, ő a pozitív helyeket is listázná:

Csak 1 ötlet. mi lenne, ha listaszerűen összegyűjtenénk azolat az éttermeket ahol JÓ volt a torkos csütörtök, hogy ne csak a fikázásról szóljon a blog. Az én helyem - Nikos Taverna - Diósd (még a drága görög vörösbort is féláron adták), köszönjük nekik. /tavaly voltunk : Gesztenyéskert, Budakeszi, és minden rendben volt/