Naiv ügyfélék fröccsözni mentek a MOM Park Leroyba. Bár különböző italokat rendeltek, a végén csak a drágábbik rozét látták a számlán.

Meglehetősen felháborító estnek lehettünk szenvedő alanyai egy kedd este a MOM Park aljában található Leroy Bistróban. Eddigi kellemes tapasztalataink alapján választottuk az említett vendéglátóipari egységet, és sajnos nagyon súlyosan csalódnunk kellett, pedig csak a nyári fröccsajánlattal szerettünk volna élni. Társaságunkból 3 fő o.rizlingfröccsöt, egy fő pedig egri rozéfröccsöt fogyasztott. Az utolsó körben mindenki rozéfröccsöt kapott, amelyet sajnos nem tettünk szóvá. Számlánkon olaszrizlingnek nyoma sem volt, helyette csupán több körre rúgó, drágább árfekvésű rozéfröccsöt számoltak fel. Arról nem is beszélve, hogy az elfogyasztott mennyiség sem stimmelt. Mikor ezt szóvá tettük, egy arrogáns pincérrel kellett szembekerülnünk, aki még azt is letagadta, hogy rendelés közben levegőt vettünk.

Naiv biciklista szóváltásba keveredett a Pronto Pizzéria személyzetével, miután átgörült a szerintük a teraszukhoz tartozó járdán. A szóváltásból verekedés lett, másnap pedig a tulajdonos megígérte neki, hogy többet nem fogják bántani:

2012. augusztus 7.-én kedden, hat óra előtt pár perccel hazafelé bicikliztem a Hollán Ernő utcában, a körút felől mint minden nap évek óta. Mivel nyáron a teraszok miatt igen szűk a hely ezért lassan, a gyalogosokra odafigyelve szoktam haladni ezen a szakaszon. Így történt ez ezen napon is, ám a hármas szám alatt lévő Pronto Pizzéria pincérei - szokásuk szerint - a járdán beszélgettek, mire én rájuk csengettem. Erre az egyik pincér (mint később kiderült, X, a két pinécrfiú közül a magasabbik) igen agresszívan rámkiabált, hogy ez nem bicikliút, itt ne biciklizzél, szállj le és toljad! Én ez után leszálltam a kerékpárról, és (valóban nem a legudvariasabb hangnemben) visszaszóltam, hogy ne ő mondja meg hol biciklizzek (erre ott van KRESZ de erről majd később) és igenis itt lehet biciklizni. Kisebb szóváltás alakult ki közöttünk, megjelent egy másik pincér (lány) illetve valaki a konyháról(!), egy frisssen tetovált fiú. Mind a hárman különösen támadóak és agresszívek voltak velem szemben. Két perc sem telt el mire fent nevezett, nálam jó húsz kilóval nehezebb X minden előzetes figyelmeztetés nélkül megütött (ráadásul úgy, hogy szemüveg volt rajtam), megrúgott, és mivel erre nem szaladtam el dulakodni kezdtünk.

Az élet ismét a Homárt igazolta, minthogy a Mongolian Barbecueról korábban megjelent kritikák kapcsán az új tulajdonos utólag olyanoktól is elnézést kért, akikkel soha nem is találkozott. A kérdéses poszt az itt olvasható információval frissült, úgyhogy remélhetőleg senki nem az alapján fogja megítélni a helyet:

A Mongol Barbecue Étterem ez úton szeretné Önt/Önöket megkérni arra, hogy a http://homar.blog.hu/2010/09/02/kidobjak_a_mongolian_barbecue_bol_aki_tul_sokat_eszik linken elérhető és  közzétett cikkeket és kommenteket legyenek kedvesek letörölni az oldalról. A Tékozló Homáron közzétett első cikk keletkezésének időpontja 2010.09.02. A cikkre / cikkekre  érkezett kommentek meghatározó része 2012. év előtt keletkeztek. A hozzászólásokból levonható információk ma már nem naprakészek. Ennek legfőbb oka, hogy azóta az étterem vezetősége kicserélődött.  A jelenlegi vezetőség - az interneten olvasható véleményeket is figyelembe véve - kifejezett hangsúlyt helyez arra, hogy a jó hírnevében megtépázott étterem újra kiérdemelje a fogyasztók elismerését és szeretetét. Az étterem mentalitásának változását a 2011. év vége felé és a 2012. évben érkezett kedvező kommentek is alátámasztják.

