Krisz úr szenvedélyes hangú levélben gyalázza az Adóhivatalt, amit empátiával figyelünk, hiszen azokra a hónapokra kell kamatot fizetnie, amiket az APEH tökölt el az ügyfél kérelmének elbírálásával. Egyházi iskolásként nem érthetünk egyet az erős kifejezésekkel, a jelenség azonban bosszantóbb lehet, mint a kormány Válságkalauzával az ágyban ébredni egy vad reggelen.
Megbüntetett az APEH, mert lassú volt! Nem is tudtam, hogy régenssé nevezték ki magukat, s önhatalmúlag bűnbakként alkalmazzák szerencsétlen „ügyfeleiket”, hogy rajtuk torolják meg vétkeiket. ”Kedvenc”, túlburjánzott, élősködő adóhatóságunk színvonaltalan munkáját kitűnően megfizetjük, mi, szerencsétlen adófizetők. Nem csoda, hogy ennél a vízfejű, pénzleszívó szervnél 206.000 HUF a havi nettó átlagkereset /az APEH-nál 2008-as évben 400.000 HUF körüli bruttó átlagkereset, míg a pénzügyi szektorban a bruttó átlagkereset 2008. év szeptemberében 289.000 HUF, az országos átlagkereset pedig 191.000 HUF volt/, nem tehetünk semmit, össze kell dobni nekik, mert úszik a lakás és az ingóság, az APEH kegyetlen a kisemberrel.
2007. februárjában vásároltam egy ingatlant, mely után az agyonfinanszírozott APEH-nak sikerült 2007. októberében kiszabni a megfelelő illetéket, az illetékkiszabás három darab, általános iskola 3. osztályosának szellemi színvonalat feltételező matematikai műveletből állt, két részösszeg beszorzása az aktuális illetékkulccsal, illetve az így kijött értékek összeadásából - ezt a komoly feladatot 7 hónap alatt sikerült végrehajtaniuk-. Nem ment könnyen nekik, meg kell izzadni az APEH-ban a pénzért, bonyolult számítások, ráadásul iktatgatni kell, sablonlevelet írni, komoly szellemi kihívásokkal nézz szembe egy APEH-dolgozó!
Éljen, nehezen, de sikerült nekik! Sikeresen postázták is művűket, melyet meg is kaptam! Mondhatnánk, hogy ennek is örülni kellene, Afganisztánban talán még lassabban őrölnek Allah malmai –pozitív életszemlélet-!
Természetesen nem tudtam egyben leróni az illetéknek nevezett sarcot, ugyanis jó magyar szokás szerint kellemesen eladósodtam a lakásvásárláshoz. Ennek következtében „fizetési könnyítési kérelemmel” fordultam rettegett adóhatóságunkhoz.
A kérelem elbírálása megint nem ment egykönnyen – pedig rutineljárás a jövedelmi viszonyok és a kezesség ismeretében-, 3 hónapig ültek rajta, aztán megellették az elhatározást, kegyeskedtek megadni a fizetési könnyítést, persze a kirótt illetéket megfejelték késedelmi kamatpótlékkal. Ez is megszokott, ott nyúznak le egy kis bőrt még, ahol tudnak.
Az azonban már felidegesített, hogy azért, mert 3 hónapig kotlottak a kérelmem elbírálásán, megbüntettek. Arra köteleztek, hogy fizessem ki az általuk eltökölt 3 hónap alatt az illetékre eső kamatot. Betelefonáltam, fellebbezést lehet benyújtani, de illetékköteles, mindössze 5.000 forint. Nem vállaltam fel. Inkább előveszem az idegbaj ellen való pozitív életszemléletet, örülök, hogy nem februártól számlázták ki az illetékre eső kamatot.
Azonban az érdekelne, mi az a időintervallum, ameddig a jólfésült APEH-csinovnyikok lustaságának kamatterheit jó uzsorás módjára áthárítják a már eddig is túlzott mértékben megnyúzott, szerencsétlen adófizetőkre? El tudom képzelni, hogy az APEH lassan új bevételi forrást talál, hátha meg lesz a nettó 300.000 forintos átlagbér is rövidesen náluk. Elég, ha a dolgozóik vigyorogva, trécselve ülnek a papírokon kiemelt fizetésért, a vezetés pedig markát dörzsölve röhög, ahogy a tehetetlen adófizető nyakába plusz kamatterheket varrnak.
Arra a kérdésre is választ várnék, hogy azokra a csekélyértelmű, túlfizetett APEH-dolgozókra is kiróják-e az illeték után a fizetendő kamatot, akik 7 hónapig ültek a papírokon (pár százezer forint után ez se csekély összeg), avagy jó élősködő bürokrata szokás szerint csak a semmiről nem tehető, szerencsétlen adófizetőt sanyargatják meg az APEH-dolgozók renyheségéért?
Az utolsó 100 komment: