Dél-Afrikában kardinális kérdés volt, hogy hordhatnak-e magukkal a zuluk lándzsát a tömegközlekedésben. Budapest zului a jelek szerint a korisok: bérlettel amúgy rendelkező Naiv Ügyfelünket állítása szerint testileg inzultálta két ellenőr, amiért a hátizsákjára kötve vitte a korcsolyáját, majd annak elpakolása közben tovább akart haladni. A "kóstolgatsz?" kérdés minden ilyen sztori alapja, és szerencsére itt is elhangzik. Aki a reggelét pezsdítő, ellenőrellenes indulatokkal szeretné kezdeni, feltétlenül olvassa el a hajtás után olvasható sztorit!

Tisztelt Bkv Zrt., tisztelt Hölgyem/Uram,

Mai napon, vasárnap, 2007. február 17-én délután 17:00 órakor a Deák téri metróállomáson történteket szeretném leírni:

A Váci utca felől közelítve a mozgólépcsős lejárat után jegyellenőrzés történt, majd a milleniumi földalatti feljáratánál újbóli jegyellenőrzésen estem át. A dupla ellenőrzést eleve nem értem, miért szükséges, de ez az Önök rendszere…..

A földalatti feljáratánál 5-6, 20-35 év közötti ellenőr posztolt. A jegyellenőrzés után az egyik ellenőr szóvá tette, hogy a hátizsákomra felcsatolt egy pár korcsolyán nincsen élvédő, ezért tegyem azokat a hátizsákomba. Közöltem velük, hogy nem ismerek ilyen rendelkezést az utazási szabályzatban, ezért nem kívánom a korcsolyákat a ruháim közé bezsúfolni, mivel azok eleve a hátamon vannak, biztonságosan elhelyezve. Azért is furcsállottam ezt a viselkedést, mert évek óta így szállítom a korcsolyámat, és fiatalokat csapatostul láttam hasonlóképp, élvédő nélkül cipelve a korcsolyákat már több éve minden télen. Kértem, hogy mutassák meg nekem az erre vonatkozó passzust az utazási szabályzatból, de ezt visszautasították, mondván, hogy ők nem tudnak nekem semmilyen írásbeli dokumentumot mutatni. Az ellenőrök automatikusan elkezdtek tegezni, ezt szóvá is tettem, mondván, hogy nem ismerjük egymást, és elvárok egy minimális tiszteletet, mint bérlettel utazó „vásárló". Az egyik – hátrazselézett hajú – ellenőr erre azt felelte: „Kóstolgatsz minket, kóstolgatsz?"

Ekkor közöltem, hogy ebben az esetben folytatnám utazásomat, de az egyik ellenőr - egy fiatal hölgy - azt válaszolta, hogy egy korcsolya ugyanolyan gyilkos fegyver tud lenni, mint egy kés. Beláttam, hogy valóban sérülést is okozhat, ezért elkezdtem a hátizsákomba pakolni a korcsolyákat, és elindultam felfelé, a Mexicói út felé tartó megállóba, de ekkor a hölgy ellenőr elém állt, a kezét a korlátra helyezte, és a testével visszatartott a felmeneteltől. Erre megjegyeztem, hogy az egyik alapvető emberi és állampolgári jogomban, a szabad helyváltoztatásban korlátoz. Erre a következő választ kaptam:

„Ez nem igaz, mert csak akkor lenne az, hogyha a kijárat felé is elállnám az utadat"…..

Ezek után hátralépve egy lépcsőt, sikerült kikerülnöm az ellenőr hölgyet, és elindultam a jobb oldalon felfelé, ahol – hátrazselézett hajú – egy másik ellenőr állt elém, és karjával lezárta a felfelé vezető utat, és egész testével rám nehezedett, fizikailag nyomást gyakorolva rám, és mondta: "Akkor most én állom el az utadat.". Mindeközben a két korcsolyát már majdnem teljesen a táskába mélyítettem, tehát nem ellenkeztem, és látható volt az együttműködési szándékom, mégis súlyosan megsértettek emberi jogaimban.

Kérem a vezetést, hogy vizsgálja felül az ellenőrök munkavégzését, munkamorálját, viselkedési kultúráját, mert a következő ilyen esetnél rendőrt fogok a helyszínre hívni, és jegyzőkönyveztetem az eseményeket, jogi útra terelve azt.

Egy elégedetlen utas a sok közül