Rendületlenül hiszünk a pozitív sztorikban, mert ezekben a fényhiánnyal és válsággal terhelt időkben igenis szükségünk van a reményre, amit egy kedves eladó, vagy egy türelmes pénztáros nyújthat nekünk. A következő történetet is végigaggódtuk, vártuk hogy mikor küldik el az anyjába a zárás után vásárolgató, kicsit problémás ügyfelet, de nem.
Kedves Homár !
Régóta olvasom a fórumozók megjegyzéseit és úgy vélem túl sokat panaszkodunk. Ezért tartom fontosnak megírni az alábbi történetem a Boldog ügyfél rovatba. Tegnapelőtt este Szolnokon átutazóban beugrottam a Corába, mivel a mi városunkban sajnos nincsen. Csak néhány apróságot akartam venni, de zárás előtt, amikor megkérik a vásárlókat, hogy fáradjanak a pénztárhoz, észrevettem egy számítógépasztalt.
Nehéz volt a képeket látva szájon át címkével ellátni ezt a posztot, pedig nem vagyunk finnyásak. De azért ha elképzeljük azt a szag és hanghatást, ahogy a libazsírban serceg a libatoll, na attól a gyomornak muszáj egyet fordulnia. Aki még jól van, annak a hajtás után ráközelítettünk Ági vacsorájára.