Adrienn története igen hosszú, azért posztoltam be mégis, hogy aki az olvasók közül még nem vett föl lakáshitelt, de ilyesmire készül, az láthassa,mire számítson. Adrienn története ugyanis nem extrém: szolid alázások, laza szopatások, rutinszerű várakoztatások és értelmetlen rituálék váltják benne egymást. Na jó, a jóga az korszerű benne, de egyébként szinte időtlen, klasszikusan pannon kalandokat élvezhet, aki gyorsan tud sokat elolvasni.

Az utóbbi időkben elszaporodott vodafoneos ügyek közül a 130 ezer forintos nyaralómobilnet ügye is megoldódott, ahogy naiv ügyfél jelenti. Ami hirtelen nem tiszta, hogy ez a biznisz alapcsomag ugye nem azonos a Start csomaggal, aminek nyáron 10x-re emelkedett a tarifája?

A mai napon a történet beteljesedett. A panaszommal kapcsolatban a
következő levelet kaptam: "Hivatkozva telefonon bejelentett panaszára, az alábbiakról tájékoztatjuk Önt. Utólag fizető előfizetésének számlázásával kapcsolatban tett panaszát kivizsgáltuk, és jogognak találtuk. A tévesen kiszámlázott összeget, jóváírtuk egyenlegén. A fentiekkel kapcsolatos szíves megértését köszönjük, a kellemetlenségért elnézését kérjük! Bízunk abban, hogy a fentiekkel a segítségére lehettünk, és a továbbiakban is elégedetten veszi igénybe szolgáltatásainkat.

Arhemus hónapok óta rendesen, beszedési megbízással fizeti diákhitele törlesztését, soha nem csúszott és késett vele. Ám mégis, rendszeresen kap sms-t  Diákhitel Zrt-től különböző hátralékokról, amit be kéne fizetnie.

Egy érdekes történetet szeretnék megosztani, ami már húzódik egy ideje. Történt anno, hogy jelentkeztem egyetemre, és igényeltem diákhitelt, ami akkor 23e Ft volt havonta. Aztán két év elteltével kényszerszünet következett, el kellett mennem főállásban dolgozni, ezért a törlesztést is el kellett kezdenem. A csoportos beszedéses formát választottam, így minden hónapban automatikusan vonják a számlámról az előre megállapított, fix, 3930 Ft-os összeget.

A kis csalás is csalás, főleg, ha naponta sokszor és sok fogyasztóval fizettetnek jogtalanul. Gabriella a Vörösmarty és az Aradi utca sarkán borult ki azon, hogy bár az órára az van írva, hogy a minimális bedobható össze 55 forint, a készülék a valóságban legalább 150 forintot kér el. Gabriella speciel háromnegyed hat táján szokott megérkezni ide, így a szűk negyedóráért 100 fointtal fizet többet minden alkalommal, mint kellene. Jogosan felháborodott levél alant:

Mit érdemel az a júzer, aki nem tiltja le a felugró hirdetésoldalakat? A magyar és a külföldi internetet exponenciális iramban szennyező Celldorado "ingyenes SMS-játékát egy N97-ért"! Naiv ügyfél ki tudja milyen tudatmódosult állapotban szopta be és rendelte meg tudta nélkül az egyáltalán nem ingyenes, cserébe lemondhatatlan vámpírszolgáltatást:

Böngészés közben beugrott egy weboldal amin egy Nokia N97 képe volt lázható egy felhívással: "Ha meg szeretnéd nyerni, külld el az OK karaktereket a 17634 számra." Ezután minden figyelmeztetés nélkül közölte, hogy levont 500 forintot a kétbetűs SMS-ért, de ha jól láttam a részletes "szerződési feltételeket", akkor ezt hat napon át meg kívánta tenni. Tiszta szerencse, hogy 191 Ft keretem maradt. Erre a Pannon a 172 számról kétszer küldött értesítést, ami annak is lehet a jele, hogy már a második 500 forintot is be akarták söpörni!

Azért, mert valami teleshop, még nem feltétlenül kéne átverésnek lennie, de pórul járt naív ügyfelünk mégis valami hasonlóba futott bele. A megrendelését augusztusban küldte el a cégnek, akik azóta sem szállították ki neki a felfújható matracot, ezzel tökéletes indokot adva a Fogyasztóvédelemnél való felnyomásra. Sorstársakat keresünk.

Az történt, hogy szükségem lett olyan fekhelyre, ami nincs napi szinten használva, ugyanakkor könnyen kezelhető. Adódott a dolog, hogy akkor legyen egy felfújható ágy. Elkezdtem, kutakodni az Interneten és belefutottam a http://globalmind.hu oldalba. Mielőtt megrendeltem volna a terméket a ügyfélszolgálattal felvettem a kapcsolatot, ahol XY megnyugtatott, így megrendeltem a terméket. Történt mindez augusztus 24-én.

Az a szerencse, hogy akik le akarnak húzni minket, gyakran egyáltalán nem ördögi ravaszságú csalók, hanem akkor hülyék, mint az a fickó, aki neve elhallgatását kérő olvasónkat akarta lehúzni. Adómentesen!

Újabb saját zsebre dolgozó közlekedési munkatársról kaptunk beszámolót, ezúttal Kristóf írta meg, hogy a 150-es busz vezetője a budapesti Péterhegyi út és a Szoborpark között hogyan akart 210 helyett 150-ért nem adni jegyet. (Kristóf nem említette a konkrét járatot, de ha BKV-buszról van szó, akkor a 150-es az, ami a Szoborparkba megy és megáll a Péterhegyi úton.) A Homáron már sok hasonló történet jelent meg, az olcsó megoldást elfogadó utasok figyelmébe ajánlom, amit Kristóf is leír, hogy a potyázással lehet, hogy kedvenc járatunk megszüntetéséhez járulunk hozzá.

Boszorka a fenti képet azzal kommentálta, hogy "az emberek még ezekben a válságos időkben sem vesztik el a humorukat". Hát én egészen mást mondanék, no de nem ember vagyok, hanem Magyarországra szakadt rákféle. Olyan régen szakadtam ide, hogy emlékszem arra, amikor a tréfás kedvű gépkocsitulajdonosok a biztosítótl kapott CASCO matrica betűit átvariálva a CSAO feliratot ragasztották a hátsó ablakba. Na, az ilyesmi volt, csak tömörebb verzióban. Arra még én sem vetemednék azért, hogy ezt az alkotást a BKV elleni fogyasztói kritikaként értelmezzem, fosórudak ide vagy oda.