A Tequila Taverna alig egy év csúszással szúrta ki "Élő tetveket szolgálnak fel a Tequila Tavernában" bejegyzésünket, ami szerintük egyoldalú rágalmazás. Naiv ügyfél ugye lefényképezte a salátán lakó tetveket, a Tequila Taverna szerint azonban azt csak akkor tették szóvá, amikor az ételt elfogyasztották! Úgyhogy ők azt sejtetik, hogy azt feltételezik, hogy biztos nem is volt a salátán a tetű, hanem - a jól ismert mantrával - direkt lejáratás volt. A Homár természetesen minden alkalommal szeretettel várja az érintett cégek válaszát, hogy tisztázhassuk, milyen aljas összeesküvő beépített kollaboráns volt a náluk pénzt otthagyni bátorkodó naiv ügyfél:

Kedves Tékozló Homár!

Ha olyan nagyon jól látható lett volna, akkor a kedves vendégünk már az első pillanatban észre vette volna és a "tetves-gusztustalan" ételt meg sem kóstolta volna! De mindenki láthatta a fotókon, hogy mindent egy szálig megevett, csak a díszítés maradt a tányéron!

Naiv ügyfél szerencsére csak szóváltásba keveredett a Vakvarjú étterem egyik pincérével, miután az nem akarta beengedni őket a vécébe, mert állítólag mindenki oda jár:

Visszajáró vendégek vagyunka Vakvarjú étteremben a kopaszi gáton ahol legutóbb (július 12-én este) a következő dolog történt. Mivel több gyerekkel voltunk, és hely sem volt ezért nem az étteremben fogyasztottuk el a vacsoránkat, hanem az étterem melletti padokon. Elvitelre kértünk 5 adag hekket (nyugta számok:0416/00046, 0416/00047)) és üdítőket. Miután elfogyasztottuk a vacsorát 4 éves fiamnak sürgősen WC-re kellet mennie. Miután megpróbáltam Őt bevinni az étterem mellékhelyiségébe egy pincér elém állt (ő valószínüleg azt hitte hogy tornyosult:))  és megkérdezte hogy mit szeretnék. Ezek után közöltem vele hogy itt vásároltuk meg az ételeket és italokat és szeretném használni a mellékhelyiséget. Ő nagyon vigyázott a csodabudira, azt állította hogy nem mondok igazat és különben is mindenki ezt szokta mondani, használjam a nyilvános WC-t.

Nem csoda, hogy a poloskák szeretik a meleg, nedves helyeket, inkább az a furcsa, hogy a helyi szállodások nem akarják megzavarni a populáció természetes gyarapodását:

Márciusi wellness hétvégénk történetét szeretném megosztani veletek. Négyen indultunk neki a 180 km-es útnak, hogy eltöltsünk 2 éjszakát a dombóvári Gunaras Resort SPA Hotel****-ben. Mi a párommal Superior szobát kértünk, ami természetesen feláras, de úgy gondoltuk, ennyi plusz jár nekünk, hogy 2 nap alatt maximálisan jól érezzük magunkat. Később rá kellett jönnünk, hogy ez mégsem volt annyira jó ötlet.

Naiv ügyfél nem vette figyelembe a jeleket, és annak ellenére pontyot rendelt az egyik Bécsiszelet vendéglőben, hogy nem volt. Vagyis pontyosított fogast kapott kedvezményes az előbbi árában, aminek gyógyszerezés lett a vége:

Tegnap este voltam a párommal a Bécsiszelet vendéglőben. Én mindenképpen valamilyen halételt szerettem volna fogyasztani, rendeltem hát pontypatkót rántva. A pincér a rendelést követően kb 10 percen belül jelezte, hogy a ponty elfogyott. Megnyugtatásomra a következő felajánlást tette: Megcsinálják nekem a rántott halat fogasfiléből, de csak a ponty árát számolják föl érte.(jelentősen olcsóbban) Erre örömmel rábólintottam, és csak később döbbentem rá: nem kellett volna. Igen erős hasfájás gyötört egész éjszaka, a többi tünetet hadd ne részletezzem. Ma reggel is csak gyógyszerrel vagyok képes dolgozni. Valószínű, hogy a hal nem volt épp friss és csak túl akartak adni rajta. Szomorú hogy ilyenek még előfordulnak elvileg minőségi éttermekben….

