
Az ugye megvan, hogy szebb házak és hidak stratégiai pontjaitól mindenféle éles fémszalagokkal meg szögesdrótokkal meg fémhálókkal tartják távol a galambokat? Két svájci dizájner, Martino D'Esposito és Alexandre Gaillard arra gondolt, hogy ezeket a fémbaszokat is meg lehetne csinálni izgalmasra.
Nincs határozott véleményünk a Budapestet ellepõ tehéncsordával kapcsolatban. Egyrészt a valutatermelõ turistáink örvendenek, hogy a graffitikkel ellepett Lánchíd mellett más fotózni való is akad szmogtól szürke városunkban. Másrészt meg a sok akarnok és önjelölt mûvész alkotása mellett kevés a szóra érdemes. Mint mûvelt és széles látókörû rák, felhívnánk a kedves olvasók figyelmét, hogy nem csak a 
A PETÁ-n csak röhögni szoktunk vagy sírni, a heccet viszont nagyon szeretjük, a bikinis nagymellû csajokat méginkább, a sárga színt nemkülönben, a ketrecszexet álmainkban, úgyhogy csak ajánlani tudjuk mindenkinek, hogy menjen el holnap (kedden, 18-án) déli egykor a nagykörúti KFC elé, ahol két állatvédõ aktivista csaj szexuális tárggyá válva lényegül át megkínzott csirkévé. Hajtás után olvasható az ekezetmentes, sajátos helyesírású közlemény. Ja és a kép csak illusztráció, addig is reménykedjünk!
Az utóbbi idõk
A magyar marhának elképesztõen domborodó, szinte rákosan burjánzó, gusztustalanul zsíros fara van és rembrandti-boschi rémisztõ sötétben álldogál egy „Mesterséges” felirat mögött. Onnan tudni, hogy ez a borzalmas korcs magyar, hogy nemzetiszín piros-fehér-zöld szalaggal van átkötve, mint annak idején Torgyán József gigászi kampányveknijei. A kép hangulata gyászosabb, mint Gyurcsány miniszterelnök reformkommunikációja. Mindez egy óriásplakáton látható nem máshol, mint a stockholmi metróban.
A következõ sztorinak nincsenek különösebb tanulságai, hacsak az nem, hogy az élet meg a személyszállítás az még egy leopárdgekkónak sem fenékig tejfel. A magyar taxisok legkomolyabb hiányosságai között eddig sosem soroltuk fel az áltudományos gekkóellenességet, most már igen. Jöjjön tehát Mónika levele a hüllõfóbiás kisiparosról.

