Nincs egy hete, hogy hosszasan okoskodtunk arról, honnan ismerhető fel az a webshop, ahonnan nemhogy rendelni nem szabad, de megnyitni sem az oldalát. Hát a Gearbest.com-on még a Homár gyanakvásból olvasztott és szkepticizmussal csiszolt nagyítója sem nagyon lát kivetnivalót: ez az egyik legnagyobb kínai webáruház, a világ minden részére szállít, az oldalon rengeteg infó van, utánvétes szállítás, PayPal-os fizetési lehetőség, EU-s raktár, nyilvános emailcím és ügyfélszolgálati rendszer. Nem véletlenül szerepel a megbízhatósági listák élén. Aztán kiderült, hogy hiába Támogatási Központ, itt is simán beüthet a kínaizás átka: amit olyan ügyesen megspóroltunk a réven, elmehet a vámon, ha baj van. 

A nyár elején pont itt az Indexen olvastam egy szuper elektromos bicajról, 369 dollár volt (relatíve olcsó), jónak is tűnt, szuperek voltak a vélemények – megrendeltem ezért a Gearbest lengyel áruházából. A bicaj rendben megérkezett és meg a magam közel negyven évével egy hatéves örömével vetődtem rá, és használtam boldogan kb. két hétig. Akkor a bicaj megadta magát, de a negyvenévesek nyugalmával nem aggódtam: a Gearbest ugyanis - látszólag - egész korrekt jótállási rendszert működtet.

Írtam nekik, hogy a bicaj elromlott, csatoltam egy rövid videót, ők meg visszaírtak, hogy igazán semmi gond, postázzam vissza, és küldik a vételárat. Hurrá, gondoltam én, annyira elégedett voltam, hogy az is felmerült bennem, hogy nem pénzt kérek vissza, hanem egy új vagy megjavított bicajt. A bicajt ezután feladtam a Magyar Postán, közel húszezer forintért, akik átadták a német DHL-nek, ez ugyanis a Posta külföldi partnere. Vártam sokáig, de a Gearbest nem jelzett vissza. Megnéztem a német DHL oldalán a csomag nyomonkövetését, ahol kiderült, hogy a Gearbest megtagadta a csomagátvételt.

Óóóóóó, gondoltam, és egy hatéves idegességével reagáltam. Rögtön írtam neki, hogy ez hogyan lehetséges. Visszaírtak, hogy ez nem lehet, biztos rossz címet adtam meg. Nade. Direkt lefényképeztem a csomag átvételi címkéjét a postán, és jó címet adtam meg. Elküldtem nekik postán, az a válasz érkezett, hogy ez akkor sem lehet. Írtam a Gearbest központi címére is, ők is azt mondták, hogy ez ki van zárva, de küldjem el újabb húszezer forintért nekik. Ok, kérdeztem én, de miért vennék át ezt, ha elsőre sem vették át? Erre nem kaptam választ.

És jön a csavar. A bicajt annak rendje szerint visszaszállították Magyarországra, és egy nagyon jófej postás felhívott, hogy mikor hozza házhoz. Mondtam neki, hogy ne hozza, mert ennek a csomagnak Lengyelországban lenne a helye. Utána kérdezte a postás: „Ja, ez ilyen visszaküldött csomag? „Mire én: „Ez bizony az”. Mire ő: „Hát ilyenből sajnos rengeteg van, hogy nem veszik át, és visszaküldik”

Pár nap múlva - miután már egyre több levelet írtam – a Gearbest felajánlotta, hogy visszafizetik a bicaj árának a felét, de szerintük ők akkor sem utasították vissza a csomagot, mert az meg sem érkezett Lengyelországba. Ez kicsit viccesnek hangzik a DHL nyomonkövetési rendszere alapján, de úgy látszik nem bírtak jobbat kitalálni.  És egyáltalán - ha nem az ő hibájuk, akkor ugyan miért is fizetnek egyáltalán? Írtam nekik, hogy ez viccnek is rossz, gyorsan válaszoltak is, hogy ez nem vicc.

Itt tartunk most.

Vagyis. Eddig 369 dollárba és húszezer forintba került ez a fantasztikus cég nekem, és van egy nem működő bicajom a posta raktárában, amit húszezer forintért újra kiküldhetek. Amit vagy átvesznek, vagy nem.

Szerintem a fogyasztóvédelem imádni fogja ezt a sztorit.

Dani