Úgy tűnik, vannak helyek, ahol a besurranó tolvajok telepatikus összeköttetést tartanak fent a szálloda portájával, ezért pont a szobába becuccolás után már ki is tudják rámolni a T. vendégeket. Naiv ügyfelet a Petneházi Clubhotelben érte a besurranás:

Itt olvastam a lopásról, ami az egerszalóki hotelben történt. Erről eszembe jutott az a bosszúság, ami minket ért tavaly nyáron, egy szintén nem egy ócska hotelben, nevezetesen a Petneházi Clubhotelben.  Augusztusban egy forró nyári hétvégén volt szerencsénk ellátogatni ide. A kiruccanást egy hét végére terveztük, péntek délután érkeztünk, de igen hamar elment a kedvünk az egésztől. Érkezés után lepakoltunk a szobában, majd lementünk körülnézni, hogy mik a lehetőségek, fürdés, egy frissítő ital, stb. Kb. egy órát voltunk távol a szobából, visszaérve, kártyával kinyitva az ajtót vettem észre, hogy kiraboltak minket. Mindenünk szétdobálva és minden mozdíthatót elvittek.

Bizonyára hamar orvosolják a problémát a Mélypont nevű italkimérésben, mert Bálinttal párhuzamosan egy másik naiv ügyfélnek is pont azzal volt problémája, hogy több tétel szerepelt a számláján, mint amennyit elfogyasztott.

Hatan iszogattunk a Magyar utcai Mélypontban. Már az is gyanús volt, hogy az egyikünknek, aki hamarabb ment haza, nem engedték külön kifizetni a számláját, közölték vele, hogy csak hagyja az asztalon a pénzt a többieknél, és majd a végén elszámolnak. Ezek után kihoztak egy számlát, amin nem túl tisztességes módon csak ilyenek szerepeltek, mint "Gyűjtő1 - 380 forint" - aztán azonosítsátok be hatan (vagy ahányan vagytok), ahogy akarjátok, hogy kinek mije volt. Kicsit soknak tűnt az összeg, de így csak egy dolgot tudtunk biztosan kiszúrni (mert a "bocs, ez sok, szerintem nem oké, de fogalmam sincs, melyik tétel nem jó" elég gyenge vitaindító): az egyik Gyűjtő1-ből hat szerepelt a számlán, pedig semmiből nem ittunk többet négynél.

Andrea nem teljesen elégedett esztergomi wellnesshétvégéjükkel. Levele szerint a fűtést csak azután kapcsolták be, hogy megérkeztek, a fertőtlenítő szétmarta a bőrüket, egyéves gyerekük kötőhártyagyulladást kapott, illetve a főnök üzente a pincérrel, hogy a gyerek etetése közben ne potyogjon le az étel:

16 órakor érkeztünk meg a szállodába - 14 órától lehet elfoglalni a szobát - és nem volt fűtés a szobánkban. Az 1 éves gyermekünkkel kabátban álldogáltunk, gondoltuk, amíg a szoba bemelegszik a játszószobában leszünk a gyermekkel. A kialakított helyre csigalépcsőn kell feljutni, az egyébként is szűk helyen elhelyeztek egy kis szekrényt, szóval, még egy felnőttnek is balesetveszélyes volt a feljutás, nemhogy egy gyereknek. Milyen érdekes, egyetlen gyerek sem volt a fűtetlen "játszótéren"! A szálloda valószínűleg anyagilag nem bírja a magas fűtésszámlát, mert a folyósokon hideg volt, sőt a wellnessben sem volt az ilyen helyen megszokott klíma.