Olyan rossz hatással volt az áfaemelés a hipermarket pénztárgépeire, hogy az olcsóbb árucikekket össze-vissza árazták, Vendel papírzsebkendőjét például a valós 229 helyett 629 forintért számolták el, de halootak olyan szegfűborsrajongóról, aki 100 forint helyett majdnem kifizette az ezrest. Azok persze nem jelentkeztek nálunk, akiknek 540 helyett 110-be számolták el a fingópárnát, de a dolog így is dermesztően hangzik. Kalandok lejjebb:

Na, ez a durva, nem a Batz papucs! A Homár régi mailhaverját, Gábort és a kocsijában utazó családját igazi életveszélybe sodorta egy agresszív önkéntes seriff, aki le akarta szorítani őket az útról. Konkrétan rájuk húzta a kormányt az országúton, "rendőrség" feliratú tárgyát lóbált, megmondta, hogy nem rendőr, majd rájuk hívta a "kollégákat". A hideglelős történet vége még ijesztőbb: az önkéntes milicista a helyi rendőrök haverja, és egy rádióhívásával járőrkocsikat bír utasítgatni. Mi a hivatalos rendőrséggel is óvatosak vagyunk, a nemhivatalosakat meg kiváltképpen rühelljük, úgyhogy a sztorin rajta tartjuk az ollónkat. A fickót Gábor feljelenti, ott fent a képe, ha valakire rátapad, vigyázzon, nehogy baj legyen belőle.

Update 1.: Leszedtem az érintett fotóját, mindjárt posztolok róla, hogy miért.

Különlegesen durva képvicc kategóriában indult a magában is elég gyanús webshopot üzemeltető Officemarkt (a kifutó Windows XP-t pl 96 ezerért árulják). Tünde egy számlára igen erősen hasonlító tárgyat kapott tőlük, amiről csak az apróbetű után derül ki, hogy valójában spam:

a mellékelt "ajánlatot" egy irodában dolgozó ismerősömtől kaptam, ahol a cég pénzügyi munkatársa majdnem betette az utalandók közé, mivel elég sokszor rendelnek irodaszert, számítástechnikai kellékeket, és az Officemarkt "ajánlata" megtévesztően hasonlít egy számlára. Igaz, az apróbetűs részben -hol máshol- szerepel, hogy " Ez egy ajánlat, nem jelent fizetési kötelezettséget."

Csaba a Vidanet egyre csalódottabb ügyfele. Sem a cég ügyfélszolgálata, sem a vezetősége nem foglalkozik a panaszával, előbbi ráadásul teljesen hülyének is nézi minden alkalommal. Mi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot ajánljuk.

(Update: a poszt eredetije májusban jelent meg a panaszfal.hu-n, ahol a történet folytatása is olvasható. A lenti sztorit nem tudjuk miért és ki küldte be nekünk, vagy mi ez az egész, de ilyet többet nem kérünk, köszönjük.)

Több mint egy hónapja előfizettem itt Mosonmagyaróváron netre, telefonra, tv-re a Vidanet nevű szolgáltató cégnél. Az első két hétben 4, azóta mindössze 1 alkalommal járt nálunk szerelő. 4 alkalommal beltéri egység (set top box) csere, egy alkalommal (a 4.-nél) apróbb javítás volt. A hiba nem oldódott meg sajnos. A beltéri nagyon sokszor újraindítja magát, van hogy 15-20 percenként. Aztán van hogy jó 1-2 napig, de egyszer csak lefagy; nem érvényes kártya, ön nem előfizetője a csatornának, ellenőrizze a csatlakozókat, hívja ügyfélszolgálatunkat feliratok mindennaposak a tv-n.

Végre, mi eshet jobban egy magyar (=frusztrált) fogyasztónak, mint azt hallani, hogy az Eurogalaktikus Birodalom szívében, Belgiumban a legrosszabb fajta kommunista portásmentalitás uralkodik? No, remélem nem egész Belgiumban, de a mecheleni tónál mindenképp. Andreiéket komplex élmények érték, pedig ők csak fürödni akartak. Volt átlagosan vérforraló komcsi tiltás (nem strandolhat, akinél nincs belga személyi) és szürrelista tiltólista (vízipipa+labda+rádió+háziállat), mi kell még egy laza délutánhoz?

Zsófi kafkai örvénybe merült, pedig csak hitt a reklámnak, és lekötés néküli kamattal kecsegtető számlát akart nyitni az Axánál. Mi még sosem próbáltunk ilyesmit, ha van olyan Homár-olvasó, aki mostanában nyitott számlát náluk, írja már meg legyen szíves, hogy a folyamat elindítása után mennyivel jutott kártyához és tudott tranzakciókat végrehajtani. Sztori lentebb:

Pompás mikrotörténet következik itt, mélyebb következtetés nem vonható le belőle, nem érint tömegeket, durva átverés sincs benne, gonosz monopólium még kevésbé, viszont megismerhetünk egy olyan tudatos fogyasztót, amilyenek még mi sem vagyunk. Henci az az ember, aki az utcán álldogálva meglátja, hogy egy pincér az utcai narancssárga kukába dobja az üvegeket, és erre elkéri a panaszkönyvet. Egy igazi konzumszamuráj. A sztori vége happy end, amennyiben a közepénél és egy kiadós Homárolvasó-verést képzeltem magam elé.

Attila küldte el nekünk az "Iroda előtt parkoló autó" című kompozíciót, ami egy ablaktörlő alá illesztett verset ábrázol. A körülményekről még semmi többet nem tudunk, de a nyomozás folyik, ha megtudtam a pontos helyszínt, updatelek egy jó nagyot.