A Memento Park kommunikációs igazgatója egy csapásra elrontotta a hangulatot, amit a Szoborpark régi korokból ittragadt eladója okozott nekünk. Egy korrekt levélben elnézést kért V.Zs-től és még kárpótlást is felajánlott a megvehetetlen egéralátét miatt.

Kedves Homár!

V.Zs. 2009. november 29-i „élményeihez” sajnos nincs mit hozzátennünk – a „régi szép áfészes időkkel” szemben nálunk a vendégnek egyébként is mindig igaza van. A leírt eset okait kutatva annyit megállapítottunk, hogy munkatársunk két dologban is hibázott.

Tréfás módját választotta a Citibank a közös számlák társkártyáinak aktiválásához. A tulajdonos beazonosítása helyett olyan adatokra kérdeznek rá, amiket csak a számla másik tulajdonosa ismerhet. Csalni viszont nem lehet, az ügyfélszolgálat besértődött, amikor meghallotta, hogy naiv ügyfél kikérdez a rögzített beszélgetésből:

A férjem megelégelte az egyre növekvő banki költségeket az eddigi bankunknál, úgyhogy 0 ft-os számlát nyitott a Citibanknál. Mivel a pénzt elsősorban is Ő keresi nálunk, viszont elsősorban én adom ki, ezért ugyanarra a számlára számomra is igényeltünk egy társkártyát. A Citibanknak a házassági vagyonközösséggel kapcsolatos álláspontjáról (így utólag legalábbis) némiképp árulkodónak tűnik, hogy anélkül, hogy visszakérdeztek volna, ezt először egy alszámlával vélték megoldhatónak -- ti. amelyre a férjem rendszeresen átutalhat némi zsebpénzt számomra, hogy legyen miből kitisztíttatnom a kabátját, megvennem a család vacsorájához valókat, kifizetnem az egyik gyerekünk iskolai kirándulásának költségeit, a másik gyerekünk különóráját, a harmadik gyerekünk szülinapi ajándékát, és a negyedik gyerekünk új cipőjét... -- szóval mindazt, amit kell. De nem ezen akadtam fenn a legjobban.

Először a hajtás utáni képpel indítottuk volna a posztot, de nincs az a 18-as karika vagy NSFW (pláne NSFbármi) figyelmeztetés, ami megvédené az olvasókat a látványtól. A fenti képen is látható, ahogy a mustáros tubus legtetején kikandikál valami, ami bizony egy légy. Vagy bármi más, aminek potroha és szárnya van. MG és a virsli megrázó kalandja még a libatollas tepertőt is felülmúlta.

Tegnap este virslit terveztem enni vacsorára. A virsli mellé persze a mustár is elkél, így megragadtam a flakont, és jó erős sugárban nyomtam volna a virsli mellé egy adagot. A mustársugár azonban elakadt egy idő után, valami nyilvánvalóan útját állta.

Úgy látszik az útszélen vészvillogós köcsögök miatt a parkolóörök ingerküszöbét nem üti meg, ha lerobbant autós elsétál az elakadásjelző háromszögéig:

Rendszeres olvasója vagyok a blognak és épp a tegnapi nap folyamán történt meg velem az eset. Miskolcon lakom, és aki ismeri ezt a várost, az tudja, hogy a parkolásért mindenhol fizetni kell. (Budapesten is sokat járok autóval, és parkolok de ott még mindig kevesebbszer büntettek meg) A legdurvább dolog, hogy a saját lakásom előtt is büntetnek.... Szóval épp ez történt a tegnapi nap folyamán is. Sajnos az autóm lerobbant - helyesebben el sem indult már szombat óta - és én naívan úgy gondoltam, még vasárnap este, hogy inkább kirakom az elakadásjelző háromszöget, mert így akkor legalább nem büntetnek meg addig amíg el nem viszik az autómat szerelőhöz. És én úgy tudtam, hogy műszakilag hibás autót nem büntethetnek...

Az alanti sztori az irrealitása miatt annyira megejtő. Dixie Flatline ugyanis egy kocsmatöltelékek és egy kidobóember között, egy hullarészeg vendég szinte élettelen teste fölött elhangzott beszélgetést idéz fel. Kedvenc részem az, amikor olvasónk a saját szavait idézi. Én lennék az utolsó, aki kétségbe vonja egy olvasó szavait, de kimondom, hogy legféltettebb ereklyémbe, Szili Katalin kihullott ebfogába fogadok, hogy ez nem ebben a formában hangzott el élőben. Kocsmai tusakodás alant:

A válság hatására mindenhol szorítanak, de a kommunista érdekeltségű vállalatoknál még jobban, hiszen nekik már nincs sok hátra, most kell minden lehetséges pénzt gyorsan beszedni. Így alakulhatott, hogy a Fővárosi Gázművek elkezdte kiszámlázni az elmúlt évtizedek késedelmi kamatait, ahogy az Zoltán kiszúrta a részletes számlán:

Kaptam ma egy számlalevelet a Fővárosi Gázművektől, késedelmi kamat értesítő címmel. Nem egy nagy összeg, részletesen, de valamilyen véletlen sorrendben szerepelnek rajta a késedelmesen befizetett számlák. Ajánlom mindenkinek, aki kap ilyet, hogy figyelmesen nézze át, mert a sorok között megbújik néhány elévült követelés is. Nekem pl. még 2002-es késedelmes befizetés után is számláztak kamatot.

József az anyósának adott egy pár éves digitális fényképezőgépet, és szeretett volna hozzá szerezni magyar nyelvű használati utasítást. Olvasónk egy PDF-re gondolt, és mailt írt a cégnek. A válasz annyira megdöbbentette, hogy megírta nekünk: a Fujifilm ugyanis 15 ezer forintot kér a fekete-fehér könyvecskéért, ha az ügyfél nem a cégtől vette a kamerát. Ez homárfülnek is ijesztően hangzik, de őszintén szólva arról fogalmunk sincs, hogy a többi gyártó is ilyen gáláns-e a felhasználóival. Akinek vannak, írja meg a tapasztalatait!

Tom megtalálta gyermekkorunk egyik kedvenc kincsét. A tárca tényleg feltöltődött magától, de sajnos nem pénzzel, hanem valami mással:

A történet egy reggelen kezdődött mikor is az egyik barkács-fogyasztási szentélyt látogattam meg, mégpedig a narancssárga-hárombetüst. Néhány apróság begyűjtése után fizetek a pénztárban, majd mennék tovább a dolgomra, ám a csipogós kapu, és a mellette álló hatóságszerű személy ebben megakadályozott. Miután  kiderült, hogy nem a kocsi tartalmával van a kapunak gondja, hanem a csipogás oka valahol "rajtam van", közölte, én akkor most "be leszek vive".

Sándor szerint 11 éves fiát megpróbálták átverni a McDonald's-ban, valószínűleg nem sejtve, hogy apuka a közelben ül és nem hagyja annyiban a dolgot. Az egyedül vásároló fiú ugyanis menet közben változtatta meg a rendelését, állítólag ezért nem járt neki visszajáró.

2009. November 14-n ebben az évben egyetlen alkalommal úgy döntöttünk, hogy családilag meglátogatjuk a Pécs Plázát, és egy McDonald’s látogatás mellett mozizunk egyet. Első állomásunk a jegypénztár volt, majd jött a McDonald’s, ahol mindjárt adódott is egy botlás. Ennek története a következő.

Már a "jogvégzett kommentelő" jelzős szerkezet miatt is érdemes elolvasni Zs. levelét, akit úgy büntettek meg Mezőtúr főterén, a rokkantaknak kijelölt helyen való parkolásért, hogy a figyelmeztető táblát ellopták, a felfestett jelet pedig, ha nem is teljesen, de falevelek fedték. Zs. igazi idealista, ugyanis belátást várt volna az önkormányzattól, és, nahát, nahát, nem kapta meg. Előre, jogvégzett kommentelők!